A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. szeptember 7. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A bejelentés alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot 2021. november 18. napján pártfogó ügyvédi feladatok nem megfelelő ellátásának kifogásolása tárgyában hivatalból elrendelte, és az erről szóló értesítésével egyidejűleg felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az iratcsatolási kötelezettségére és az ügyre vonatkozó észrevételeinek megtételére.
A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A Fegyelmi Tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását, amelyről az eljárás alá vont ügyvédet és a fegyelmi biztost is értesítette.
A fegyelmi biztos a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálását támogatta, végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének 2 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétségben való megállapítását kérte, 350.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása mellett.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében, amelyhez csatolta az ügy iratait, vitatta, hogy a peres eljárásban eljárási kötelezettsége lett volna és így álláspontja szerint az iratcsatolási kötelezettsége sem állt fenn. Az eljárás alá vont ügyvéd ugyanakkor elismerte a felelősségét abban, hogy a Kamara felhívására nem csatolta az ügyre vonatkozó iratait.
A tényállás:
A kormányhivatal a bejelentő részére a folyamatban lévő végrehajtási ügyben, a végrehajtás megszüntetésével kapcsolatban 3 óra időtartamban tanácsadás, okiratszerkesztés céljából jogi szolgáltatás igénybevételét engedélyezte. A bejelentő a határozatban foglaltak szerint pártfogó ügyvédi kirendelés alapján választotta az eljárás alá vont ügyvédet.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. június 26. napján kelt levelében tájékoztatta a bejelentőt, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti per megindításához szükségesek az alábbi iratok: kölcsönszerződés, befizetési bizonylatok, bírósági és/vagy közjegyzői határozatok és a végrehajtói okiratok, mely iratokat a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd rendelkezésére bocsátott.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. augusztus 1. napján levélben fordult a fenti végrehajtási ügyben a végrehajtóhoz, amelyben kérte a végrehajtás megszüntetését, figyelemmel arra, hogy a követelés 2016. szeptember 19. napján elévült.
A fentiek eredménytelenségére tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd azt tanácsolta a bejelentő részére, hogy forduljon az illetékes bírósághoz. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által rendelkezésére bocsátott iratok alapján megszerkesztette, előkészítette a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelet 1. melléklete szerinti keresetlevél nyomtatványt, amelyet a bejelentő maga benyújtott bíróságra.
A keresetlevél érdemi része alapján a bejelentő, mint felperes kérte a bíróságot, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban Pp.) 528. § (2) bekezdés a) pontja alapján szüntesse meg a [...] Zrt., mint alperes és mint végrehajtást kérő által benyújtott, és 2017.11.01. napján jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban kölcsönszerződés jogcímén érvényesíteni kívánt 313.609 Ft és járulékai iránti végrehajtási eljárást, figyelemmel arra, hogy az alperesi követelés elévült.
A bejelentő megkeresésére az eljárás alá vont ügyvéd az ügyben keletkezett és a részére átadásra került iratokat kiadta.
A bíróságon folyamatban lévő eljárásban a bíróság felhívására a bejelentő a szükséges iratokat nem csatolta be.
A bejelentő 2021. október 13. napján kelt levelében 8 napos határidő tűzésével felszólította az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a bírósági eljárásban szükséges iratokat nyújtsa be a bíróságra. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő megkeresésére nem reagált és iratokat sem nyújtott be az illetékes bíróságra.
A bejelentő sérelmezte az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését. Bejelentésében előadta, hogy munkanélküliségére tekintettel a munkaügyi központ által kiállított igazolással segítséget kért a Jogi Segítő Szolgálattól, ahol az eljárás alá vont ügyvédet rendelték ki számára. Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2019. augusztus 1. napján kelt levélben felszólította a végrehajtót a végrehajtás megszüntetésére, majd „az ügy bíróságra került, de a szükséges papírokat a járványhelyzet után sem nyújtotta be” az eljárás alá vont ügyvéd a bíróságra. A bejelentő sérelmezte továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a 2021. október 13. napján megküldött felszólító levelére nem válaszolt.
A bejelentő bejelentéséhez csatolta a 2019. augusztus 1. napján kelt, az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett levelet, amelyben a bejelentő kérte a Végrehajtói Irodát a végrehajtás megszüntetésére, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a követelés 2016. szeptember 19. napján elévült. A bejelentő csatolt továbbá egy 2021. október 13. napján kelt feladóvevényt, amelynek a feladója a bejelentő, címzettje pedig az eljárás alá vont ügyvéd, valamint egy 2021. október 21. napján kelt feladóvevényt, amelynek feladója a bejelentő, míg a címzett a bíróság.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívására az előzetes vizsgálati eljárásban nem csatolta az ügyre vonatkozó iratait és igazoló jelentést sem terjesztett elő.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás kezdeményezését követően részletes igazoló jelentést terjesztett elő, amelyben vitatta a fegyelmi felelősségét és beadványához csatolta az ügyben keletkezett iratait. Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentéséhez csatolta a kormányhivatal határozatát és előadta, hogy a határozat alapján a bejelentő részére keresetlevelet szerkesztett. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta továbbá, hogy álláspontja szerint megalapozatlan, hogy a bírósági eljárásban a szükséges okiratokat neki kellett volna csatolnia.
Hangsúlyozta, hogy meghatalmazást a bejelentőtől a bírósági eljárásban történő képviseletre nem kapott, amelyből álláspontja szerint az következik, hogy nem állt fenn eljárási kötelessége a peres eljárásban. Igazoló jelentésében rögzítette továbbá, hogy a bejelentő a keresetlevél beadásához szükséges iratok rendelkezésre bocsátása tekintetében „sem állt a helyzet magaslatán.” Az eljárás alá vont ügyvéd előadta továbbá, hogy a bejelentő megkeresésére iratait átadta, többször beszélt telefonon is a bejelentővel, így a bejelentő állítása megalapozatlan a tekintetben, hogy nem reagált a megkeresésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte felelősségét abban, hogy a kamara felhívására csak késedelmesen reagált. Igazoló jelentésében az eljárás alá vont ügyvéd kérte az eljárás megszüntetését.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy
– a bejelentő ügyében nem gondoskodott az iratok bíróságra történő benyújtásáról;
– nem válaszolt a bejelentő megkeresésére;
– a Kamara felhívására nem csatolta az ügyre vonatkozó iratokat, amellyel megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdését, 28. § (3) bekezdését és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban ÜESZ) 2.1., 2.2. és 2.4. pontjaiban, valamint a 12.3. és 13.10. pontjaiban foglaltakat, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos az írásban előterjesztett végindítványában indítványozta, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Fegyelmi Tanács – különös tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd többedik alkalommal követ el hasonló fegyelmi vétséget, – 350.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazzon, és egyúttal marasztalja az eljárás költségeiben.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése alapján a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
Az ÜESZ 2.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ 2.2. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ 2.4. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 12.3. pontja rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
Az ÜESZ 13.10. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
A Fegyelmi Tanács a kormányhivatal határozata alapján kétséget kizáróan megállapította, hogy a bejelentő 2019. június 19. napján „peren kívüli támogatás iránti kérelmet nyújtott be” a kormányhivatalhoz. A bejelentő a folyamatban lévő végrehajtási ügyben a végrehajtás megszüntetésével kapcsolatban kért kizárólag „tanácsadás, okiratszerkesztés céljából” jogi segítséget.
A bejelentő tehát a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény I. fejezete szerinti, peren kívüli támogatás igénybevételére volt jogosult, a határozat nem terjedt ki a bíróság előtti peres eljárásban történő képviseletre, eljárásra. A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd részére meghatalmazást a bíróság előtt folyamatban lévő peres ügyben történő képviseletre nem adott. Ebből következően az eljárás alá vont ügyvéd nem volt sem jogosult, sem köteles a bíróság előtti peres eljárásban az iratok bírósághoz történő benyújtására. A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek a peren kívüli jogi szolgáltatást kizárólag tanácsadás és okiratszerkesztés céljából kellett és kizárólag a végrehajtó előtt folyamatban lévő végrehajtási ügyben nyújtania.
Szintén említést érdemel, hogy a Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok, így a Végrehajtói Irodának címzett, 2019. augusztus 1. napján kelt levél és a keresetlevél alapján meggyőződhetett arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a peren kívüli jogi szolgáltatás körében a megjelölt okiratszerkesztést teljesítette, továbbá megalapozottnak találta és elfogadta a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd a határozatban megjelölt körben eleget tett a tanácsadási kötelezettségének is.
A Fegyelmi Tanács ugyanakkor megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentő levelére annak ellenére nem válaszolt, hogy a megkeresés a volt megbízásával összefüggő, jelenleg is folyamatban lévő eljárással volt kapcsolatos, az ÜESZ 13.10. pontjában foglaltakat megsértette. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, annak ellenére, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által megvalósított fegyelmi vétség tárgyi súlya csekély, a magatartása alkalmas arra, hogy az ügyvédségbe vetett általános bizalmat aláássa.
A Fegyelmi Tanács nyomatékkal kívánja hangsúlyozni, hogy mindamellett, hogy a határozatban meghatározott 3 óra időtartam letelt és a bejelentő a határozatban megjelölt peren kívüli eljárástól ugyan eltérő, ugyanakkor azzal összefüggő ügyben írta a levelet, az eljárás alá vont ügyvédnek, ha nem is az ügy érdemében, de válaszolnia kellett volna a bejelentő levelére.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, annak ellenére, hogy vélhetően – a fegyelmi előéletére is tekintettel a gyakorlatból is részletesen – ismeri az előzetes vizsgálat lefolytatásának, valamint az elsőfokú fegyelmi eljárásnak a szabályait, a vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére nem csatolta az ügyben keletkezett iratokat, amellyel megsértette az ÜESZ 12.3. pontját, amely magatartásával 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az iratcsatolási kötelezettség megsértése önálló fegyelmi vétség, mely attól függetlenül megállapítható, hogy azon cselekmény, amely miatt a fegyelmi eljárás indult, végül megállapíthatóvá válik-e az eljárás alá vont terhére vagy sem.
A Fegyelmi Tanács nyomatékkal felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy függetlenül attól, hogy tesz-e a fegyelmi eljárás során nyilatkozatot, a fegyelmi ügyben az ÜESZ 12.3. pontja alapján iratcsatolási kötelezettsége áll fenn. Az előírás azt a célt szolgálja, hogy az előzetes vizsgálat során az ügy kivizsgálható legyen, a tényállás – amely alapján a fegyelmi eljárás kezdeményezésének szükségessége elbírálható, – megalapozottan megállapításra kerüljön.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem a határozatban megjelölt peren kívüli eljárásban, hanem egy azzal összefüggő másik eljárásban nem válaszolt a bejelentő levelére. A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács a legenyhébb fegyelmi büntetés, az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak. Az írásbeli megrovással a Fegyelmi Tanács rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét egyrészt arra, hogy a jövőben valamennyi ügyben az ÜESZ 13.10. pontjában foglaltak figyelembevételével járjon el, másrészt pedig arra, hogy a jövőben tegyen eleget az ÜESZ 12.3 pontjában meghatározott iratcsatolási kötelezettségének.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Fegyelmi Tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. szeptember 30. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 150.)