A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. szeptember 12. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben K.I. bejelentése alapján indult eljárás.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa határozatával előzetes vizsgálatot rendelt el.
A Budapesti Ügyvédi Kamarához 2021. november 09. napján érkezett az eljárás alá vont ügyvéd védekező irata, amelyben vitatta a fegyelmi felelősségét, továbbá csatolta az ügyre vonatkozóan rendelkezésre álló iratait.
Az eljáró fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett, mert álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megsértette az Üttv. 1. § (3) és 39. § (3) bekezdését, valamint az Etikai szabályzat 2.1., 2.2. és 2.4. pontját, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
A tényállás:
A bejelentő – a H.Cs. ügyvezetésével működő B. Korlátolt Felelősségű Társaság közvetítésével – 2016. február 26. napján kölcsönadóként kölcsönszerződést kötött K.I. kölcsönvevővel, amelynek alapján 12.000 EUR kölcsönt nyújtott készpénzben azzal, hogy azt a kölcsönvevő legkésőbb 2016. augusztus 31. napjáig köteles visszafizetni. A kölcsönszerződésben havi 3%-os ügyleti kamat került kikötésre, amelyet a kölcsönvevőnek kéthavi részletességgel kellett megfizetnie. A szerződésben azt is rögzítették, hogy a kölcsön visszafizetésének határideje közös megegyezéssel további három hónappal meghosszabbítható, amelyre azonban nem került sor.
K.I. kölcsönvevő a kölcsönösszeget nem fizette vissza, ezért szintén H.Cs. közreműködésével 2017. augusztus 14. napján írásbeli megbízási szerződést kötött az eljárás alá vont ügyvéddel.
A megbízási szerződésben megbízóként a bejelentő, míg megbízottként az eljárás alá vont ügyvéd szerepel.
A megbízás tárgyát akként határozták meg, hogy „A megbízó K.I.-nál lévő kölcsönének, illetve annak kamatainak polgári úton történő behajtása, egy próbapert követően. Illetve amennyiben szükséges, feljelentés szerkesztése K.I. ellen.”
A bejelentő nyilatkozata:
A bejelentő a tárgyaláson is előadta, hogy azt sérelmezi, az eljárás alá vont ügyvéd nem teljesítette a megbízást és nem tett lépéseket a követelése behajtása érdekében, továbbá, hogy nem tájékoztatta őt az ügye állásáról. A bejelentő azt is állította, hogy nem járt sohasem az eljárás alá vont ügyvéd irodájában és vele a tárgyaláson találkozott először.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd ugyanakkor a tárgyaláson azt adta elő, hogy a bejelentő járt az irodájában és többször egyeztettek telefonon és e-mail útján is az ügyéről. A bejelentő részére küldött leveleket és email váltásokat, amelyekben tájékoztatta az ügy állásáról, csatolta az eljárás során a Kamara részre.
Az ellentmondásos előadások feloldására szembesítést rendelt el a Fegyelmi Tanács, amely nem vezetett eredményre. Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő továbbra is a saját álláspontját adta elő.
Tanúként hallgatta meg továbbá a Fegyelmi Tanács dr. [...] ügyvédjelöltet, aki jelen volt az ügyvédi irodában, amikor a bejelentő a megbízást adta. A tanú előadta, hogy a bejelentő személyesen jelent meg az irodában, vele ő is találkozott. A bejelentővel folytatott egyeztetésekről és a részére adott tájékoztatásokról egyező nyilatkozatot tett az eljárás alá vont ügyvéddel.
A Fegyelmi Tanács a tanú és a bejelentő ellentmondásos nyilatkozatainak feloldására is szembesítést rendelt el, amely szintén nem vezetett eredményre.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a tárgyaláson előadott végindítványában megváltoztatta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat. A fegyelmi biztos álláspontja szerint nem állapítható meg egyértelműen, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem teljesítette volna a megbízásból eredő kötelezettségeit, illetve ne tett volna eleget tájékoztatási kötelezettségének. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az kétséget kizáróan megállapításra került, hogy a próbaper eredményéről tájékoztatást kapott a bejelentő, így tehát voltak információi, amelyek alapján eldönthette, hogy kíván-e pert indítani. A bejelentő ezen információk birtokában pedig nem adott megbízást a per lefolytatására. A fegyelmi biztos az eljárás megszüntetésére tett indítványt.
A fegyelmi tanács döntése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által kifogásolt tevékenységet 2017. augusztus 14. és 2021. október 6. napja között fejtette ki, ezért azt egységesen az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezései szerint kell vizsgálni.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az ügyvédi megbízás nem eredménykötelem, az eljáró ügyvéd az ügy gondos ellátására köteles. A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló iratok, a bejelentő, tanú és az eljárás alá vont ügyvéd meghallgatását és szembesítéseket követően azt tudta megállapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd teljesítette a megbízásból eredő kötelezettségeit, a bejelentőt tájékoztatta az ügy állásáról.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. október 14. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 153.)