A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. május 5. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt
150.000 Ft, azaz (Egyszázötvenezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen M.G. 2021. november 18. napján tett bejelentést a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd földhivatali ügyintézését kifogásolta.
A bejelentés nyomán 2021. december 13. napján került sor az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére, amelyben megtörtént az eljárás alá vont ügyvéd felhívása 8 napon belüli észrevételeinek megtételére és iratainak megküldésére. Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívást nem vette át.
A fegyelmi biztos 2022. január 28. napján irodahelyiség ellenőrzését indítványozta a kamarai ellenőrnél, aki 2022. február 28. napján feljegyzést készített az irodaellenőrzésről.
A fegyelmi biztos 2022. március 8. napján hozta meg fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát.
A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott, mivel alapos a gyanú arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd
a) a tulajdonjog bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási ügyben az eljárási kötelezettségének elmulasztásával,
b) az előzetes vizsgálat során az iratcsatolási kötelezettségének mellőzésével, valamint
c) az irodahelyiség fenntartása, és az új irodahelyiség bejelentése iránti kötelezettségének megszegésével 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos 2022. március 23. napján kelt, 3. sz. beadványában fenntartotta korábbi álláspontját és pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A tényállás:
a) Az eljárás alá vont ügyvéd a Budapest [...] hrsz. alatti ingatlant érintően M.G. tulajdonjogának bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárásban az igazgatási-szolgáltatási díj befizetését elmulasztotta, így az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszüntette.
b) A kamara vezető fegyelmi biztosa határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratait 8 napon belül köteles benyújtani. Az eljárás alá vont ügyvéd az ingatlanügy iratait nem nyújtotta be.
c) Az eljárás alá vont ügyvéd a székhelyeként nyilvántartott Budapest, [...] szám alatt nem tart fenn irodahelyiséget, s a székhelyének megváltozását, az irodahelyiségének új címét nem jelentette be a kamarának.
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás alatt a kamarai iratokat nem vette át, védekezést nem terjesztett elő.
A fegyelmi tanács döntése:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2021. évben következett be, így az elkövetés és elbírálás időpontjában is az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) van hatályban.
Az Üttv. 107. §-a kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdésének elvárása értelmében a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése alapján a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
A 6/2018. (III. 26) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.1. pontjának első fordulata értelmében „az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez ...”.
Az ÜESZ 2.4. pont elvárása szerint „az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”
Az ÜESZ 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
Az Üttv. 144. § (4) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi kamara közhatalmi eljárásában az iratok kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásnak a kézbesítésre vonatkozó szabályait, valamint az Eüsztv. rendelkezéseit alkalmazni kell.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdés c) pontja alapján a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
Az Üttv. 58. § (1) bekezdése szerint kérelmére a területi kamarába ügyvédként fel kell venni azt, aki a törvényhely a-f) pontjaiban meghatározott feltételeknek megfelel. Az f) pont feltételként írja elő, hogy a kérelmező a területi kamara működési területén az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezzen.
Az Üttv. 149. § (1) bekezdése a) pontja értelmében a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagság felvételi követelményeinek nem felel meg.
A 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról 1.1. pontja értelmében az ügyvédi iroda, az európai közösségi jogászi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvédi iroda), valamint a nem ügyvédi irodai tag ügyvéd, európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles biztosítani
a) az ügyfelek fogadásának,
b) elérhetőségének és tevékenysége ellenőrizhetőségének,
c) az ügyvédi tevékenységével összefüggésben átvett és keletkezett iratok őrzésének, valamint
d) az ügyvédi tevékenysége Üttv. szerinti követelményeknek megfelelő gyakorlásának,
e) az alkalmazásában állók ügyvédi tevékenysége gyakorlásának, valamint
f) fellelhetőségének
infrastrukturális feltételeit.
Az Üttv. 182. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást a változás bekövetkezésétől számított harminc napon belül be kell jelentenie annak az ügyvédi kamarának, amelyik nyilvántartásba vette, és kérnie kell azok átvezetését az ügyvédi kamarai nyilvántartásban.
A (2) bekezdés előírja, hogy a változásbejegyzési kérelem előterjesztésével a változásbejegyzés feltételeinek a fennállását igazolni kell.
1. A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztossal abban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő állítását nem tette vitássá, így a tényállást a bejelentő nyilatkozatát elfogadva, akként kellett megállapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ingatlanügyben az igazgatási-szolgáltatási díj befizetését elmulasztotta, s emiatt a bejelentő tulajdonjoga nem került bejegyzésre.
Az Inytv. 39. § (4) bekezdéséből következőn az ingatlan-nyilvántartási eljárás az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének elmaradása miatt csak eredménytelen hiánypótlási eljárást követően szüntethető meg. Ebből következően az eljárás alá vont ügyvédnek egyfelől módjában állt a hiány pótlása, másfelől lehetősége nyílt arra is, hogy az ügyfelet a díjbefizetéshez szükséges forrás biztosítására felhívja. Az eljárás alá vont ügyvéd mindezek ellenére nem gondoskodott a díj befizetéséről, így eljárása a kívánt joghatást nem érte el.
2. A Fegyelmi Tanács tényként állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolási kötelezettség teljesítésére vonatkozó felhívást is tartalmazó, előzetes vizsgálatot elrendelő határozatot a második értesítést követően rendelkezésre álló 5 munkanapon belül nem vette át.
Az Üttv. 144. § (4) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi kamara közhatalmi eljárásában az iratok kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásnak a kézbesítésre vonatkozó szabályait, valamint az Eüsztv. rendelkezéseit alkalmazni kell. A hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
A fentiek alapján az előzetes vizsgálatot elrendelő határozat 2021. december 30-án kézbesítettnek minősül. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügy iratainak csatolását elmulasztotta, így ezen kötelezettségszegésével megakadályozta a pontosabb tényállás megállapítását, továbbá önálló fegyelmi vétséget is elkövetett.
3. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a felhívott jog- és hivatásrendi forrásokból következően az ügyvédi kamarai tagságnak, s így az ügyvédi tevékenység folytatásának feltétele, hogy az ügyvéd irodahelyiséggel rendelkezzen. A kamara által lefolytatott irodaellenőrzés eredményeként megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a székhelyeként bejelentett címen irodahelyiséget valójában nem tart fenn, a címen az elérhetősége nem biztosított, s új irodahelyiség nyilvántartásba vételét sem kezdeményezte.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács – mivel az eljárás alá vont ügyvéd megvalósította az Üttv. 107. § a.) pontjában írtakat –, 3 rb., szándékos fegyelmi vétségben látta megállapíthatónak az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b.) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, amelynek mértékét a fokozatosság elvére figyelemmel és az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlyával arányban, mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd viszonylag makulátlan fegyelmi előéletét. Súlyosító körülményt a Fegyelmi Tanács nem talált.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40. 2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. június 20. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 136.)