A Budapesti Regionális Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. június 27. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 300.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ingatlan tulajdonának megszerzésével járó ügyintézését kifogásolta, amennyiben a más által vissza nem fizetett devizahitelt biztosító jelzálogjog engedményezése és ennek eredményeképpen egy társasházi lakás tulajdonjogának megszerzése érdekében adott megbízásának nem tett eleget. Bejelentésének részeként kitért azon sérelmére is, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd nem tartja vele a kapcsolatot.
A vezető fegyelmi biztos okiratszerkesztés kifogásolása tárgyában elrendelte az előzetes vizsgálatot, egyebekben felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat 8 nap alatt küldje meg. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről ugyanakkor értesítette a bejelentőt. Az előzetes vizsgálatot három hónappal meghosszabbította a fegyelmi biztos. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd határidőben nem tett eleget az iratbenyújtás tárgyában fennálló kötelezettségének, a fegyelmi biztos újabb felhívást intézett az ügyvédhez, ugyanakkor a bejelentőtől további adatszolgáltatást kért. A bejelentő a fegyelmi biztos felszólításának eleget tett, az eljárás alá vont volt ügyvéd nem reagált.
A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló adatok ismeretében az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló iratok és a fegyelmi biztos által fegyelmi eljárás kezdeményezéséről hozott határozata alapján tárgyalást tűzött, amelynek időpontjáról értesítette az eljárás alá vont volt ügyvédet, valamint a bejelentőt. A tárgyalást megelőzően az eljárás alá vont volt ügyvéd benyújtotta az ügyre vonatkozóan rendelkezésére álló iratait. A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd távolmaradása mellett tanúként hallgatta ki a bejelentőt, valamint a bejelentő leányát, aki az ügyletkötésnél jelen volt és annak intézésében a későbbiek során is aktív módon részt vett. A következő tárgyaláson az eljárás alá vont volt ügyvéd megjelent és részletes nyilatkozatot tett, amelyben a fegyelmi felelősségét elismerte, amennyiben nem a letéti szabályzatnak megfelelő letéti szerződést készített.
A tényállás:
A [...] alatti 52 nm kiterjedésű szövetkezeti lakás kizárólagos tulajdonosa öröklés jogcímén a Magyar Állam. Az ingatlant 14.696 CHF és járulékai erejéig a [...] Bank Zrt. jogutódjaként a [...] LIZING Zrt. javára önálló zálogjog terhelte, amelynek 2017. január 13-án jogutódjává vált a bejelentő.
A jogszerzés alapjául a 2017. szeptember 11-én kelt és az eljárás alá vont volt ügyvéd által ellenjegyzett ún. „Jogutódlási nyilatkozat” szolgált. Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2017. november 24-én arról értesítette a Magyar Állam tulajdonost, hogy a bejelentő szándékában áll az ingatlan tulajdonjogának megszerzése, mint a [...] LIZING Zrt. jogutódlása közbeiktatásával a [...] Bank Zrt. jelzálogjog jogosultjának jogutódja.
A végrehajtási eljárásban a [...] Bank Zrt. jogosultnak a közjegyző 2019. szeptember 25-én kelt határozata alapján vált jogutódjává a bejelentő. Ennek megfelelően a bejelentő, mint végrehajtást kérő megbízása alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd 2020. április 29. napján kérte kibocsátani a közjegyző által a Magyar Állam adóssal szemben a végrehajtási záradékot pénzkövetelés biztosítására, amelyet a közjegyző 2020. április 30-án érkeztetett. Ezáltal a bejelentő, mint jelzálogjog jogosultja a jelzálogjog alapjául szolgáló követelésének érvényesítését megkezdte az adós Magyar Állammal szemben.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd fenti eljárásának alapjául a [...] LIZING Zrt., a [...] Ingatlanforgalmazó Kft., a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd által 2017. szeptember 11-én kötött MEGÁLLAPODÁS és LETÉTI SZERZŐDÉS szolgált. Az okirat II. része tartalmazza a megbízási szerződést az ügyvéd eljárására, az V. rész a fizetési feltételek meghatározására, amely tényleges tartalma szerint a letéti szerződés. Ennek értelmében a bejelentő – mint vevő – a teljes vételárat, azaz 5.000.000 Ft-ot ügyvédi letétbe helyezés útján teljesít oly módon, hogy a teljes vételárból 950.000 Ft összeget átutalással fizet az ügyvédi iroda számlájára a szerződés aláírásának napján, míg 4.050.000 Ft összeget készpénzben helyez ügyvédi letétbe. A készpénz átvételét az okiratban elismerte és nyugtázta az eljárás alá vont volt ügyvéd. A pénzösszeg felhasználásáról annyiban rendelkeztek a felek, hogy „Letéteményes ügyvéd kizárólag a neki bemutatott okiratok alapján utalja át a költségeket a jogosultnak”, az ehhez szükséges okiratok beszerzése az eljárás alá vont volt ügyvéd – mint megbízott – feladata. A továbbiakban a felek felhatalmazták a megbízottat/jogosultat arra, hogy az ingatlan tulajdonjogának végrehajtási eljárásban történő átvételével kapcsolatban felmerült valamennyi költséget, valamint az ingatlan értékesítésével kapcsolatban felmerült költséget a letétből a jogosultaknak kifizesse. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara Letétkezelő Nyilvántartási Rendszer felé a letét átvételét 2017. szeptember 11-én elektronikus úton bejelentette.
Az ügyletet még nem zárták le a felek, az eljárás alá vont volt ügyvéd által a tárgyaláson felmutatott letéti számla kivonata szerint a letéti összeg máig a letéti számlán rendelkezésre áll.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a tárgyaláson előterjesztett végindítványában 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség okán indítványozta az eljárás alá vont volt ügyvéd marasztalását és ennek következtében a középmértékhez igazodó mértékű pénzbírság kiszabását és az átalányköltség megfizetésére kötelezését.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 112. § (2) bekezdése szerint: Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt.
Sem a fegyelmi biztos, sem a Fegyelmi Tanács nem vizsgálta a jelen eljárásban az egyébként feltárt ügylet bonyolításának módját és szándékát, ugyanis a 2017. szeptember 11-én az ügyvéd részére adott megbízási szerződéshez köthető fegyelmi eljárás 2021. szeptember 8-án a Magyar Ügyvédi Kamarához érkezett bejelentéshez képest is az Üttv. 112. § (2) bek. szerint elévült.
A MEGÁLLAPODÁS és LETÉTI SZERZŐDÉS 2017. szeptember 11-én kelt, amely az elévülés kezdő napjával egyező időpont. Az elévülés 2020. szeptember 11-én beállt. Az előzetes vizsgálat ettől eltérő eredményt nem mutatott.
A letét a határozathozatal időpontjában még az eljárás alá vont volt ügyvéd letéti számláján rendelkezésre áll, amelyből következően a letéttel kapcsolatos eljárás folyamatban van, ebben a kérdésben elévülés nem következett be, így az vizsgálat és a tárgyalás alapjául szolgált.
Üttv. 47. § (2) A letéti szerződést írásba kell foglalni.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott [teljesítési és költség] letét kezelésére irányuló szerződés tartalmi elemeit a letétkezelő ügyvéd által ellenjegyzett olyan szerződés is tartalmazhatja, amelyben a letevő és az a személy, akinek a letett dolgot ki kell adni, egyaránt szerződő fél.
Ugyanakkor a letéti szerződés tartalma és rendelkezései nem felelnek meg a 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól (a továbbiakban: LSZ) 2.1. pontban meghatározott feltételeknek, amennyiben bár azon rendelkezése (V. rész második bekezdése), hogy „Letéteményes ügyvéd kizárólag a neki bemutatott okiratok alapján utalja át a költségeket a jogosultnak, az okiratok beszerzése a Megbízott feladata”, nem elégíti ki a LSZ 2.1. h.), i.), j.), 1.), m.), o.) pontjaiban foglaltakat.
Az Üttv. 49. § (1) bekezdése szerint az ügyvéd a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt minden más pénzeszközétől és értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján, illetve értékpapírszámláján kezeli. Az ügyvéd a letevő erre irányuló kérelme esetén a letevő költségére
a) a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt elkülönített alszámlán kezeli, valamint
b) biztosítja, hogy a letevő az a) pont szerinti alszámla egyenlegéről a számlavezetőtől közvetlenül tájékoztatást kapjon.
(2) Az ügyvéd a letétkezelés céljából átvett pénzt egy – külföldön átvett pénz esetében három – munkanapon belül az ügyvédi letéti számláján helyezi el.
(3) A kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét meg nem haladó pénz letétje esetében a felek a letéti szerződésben az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak.
Üttv. 50. § (1) bekezdése szerint a letéti szerződésben meg kell határozni a letéteményes díjazását, vagy rögzíteni kell a letét ingyenességét, valamint az alábbiakat:
LSZ 2.1. h) azt, ha az Üttv. 49. § (3) bekezdése szerinti pénzletétet az ügyvéd nem a letéti számláján, illetve letéti értékpapírszámláján (a továbbiakban együtt: letéti számla) kezeli,
i) a letét kezelésével kapcsolatos, a letevőt terhelő valamennyi várható költség mértékét, ha az nem határozható meg, akkor a várható költség jellegét és a viselésére vonatkozó megállapodást,
j) azt, ha az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg utáni kamat a letéteményes ügyvédet illeti meg, illetve a letéti számlával kapcsolatos költségek a letevőt terhelik,
k) azt, hogy a letevő kéri-e a letett pénz, illetve dematerializált értékpapír elkülönített alszámlán kezelését,
l) az ügyvéd irodájában történő őrzés esetén azt, hogy az iroda a letét őrzésének feltételeinek megfelel, m) a felek közötti elszámolás módját,
n) a letét kezelésének végső időpontját,
o) azon feltételek meghatározását, amelyek fennállása esetén a letétet a letevőnek, a jogosultnak vagy harmadik személynek a letéteményes kiadja, illetve kiadhatja, esetlegesen a letétet bírói vagy közjegyzői letétbe helyezi, illetve helyezheti, megsemmisíti, illetve megsemmisítheti,
LSZ 2.5. A letéti díjat határozott pénzösszegben vagy a letéti szerződés megszűnésekor utólag pontosan kiszámítható módon kell a letéti szerződésben rögzíteni. Pénzletét esetén letéti díjként a letétbe helyezett pénzösszeg kamata vagy annak egy része is kiköthető.
LSZ 3.1.b.) szerint kötelezően meg kell határozni azt, hogy az ügyvédi megbízásnak a letevő vagy a jogosult által gyakorolt egyoldalú felmondása a letéti szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket nem módosíthatja, és nem szüntetheti meg, vagy a felek ettől eltérő megállapodását, és teljes körűen a jogosult általi felmondás feltételeit.
A fenti teljesítési letét a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg a 2017. szeptember 11-én kötött ún. megállapodással egységes szerkezetben foglalt letéti megállapodásban.
Üttv. 121. § (4) bekezdése szerint a fegyelmi biztos feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont személyt.
A 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (a továbbiakban: FESZ) 14.2. Az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatnak tartalmaznia kell
b) azt a figyelmeztetést, hogy az előzetes vizsgálat lefolytatásának nem akadálya, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem tesz nyilatkozatot,
c) azt a rendelkezést, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni
Az előzetes vizsgálat során az eljárás alá vont volt ügyvéd nem tett nyilatkozatot és nem küldte meg a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat. Az iratküldésre csak a tárgyalási szakban került sor.
Üttv. 1. § (3) bek. szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi
A fentiek alapján megállapította a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd azáltal, hogy nem a Magyar Ügyvédi Kamara letétkezelési szabályzatának megfelelő módon járt el, valamint megsértette a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatában foglalt iratcsatolási kötelezettségét és mindezek által az Üttv. rendelkezéseit, az Üttv. 107. § alapján 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos végindítványában pénzbírság kiszabását indítványozta, amelyet a Fegyelmi Tanács alaposnak tartott. A pénzbírság mértékének meghatározásánál az Üttv. 109. § (2) bek. a) pontja alapján az Üttv. 109. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat vette figyelembe. Összegének meghatározásánál súlyosító körülményként vette figyelembe a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2019. évben jogerős határozatában már pénzbírságot szabott ki, 2021. évben jogerősen végrehajtásában felfüggesztett kizárás büntetéssel, ügyvédjelölti foglalkoztatástól eltiltás és pénzbírság büntetéssel sújtotta. A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt nem értékelt.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. szeptember 5. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 147.)