Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.138/11. határozata

ügyvédi mulasztásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. június hó 13. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő 2021.08.18. napján kelt, a Budapesti Ügyvédi Kamara által 2021. augusztus hó 25. napján érkeztetett beadványával az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.

Bejelentő álláspontja szerint a tárgybani ügyekben a szerződéseken szereplő aláírások nem tőle származtak, így a szerződések semmisek. Az 1997-ben hamisított szerződések okán bejelentő a lakását elveszítette, ennek visszaszerzésére irányult a peres eljárás.

A bejelentő szerint négy tárgyalás volt, ebből kettőn nem jelent meg az eljárás alá vont ügyvéd és nem is helyettesítette senki. Állítása szerint nem volt ott azon a tárgyaláson sem, ahol a bíróság ítéletet hozott. Több alkalommal kereste telefonon és személyesen is az eljárás alá vont ügyvédet, de az eljárás alá vont ügyvéd nem adott választ arra a kérdésre, hogy mi lett a fellebbezéssel és az üggyel kapcsolatos iratait nem kapta vissza.

A vezető fegyelmi biztos 2021. szeptember 22. napján kelt, 2021.V.391/2. számú határozatával jogi képviselet nem megfelelő ellátásának kifogásolása miatt az előzetes vizsgálati eljárást hivatalból elrendelte, erről a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet értesítette. E határozatában tájékoztatta és egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az üggyel kapcsolatos iratait 8 napon belül köteles becsatolni.

A bejelentő az 2021. október 6. napján érkeztetett beadványában bejelentését kiegészítette.

A fegyelmi biztos 2021. december 6. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálati eljárást meghosszabbította, majd a bejelentőt személyes meghallgatás végett megidézte.

A fegyelmi biztos 2022. február 15. napján bejelentő személyes meghallgatását foganatosította, a meghallgatásról készült jegyzőkönyv eljárás alá vont ügyvéd részére megküldésre került.

A bejelentő a személyes meghallgatáson tett vallomásában panaszát fenntartotta. Továbbra is állította, hogy eljárás alá vont ügyvédet pártfogó kirendelés során választotta, emlékezete szerint az eljárás alá vont ügyvéddel 2014. vagy 2016. évben találkozott először, aki az ügyét nem megfelelően látta el, mert nem minden tárgyaláson vett részt, nem adott be az ügyében fellebbezést, és iratait nem szolgáltatta vissza.

A fegyelmi biztos a 2022. március 16. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi biztos álláspontja szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy

– a bejelentő ügyében több tárgyaláson nem vett részt és helyettesítéséről sem gondoskodott,

– az ítéletről és az ügye állásáról a bejelentőt nem tájékoztatta;

– kérése ellenére az iratait nem adta ki és nem is küldte meg részére és

– a Kamara felhívására nem csatolta az ügyre vonatkozó iratokat,

– megsértette az Üttv. 1. § (3), 28. § (3), 52. § (2) bekezdését, illetve az ÜESZ. 2.1., 2.2., 2.4., és 12.3. pontjait, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 2 rb. szándékos, egy esetben folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács Elnöke a Budaörsi Bíróságon 2022. év április hó 13. napján az ügy iratait áttekintette.

A Fegyelmi Tanács az ügyben 2022. május 9. és 2022. június 13. napján tárgyalást tartott. A Fegyelmi Tanács – tekintettel a fegyelmi biztos által foganatosított személyes meghallgatásra – a bejelentő ismételt idézését nem tartotta indokoltnak, mert további tényadat nem volt várható egy újabb meghallgatástól sem.

Tényállás:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvédet pártfogó ügyvédi kirendelés alapján választotta.

A bejelentőnek több peres ügye is volt, de az eljárás alá vont ügyvéd segítségét egy 1997. január 20. napján kötött ingatlan adásvételi szerződéssel és az ugyanezen a napon kelt öröklési szerződés kapcsán folyamatban lévő peres eljárással összefüggésben kérte a képviselete ellátására. Az öröklési szerződés semmissége iránti, rendkívül terjengős per a Budaörsi Járásbíróságon volt folyamatban.

Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban igazoló jelentést nem terjesztett elő. 2022. év május hó 9. napján beadott iratában többek között a már Fegyelmi Tanács rendelkezésére álló peres iratokat nyújtotta be. Az eljárás alá vont ügyvéd a perben 2018. 10. 11.-én tartott tárgyaláson jelen volt, egy korábbiról kimentette magát, a per többi tárgyalásán pedig nem jelent meg, és nem is mentette ki magát.

Az eljárás alá vont ügyvéd a 2020. július 28. napján kelt levélben megküldte a bejelentő részére az elsőfokú ítéletet azzal, hogy a fellebbezéshez szükséges nyilatkozatát küldje meg részére. A bejelentő egyébként nem küldött az eljárás alá vont ügyvéd részére olyan érdemi nyilatkozatot, ami a fellebbezést lehetővé tette volna, így az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezési jog kimerülése kapcsán nem mulasztott.

Az eljárás alá vont ügyvéd által 2022. év június hó 1. napján – a Fegyelmi Tanács felhívására – becsatolt iratokból, valamint a Fegyelmi Tanács Elnöke által az iratbetekintés során másolt iratokból a Fegyelmi Tanács kétségtelenül azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd folyamatosan, írásban (tértivevényes levelek útján) tájékoztatta a bejelentőt az ügye állásáról.

A rendelkezésre álló iratokból fény derült arra, hogy a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd tudtán kívül is adott be beadványokat a bíróságra, amelyeket a jogi képviselő mellőzése miatt a bíróság hatálytalannak nyilvánított, ügyében sokszor összevissza nyilatkozott, láthatóan nem volt már szellemi képessége teljében. A bejelentő később az okozott kellemetlenségért elnézést is kért.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:

Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta az azt e-mail váltást, amit a bejelentő ismerősével, V.E.-vel folytatott, aki a bejelentő korára és hanyatló szellemi állapotára tekintettel az eljárás alá vont ügyvéddel kapcsolatot tartott elektronikus úton. Bár az eljárás alá vont ügyvéd V.E.-n keresztül gyorsabban tudott kommunikálni, igazoltan minden eljárási cselekményről és bírósági végzésről, átiratról értesítette a bejelentőt tértivevényes levél formájában. Az eljárás alá vont ügyvéd a kapcsolattartás és tájékoztatási kötelezettség igazolására indítványozta V.E. tanúkénti meghallgatását, amely indítványnak a Fegyelmi Tanács helyt adott.

Az eljárás alá vont ügyvéd az iratvisszaadási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban S.T.I. meghallgatását indítványozta, amelyet a Fegyelmi Tanács a 2022. év június 13. napi tárgyaláson foganatosított.

S.T.I. tanú a meghallgatása során elmondta, hogy kb. 8 éve dolgozik az eljárás alá vont ügyvéddel, 2014. óta, de nem az ő alkalmazottja, a felesége cégénél asszisztens, így az ügyvédi irodával kapcsolatban releváns információval nem bír. A bejelentő ügyét sem ismerte igazán, de akként nyilatkozott, hogy a bejelentő többször járt bent az eljárás alá vont ügyvédnél, így ő is több alkalommal találkozott vele. Azt nem tudta elmondani, hogy miről beszélgettek, de előzetesen tőle kellett időpontot kérni telefonon, ebből tudta, hogy a bejelentő nagyot hallott, hangosan kellett hozzá beszélni. V.E.-re nem emlékezett, arra sem, hogy a bejelentő valakinek a társaságában érkezett volna a megbeszélésekre. Utolsó alkalommal, amikor a bejelentő az irodában járt, egy komplett anyaggal távozott. A tanú a bejelentő által elvitt iratok tartalmára nem tudott nyilatkozni, azokat nem ismerte. Emlékei szerint az iratok átadása 2022. év elején történhetett.

Eljárás alá vont ügyvéd a későbbiekben V.E. tanú meghallgatására vonatkozó indítványát nem tartotta fenn.

Az eljárás alá vont ügyvéd fenti beadványához csatolta a levelek másolatát, postakönyvi igazolásokkal együtt.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos módosított végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd terhére két rendbeli, szándékos fegyelmi vétség megállapítását kérte.

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat tényállását módosítva, a tájékoztatás elmaradására vonatkozó részt nem tartotta fenn, és a tanú előadása alapján az iratkiadási kötelezettség megszegésére vonatkozó kötelezettségszegést sem. Mivel az eljárás alá vont ügyvéd a kamara felhívására a vizsgálati szakban nem csatolt iratokat, de ezt utóbb pótolta, álláspontja szerint ez önmagában nem lett volna olyan súlyú vétség, ami az eljárást indukálta volna. Fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban megjelölt kötelességszegést, miszerint a bejelentő perében tartott tárgyalásokon több alkalommal nem jelent meg és a távolmaradását sem mentette ki. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt iratokból kétségtelenül megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta az ügyfelét az ítéletről – amelynek hiányát a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta –, sőt a fegyelmi biztos megítélése alapján ez volt talán a legsúlyosabb vétség a terhén, és postai feladóvevény került ennek igazolására csatolásra.

Indítványozta, hogy a módosított végindítványnak megfelelően a Fegyelmi Tanács állapítsa meg az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét, részesítse őt írásbeli megrovás fegyelmi büntetésben és kötelezze az eljárás során felmerült átalányköltség megfizetésére.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos végindítványára akként nyilatkozott, hogy elfogadja a végindítványban foglaltakat.

A fegyelmi tanács döntése:

A jelen ügy alapjául szolgáló magatartás elkövetésének időpontjára tekintettel aggálytalanul megállapítható, hogy az anyagi jog tekintetében az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezései az irányadók.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az Üttv. 107. § értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, (...)

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 28. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.

Az ÜESZ. 2.1. kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.

2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

A Fegyelmi Tanács a bejelentés megalapozottsága körében értékelte azt a körülményt is, hogy a perbeli iratokból, valamit V.E. és az eljárás alá vont ügyvéd e-mail váltásából arra lehetett következtetni, hogy a bejelentő állításai – hanyatlott szellemi képességei okán – nem minden esetben felelnek meg a valóságnak.

Tekintve, hogy az eljárás alá vont ügyvéd folyamatosan, írásban (tértivevényes levelek útján) tájékoztatta a bejelentőt az ügye állásáról, így a tájékoztatási kötelezettség elmulasztását a fegyelmi biztos végindítványában már nem rótta az eljárás alá vont terhére.

Az eljárás alá vont ügyvéd a Fegyelmi Tanács felhívása ellenére nem csatolta a bírósági tárgyalások elmulasztásával kapcsolatos esetleges kimentési kérelmeit, bejelentéseit, és a mulasztással kapcsolatban a 2022. év június hó 13. napján tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy nem tudja biztosan állítani, hogy egyáltalán vannak ilyen bizonyítékok a birtokában.

A Fegyelmi Tanács – egyezően a fegyelmi biztos indítványával és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatával – a tárgyalások elmulasztásának igazolása bizonyítására további határidőt nem biztosított, mivel további határidő biztosításával sem volt várható eredmény.

Az eljárás adataiból, így a rendelkezésre álló tárgyalási jegyzőkönyvekből, valamint az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatából az volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd több alkalommal is elmulasztott tárgyalásokat, és távollétét nem mentette ki, helyettesítéséről nem gondoskodott. Ezáltal a képviselet ellátásának alapvető szabályát megszegte.

Helyesen mutatott rá a fegyelmi biztos, hogy az Üttv. 1. § (3) bekezdésében megfogalmazott kötelezettség az ügyfél jogos érdekeinek érvényesítéséről szól, azt az ügyvédeknek a legjobb tudásuk szerint kell szolgálni. Az eljárás alá vont ügyvéd a rábízott ügy ellátása során nem jelent meg minden tárgyaláson, és mulasztását nem mentette ki, ezzel megszegte az Üttv. és az ÜESZ fent hivatkozott rendelkezéseit. Mivel az eljárás alá vont ügyvéd sem vitatta, hogy a tárgyalások nem mindegyikén jelent meg, és kimentést nem tudott igazolni (bár a tárgybani mulasztások az ügy érdemére nem hatottak ki), így a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának helyt adva a kötelességszegést megállapította.

Az ÜESZ. 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.

A fegyelmi biztos az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére rótta, hogy a vizsgálati szakban igazoló jelentést nem terjesztett elő. Ugyan a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont ügyvéd teljes kooperációról tett bizonyságot, a fegyelmi tárgyalásokon megjelent és iratokat is csatolt, de a vizsgálati szakban előterjesztett igazoló jelentés esetén akár elkerülhető is lett volna a fegyelmi biztos álláspontja szerint a fegyelmi eljárás.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása körében enyhítő körülményt nem észlelt. A Fegyelmi Tanács ellenben súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd eddigi fegyelmi előéletét, de a jelen ügy összes körülményét tekintve nem látta indokoltnak a fegyelmi biztos által indítványozott büntetésnél szigorúbb büntetés kiszabását.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás 80.000 Ft átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. október 19. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 138.)