A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. október 10. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd három rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
200.000 Ft (kettőszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Jelen ügyben a bejelentő 2021. 10. 25. napján beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettségszegését kifogásolta.
A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot.
Az előzetes vizsgálati eljárás során a fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az igazoló nyilatkozatának megtételére, továbbá arra, hogy az ügyben keletkezett releváns iratait 8 napon belül csatolja. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyre vonatkozó iratait, valamint érdemi észrevételét megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamarának.
A fegyelmi biztos a határozatával az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította, majd ezt követően a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyben 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetelését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére és indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését.
Határozatában hivatkozott az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (1) és (3) bekezdéseire, 29. § (1) bekezdésére, az 32. § (1)–(3) és (7), 42. § (4), (5), 44. § (1) a), b), c) pontjára, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.1., 2.4., 13.10. pontjaira.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az ügyvédi tevékenysége ellátása során nem a szakma szabályai szerint járt el, megszegte az okiratszerkesztési, ellenjegyzési, és tájékoztatási kötelezettségét, megsértette az Üttv., valamint az ÜESZ fentiekben idézett rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte a F. Zrt. és a bejelentő között 2020.05.05. napján a F. Bt., a Sz. Kft., és a L. Kft. társaságok üzletrészeinek adásvétele tárgyában létrejött szerződést. A megbízási szerződést az eljárás alá vont ügyvéd nem foglalta írásba, és a szerződés ellenjegyzésekor a szerződő felek személyazonosságának és az okmányérvényességének ellenőrzése érdekében nem azonosította a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket.
Az eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte a F. Zrt. és a bejelentő között 2020.05.15. napján létrejött megállapodást is, amelyben a bejelentő nyilatkozott, hogy a társaságok üzletrészeit U.M.F-től vásárolta meg, amely összegből 3.000.000 Ft összegű tartozása áll fenn az üzletrész adásvételi szerződés kapcsán, amire tekintettel a tartozást a F. Zrt. a szerződés szerint átvállalja, azt helyette teljesíti. Az okiratszerkesztésre és ellenjegyzésre vonatkozó megbízási szerződést az eljárás alá vont ügyvéd szintén nem foglalta írásba, és nem tájékoztatta a bejelentőt, hogy a kétoldalú tartozásátvállalási megállapodás harmadik fél vonatkozásában semmilyen kötelezettséggel nem jár, így a bejelentő által megkívánt joghatás kiváltására a megállapodás alkalmatlan.
A bejelentő kezdeményezésére a felek 2021.05.26. napján közjegyzői okiratba is foglaltatták a megállapodásukat.
A F. Zrt. a megállapodásban rögzítettek ellenére nem fizetett, így a 3.000.000 Ft összeg vonatkozásában a bejelentővel szemben végrehajtási eljárás indult, mindösszesen 3.969.763 Ft iránt. A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd által készített megállapodás alapján a végrehajtási eljárás során jogutódlási kérelmet nyújtott be, azonban azt a bíróság elutasította a Ptk. 6:203. § (1) bekezdése alapján, mivel a felek között nem háromoldalú megállapodás jött létre, a jogosult egyetértésének beszerzésére így nem került sor. A bejelentő ekkor szembesült azzal, hogy az ügyvéd által javasolt és elkészített megállapodás nem volt alkalmas az általa célzott joghatás kiváltására, nevezetesen, hogy vele szemben a továbbiakban ne legyen érvényesíthető az átvállalt összeg, továbbá, hogy az ügyvéd elmulasztotta tájékoztatni a megállapodások és következményeikre vonatkozó különbségekről, illetve kioktatni a jogi kockázatokról.
A bejelentő előadta, hogy 2020.05.05. napján a F. Bt., a Sz. Kft., és a L. Kft. társaságok üzletrészeit értékesítette a F. Zrt. részére azzal, hogy tájékoztatta a vevőt, hogy U.M.F. felé a társaságokkal kapcsolatban még 3.000.000 Ft tartozása áll fenn. A tartozás átvállalásáról megállapodást kötöttek a F. Zrt-vel, amely megállapodást az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte. Az adásvétel során az eljárás alá vont ügyvéddel egyeztetett a részletekről, mert tudomása szerint a F. Zrt. vezérigazgatója az eljárás alá vont ügyvéd felesége volt. Az ügyvéd biztosította arról, hogy a tartozásátvállalás érvényes és ezután a F. Zrt. fogja fizetni a fennmaradó részleteket. Ennek ellenére nem fizetett a F. Zrt., ezért a jogosult végrehajtást indított a bejelentő ellen. A végrehajtás ellen jogutódlási kérelmet nyújtott be a végrehajtó iroda, azonban ezt a bíróság elutasította.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban nyilatkozatot terjesztett elő, amelyben nem ismerte el a fegyelmi felelősségét, és előadta, hogy a bejelentőt teljes körűen tájékoztatta a megállapodással kapcsolatban, miszerint a megállapodásban a felek rendelkeztek arról is, hogy amennyiben a bejelentőnek fizetési kötelezettsége állna fenn a bejelentő és a gazdasági társaságok korábbi tulajdonosa között a 2017. augusztus 30. napján létrejött üzletrész adásvételi szerződésből eredően, úgy abban az esetben a F. Zrt. teljesíti azt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson fenntartotta a vizsgálati szakban írásban előterjesztett védekezésében foglaltakat.
Az eljárás alá vont ügyvéd asszisztenseként dolgozó tanú előadta, hogy a jelen ügy tárgyát képező konkrét jogügyletekkel kapcsolatban semmilyen tudomása nincsen, de arra emlékezett, hogy volt olyan alkalom, amikor B.M. és M.O. is együtt jelen voltak az irodában.
M.O. tanú fegyelmi tárgyaláson előadta, hogy ő a F. Zrt. vezérigazgatója. Előadta, hogy ő adott megbízást az eljárás alá vont ügyvédnek, továbbá a vétel részleteit az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalta le, mivel lényegében egy üzletrész adásvételről volt szó eredetileg. Arra a kérdésre, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az élettársa-e, megtagadta a válaszadást. Arra emlékezett, hogy a bejelentővel megegyeztek, hogy amennyiben fizetnie kell, akkor jelzi nekik és ők a bejelentőnek fizetnek. Azonban arra a kérdésre, hogy átvállalták-e ezzel a megállapodással bejelentő kötelezettségét, akként válaszolt, hogy nem.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos fenntartotta az eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat azzal a változtatással, hogy a F. Zrt. vezérigazgatója az eljárás alá vont ügyvéd élettársa. Enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik és a jelentős időmúlást.
Súlyosító körülményként kérte értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben már volt folyamatban fegyelmi eljárás, ami figyelmeztetéssel zárult. Pénzbírság kiszabását és az eljárás alá vont ügyvéd átalányköltségben marasztalását indítványozta 13 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetéséért.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának részben adott helyt.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartást a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a vétség elkövetésekor hatályban lévő, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a Magyar Ügyvédi Kamara 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól (továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseket kell alkalmazni.
Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése alapján a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
A (3) bekezdés szerint az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja.
Az Üttv. 32. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.
A (2) bekezdés alapján az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.
A (3) bekezdés szerint az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,
c) lakcím,
d) arcképmás,
e) aláírás,
f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti tények,
g) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok és az okmány érvényességi ideje,
h) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)–bb) alpontja szerinti adatok,
i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok.
A (7) bekezdés alapján a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében – a (2)–(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban ÜESZ) az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rögzíti az alábbiakat:
Az ÜESZ 2.4. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 13.10. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2020.05.05. napján a F. Bt., a Sz. Kft., és a L. Kft. társaságok üzletrészeinek adásvétele tárgyában létrejött szerződés megszerkesztésére és ellenjegyzésére vonatkozó megbízást nem foglalta írásba, valamint a felek – Üttv. 32. § (7) bekezdésében rögzített – azonosítási kötelezettségének nem tett eleget.
Megállapította továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az általa szerkesztett és ellenjegyzett, a F. Zrt. és a bejelentő között 2020.05.15. napján létrejött megállapodás szerkesztésére és ellenjegyzésére vonatkozó megbízást nem foglalta írásba és a megbízás vonatkozásában a tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen magatartásai miatt a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződés írásba foglalásának elmulasztásával, valamint az azonosítási kötelezettségének elmulasztásával, továbbá azzal, hogy joghatás kiváltására alkalmatlan okiratot szerkesztett, 3 rendbeli fegyelmi vétséget valósított meg.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak. A Fegyelmi Tanács a pénzbírság mértékét, amely az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján akár egymillió forintig terjedhet, az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján mérlegeléssel, a cselekmény tárgyi súlyára, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére, valamint a cselekmény rendbeliségére is figyelemmel, de a fokozatosság elvét nem szem elől tévesztve a rendelkező rész szerint állapította meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács külön is felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek az ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívására sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. január 13. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 155.)