A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd és [...] budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. október 19. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért az ellene indult
fegyelmi eljárást megszünteti.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvédjelölt nem követett el fegyelmi vétséget, ezért az ellene folyamatban lévő
fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A jelen ügyben a bejelentő kifogásolta az eljárás alá vont ügyvéd és ügyvédjelölt tevékenységét, sérelmezte az ügyvédi megbízási szerződések létrejöttének körülményeit, a munkadíj megállapítását, valamint a munkadíjjal való elszámolás hiányát.
A vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot az eljárás alá vont ügyvéd és ügyvédjelölt, valamint irodavezető budapesti ügyvéddel szemben.
Az eljárás alá vontak együttes nyilatkozatukban vitatták fegyelmi felelősségüket.
Az eljáró fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további három hónappal meghosszabbította. A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéddel és ügyvédjelölttel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban a fegyelmi biztos szerint az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységével és mulasztásával megsértette a 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről (Üttv.) 1. § (1) és (3), 28. § (3), 32. § (1)–(2), 39. § (3) bekezdését, illetve az 2018. (III. 26.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.1., 6.10., 13.10. pontjai szerinti rendelkezéseket, mindezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, egy rendbeli, folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja merült fel, továbbá az eljárás alá vont ügyvédjelölt tevékenységével és mulasztásával megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3), 28. § (3), 32. § (1)–(2), 39. § (3) bekezdését, illetve az ÜESZ 2.1., 13.10. pontjai szerinti rendelkezéseket, mindezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott egy rendbeli, folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja merült fel.
A tényállás:
A bejelentőt bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt 2021. 07. 08. napján gyanúsítottként hallgatták ki. Meghatalmazott védője nem volt, részére védő került kirendelésre, aki azonban a nyomozati cselekményen megjelenni nem tudott, így helyettes védőként az [...] Ügyvédi Irodát rendelte ki a nyomozóhatóság a védelem ellátására.
A nyomozati cselekményen az iroda részéről az eljárás alá vont ügyvédjelölt vett részt, aki a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatta a bejelentőt, hogy a kirendelés csak az adott kihallgatásra szól, így az őrizetbevételre tekintettel várható letartóztatás tárgyában tartandó ülésen másik védő megjelenésére számíthat. A bejelentő erre figyelemmel megbízást kívánt adni az iroda részére. Az eljárás alá vont ügyvédjelölt közvetítésével 2.000.000 Ft összegű munkadíjban állapodott meg a bejelentő és az iroda. A bejelentő aláírta a szükséges ügyvédi meghatalmazást. A kialkudott munkadíj a kényszerintézkedésről szóló jogerős döntésig végzett ügyvédi tevékenységre terjedt ki. Még 2021. 07. 08. napján a bejelentő élettársa megjelent az irodában és aláírta a megbízási szerződést. A bejelentő élettársa a 2.000.000 Ft megbízási díjat kifizette. Az aláírt megbízási szerződés III.2. pontja azt tartalmazta, hogy bruttó 5.000.000 Ft-os sikerdíj is jár a megbízott irodának, amennyiben a bejelentő letartóztatásától a bíróság jogerősen eltekint.
A terhelt letartóztatása – az eljárás alá vont ügyvédjelölt eljárása, valamint az írásban is benyújtott indítványok, okiratok ellenére – elrendelésre került.
A bejelentő és az iroda az eljárás alá vont ügyvédjelölt közvetítésével 2021. 07. 16. napján újabb megbízási szerződést kötött, amiben immáron rögzítésre került, hogy a megbízott iroda feladata a bejelentővel szemben folyamatban lévő büntetőeljárás során a védelem ellátása. Felek a megbízás díját bruttó 5.000.000 Ft összegben határozták meg és az a nyomozati szakaszra szólt. Ezt a megbízási díjat a bejelentő nem fizette ki.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt nem szerkesztett megbízási szerződést és annak tartalmában sem állapodott meg önállóan, eljárása során principálisai utasításait követte.
A bejelentő, mivel nem volt elégedett, a megbízási szerződést 2021. 07. 22. napján felmondta és kérte az iratokkal és a kifizetett munkadíjjal történő elszámolást.
Az iratokat az iroda 2022. augusztus 6. napján kiadta a bejelentő részére. A kényszerintézkedésről szóló jogerős döntésig terjedő ügyvédi tevékenység elvégzésére vonatkozó ügyvédi munkadíj elszámolására nem került sor.
Az eljárás alá vontak védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt a fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézésre megjelent, fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Fenntartotta a védekező iratában leírtakat, előadta, hogy szerinte nem helytállóak a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltak. Véleménye szerint nem jött volna létre a 2. megbízás a bejelentővel, ha úgy lett volna, ahogy azt a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat tényállása tartalmazza. Előadta, hogy 2021. július 8-án ő kapott személyesen egy telefonhívást, hogy helyettesíteni kellene egy kirendelt védőt. A bejelentőt gyanúsítottként hallgatták ki, aki elmondta, hogy meghatalmazni kívánt védője épp külföldön tartózkodik. Előadása szerint tájékoztatta a bejelentőt, hogy magára a letartóztatással kapcsolatos ülésre is adhat részükre meghatalmazást, mivel a helyettes védői tevékenységük csak az ő kihallgatásra szól. Elmondta, hogy amennyiben a kirendelt védő megy el, az nem ismeri az ügyet, hiszen akár 1 órával az ülés előtt is elegendő a nyomozó hatóság által az iratok átadása. Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel megbeszélte telefonon, ha meghatalmazást ad az ügyfél, akkor 2 millió forint az ügyvédi alapdíj, valamint 5 millió forint a sikerdíj akkor, ha nem rendelik el jogerősen a letartóztatását. Kiemelte, hogy a megbízás és a díja a letartóztatással kapcsolatos ülésre szólt, nem a nyomozati szakra, erről tájékoztatta az ügyfelet. Kitért arra, hogy véleménye szerint azért volt ennyi a munkadíj, mert csupán 1 éjszaka állt rendelkezésre a felkészülésre. Utalt arra, hogy szabad megállapodás tárgya a munkadíj. Előadása szerint megbeszélte a bejelentővel a részleteket, a hátteret, közölte azt is, hogy az ügyvédi irodában kell aláírni a megbízást. Emlékei szerint a bejelentő adta meg a telefonszámát az élettársának. Előadta, hogy még aznap este egyeztettek a bejelentő élettársával, aki először soknak találta az összeget, de aztán mégis bejött az irodába, és hozta a bruttó 2 millió forintot, aki álláspontja szerint ugyanazt a tájékoztatást kapta, mint a bejelentő.
Utalt arra is, hogy a második megbízás megkötésekor már nem kötöttek ki sikerdíjat. Úgy nyilatkozott, hogy ő nem szerkesztett megbízási szerződést. Emlékei szerint 2021. július 16-án adta a bejelentő a második megbízást, ami szerint bruttó 5 millió forint volt az ügyvédi munkadíj.
Emlékezett, hogy a bejelentő a panaszában azt írta, hogy van sikerdíj kikötve ebben a szerződésben is, de ez nem így van, csupán csak az első megbízás tartalmazta azt, amelyet a bejelentő élettársa írt alá. Kiemelte, hogy a második megbízást már a bejelentő írta alá. Kiemelte, hogy szerinte az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy július 16-án fizettek, mert július 8-án fizetett a bejelentő élettársa 2 millió forintot. Előadta, hogy ő az egyetlen ügyvédjelölt az irodában, ezért döntően mindenről tud. Azt adta elő, hogy nagyon sajnálja, hogy bejelentés lett az ügyből, mert úgy érzi, szívét, lelkét beletette ebbe az ügybe, a bejelentő élettársával még éjszakánként is többször beszélt. Kiemelte, hogy mindenben a principálisa utasításai szerint járt el, és nem szerkesztett megbízási szerződést.
Kérdésre előadta, hogy a főügyészségen volt a kihallgatás, ott a folyosón beszélt telefonon a principálisával, valamint, hogy ott nem adott át megbízási szerződést. Kitért rá, hogy a részleteket sem ő írta a megbízási szerződésbe, tehát a megbízási díjat és a sikerdíjat sem. Az egyeztetésen jelen volt, ahogy a megbízás aláírásakor is.
Kérdésre azt válaszolta, hogy a 2021. július 8-án kelt megbízási szerződés aláírásakor az eljárás alá vont ügyvéd, az iroda vezetője, a bejelentő élettársa és ő voltak jelen.
Azt adta elő, hogy 2022. július 16-án a második megbízási szerződést magukkal vitték a büntetésvégrehajtási intézetbe, amelynek a tartalmát előzetesen egyeztették, és azt a bejelentő írta alá.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézésre megjelent, fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Fenntartotta a korábbi nyilatkozatokban foglaltakat. Kérdésre előadta, hogy valószínűleg őt hívta az ügyészség először, és ő hívta fel az ügyvédjelöltjét, s az irodavezető is vele volt ekkor. Emlékei szerint kb. este 8 óra körül hívhatta őt a jelölt kolléga, hogy megtagadta a vallomástételt a gyanúsított, és hogy kellene neki meghatalmazott védő addig, amíg haza nem jön a saját ügyvédje. Ők ekkor tettek egy árajánlatot. Úgy emlékezett, hogy még aznap este bejött az irodájukba az élettárs, és megfizette az ügyvédi munkadíjat. Úgy fogalmazott, hogy ők konkrétan a letartóztatásról döntő ülésre adtak ajánlatot, mert tudta a bejelentő, hogy később lesz más meghatalmazott ügyvédje. Kiemelte, hogy egy éjszaka volt a letartóztatásra vonatkozó ülésig, azért volt ennyi a munkadíj. Előadta, hogy összesen négyen voltak jelen a megbízás aláírásakor: az irodavezető, ő, a jelölt és a bejelentő élettársa. Kitért rá, hogy az irodavezető szerkesztette a megbízást és arra, hogy a bejelentő élettársa próbált alkudozni, de még aznap este fizetett emlékei szerint. Tudomása szerint a bejelentő beszélt ezt megelőzően az élettársával, aki tudta, hogy csak a letartóztatásról döntő ülésre szól a megbízás. Úgy emlékezett, hogy a bejelentő élettársa aláírt egy ügyvédi meghatalmazást az irodában, másnap pedig a bejelentő egy másik meghatalmazást az ülés előtt.
Kérdésre előadta, hogy a második megbízás aláírásakor bent voltak a bv-ben a bejelentőnél, mert nem tudták elérni a másik védőt. Ebben a megbízásban 5 millió forint volt meghatározva ügyvédi munkadíjként. Tudomása szerint az ügyvédjelölt urat rengetegszer zaklatta a bejelentő élettársa, éjszaka is hívta. Kitért rá, hogy a bejelentő élettársa egyszer megjelent az irodában botrányos módon. Kérte, hogy az új védőnek adják át az iratokat, amelyet megtettek, az iratokkal elszámoltak. Úgy fogalmazott, hogy az ő értelmezésük szerint a pénzzel is elszámoltak, mert a 2 millió forintos megbízás a letartóztatás jogerejéig tartott, addig dolgoztak is az ügyben.
Kérdésre megerősítette, hogy az ügyvédjelöltjének mondta, hogy a 2 millió forint a letartóztatás ülésre, és annak másodfokú jogerős határozatáig szól és az 5 millió forintos sikerdíjat is közölte vele. Szerinte az ügyfélnek is adtak át az első megbízási szerződésből, és úgy vélte, az ügyvédjelölt biztosan átadta azt a bv-ben. Úgy emlékezett, hogy a bejelentő által aláírt meghatalmazásból volt egy példány, amit a bíróságon csatoltak.
Előadta, hogy számlaadás volt, a számlát csatolni fogja.
A bejelentő szabályszerű idézésre megjelent és előadta, hogy 2021. július 8-án jött hozzá az ügyészség. Kirendeltek neki egy védőt, mert nem tartózkodott itthon az ügyvédje. Párja ekkor 5 hónapos terhes volt. Teljes beismerő vallomást tett az ügyészségen. Végül őt is letartóztatták. Azt nyilatkozta, hogy neki 2 millió forint munkadíjat mondott az ügyvédjelölt a letartóztatással kapcsolatos ülésre és a fellebbezésre. Később másik ügyvédet bízott meg, ő hozta ki a letartóztatásból.
Előadása szerint a második megbízásra az eljárás alá vont ügyvéd 5 millió forintot kért, amely munkadíj már a teljes eljárásra vonatkozott. Azt nyilatkozta, hogy még ekkor akart kérni az ügyvéd több mint 600.000 forintot a letartóztatás elrendelésére vonatkozó döntés másodfokára is, de ezt nem fogadta el. Úgy fogalmazott, hogy élettársával még a rendőrségről beszélt telefonon, és mondta neki, hogy hatalmazza meg védőként az irodát. Arra már nem emlékezett, hogy mikor írta alá az ügyvédi meghatalmazást, de azt tudta, hogy írt alá ilyet. Megerősítette, hogy a teljes ügy ellátása lett volna 5 millió forint. Megismételte, hogy számára az tiszta volt, hogy a letartóztatással kapcsolatos rész volt a 2 millió forint, majd a teljes ügy ellátása az 5 millió forint. Emlékei szerint az ügy iratait megkapta az új ügyvédje. Előadása szerint pénzbeli elszámolást szeretett volna, és azt is részletezve, hogy ki és mennyit dolgozott az ügyével. Előadta, hogy az 5 millió forintból semennyit nem fizettek ki. Előadása szerint a 2 millió forintot kényszerhelyzetben fizette ki és azt is ígérték, hogy 90% az esélye annak, hogy kiviszik bűnügyi felügyeletbe, de mégis maradt letartóztatásban. Úgy nyilatkozott, hogy nem írta alá második megbízást, csak egyet, az elsőt.
Elé tárás után úgy nyilatkozott, hogy „lehet, hogy mégis én írtam alá, igen aláírtam”.
Kérdésre előadta, hogy lehet, hogy saját kézzel írta a meghatalmazást az ügyvéd úrnak, abban biztos volt, hogy a letartóztatásról döntő ülés előtt aláírt egy nyomtatott meghatalmazást is, amelyen már rajta volt az ügyvéd aláírása is.
Kérdésre megismételte, hogy tisztában volt vele, hogy ez az első megbízás csupán a letartóztatással kapcsolatos ülésre szól, annak első és másodfokú döntésére.
Kérdésre előadta, hogy ő azt a pénzbeli elszámolást szerette volna, hogy konkrétan tárja elé az ügyvéd, hogy ki mennyit dolgozott ezen az ügyön, mivel azt mondta, hogy többen is dolgoztak rajta az éjszaka folyamán.
Kérdésére elmondta, hogy akkor még nem volt meg a másodfokú döntés, amikor aláírta a második megbízást. Ő az 5 millió forintos sikerdíjat elfogadta, tudott róla. Arról is tudott, hogy július 8-án éjfélig kellett vinnie az élettársának a 2 millió forintos ügyvédi munkadíjat. Arról is tudott, hogy az ügy végéig állapodtak meg a plusz 5 millió forintos munkadíjban.
Kérdésre előadta, hogy ő mondta fel az ügyvédi megbízást, az új ügyvédje behozta a felmondást, ő pedig azt aláírta.
A bejelentő élettársa a tárgyaláson előadta, hogy 2021. július 8. napján az ügyvédjelölttel és a párjával is beszélt telefonon. A megbízási díj 2 millió forint volt, amelyet azonnal vinnie kellett az ügyvédi irodába. Azt nem tudta, hogy ez a megbízás konkrétan mire vonatkozott. Ő bevitte a pénzt, hárman voltak ott. Tudott arról, hogy volt egy 5 millió forintos összeg is. Úgy nyilatkozott, hogy ő, mint laikus olvasta el a megbízási szerződést. Azt vallotta, hogy neki az nem volt tiszta, hogy ez a 2 millió forint mire szól, tehát, hogy a kényszerintézkedés kapcsán, vagy az egész ügyre vonatkozik. Azt nyilatkozta, hogy az ő dolga csak az volt, hogy vigye a pénzt. Úgy nyilatkozott, hogy lehet, hogy a párját tájékoztatta az ügyvéd mindenről, ő a párjától tudta azt meg később, hogy aláírt egy második megbízást is.
Elé tárás után úgy nyilatkozott, hogy a 2021. július 8-án kelt megbízási szerződést ő írta alá. Azt adta elő, hogy ekkor kért számlát is, de nem kapott. Később, másik ügyvéddel tudta csak kikérni az iratokat és egyéb elszámolást nem csináltak. Arra már nem emlékezett, hogy ekkor ezt kérte-e külön is, vagy csak az iratokat szerette volna megkapni.
Kérdésre előadta, hogy nem emlékszik rá, hogy a megbízás már akkor fel lett-e mondva, amikor először bement az irodába az iratokért.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt tényállást módosította a tárgyaláson elhangzott vallomások alapján. A határozat 2. bekezdéséből a „nem a vélhetően” részt kérte elhagyni, hiszen a letartóztatásról döntő ülésre és annak másodfokára szólt a 2021. július 8-án kelt megbízás. Módosítani kell szerinte azt is a tényállási részben, hogy a bejelentő az ügyvéddel is egyeztetett, nem csak az ügyvédjelölttel. A határozata 3. bekezdését teljes egészében kérte elhagyni, hiszen július 8-án a bejelentővel a korábban közölt tartalommal jött létre a megbízás. A 4. bekezdés 2. mondatát is kérte elhagyni, hiszen a bejelentő tudott az 5 millió forint sikerdíjról, mert erről is egyeztettek.
Ezen módosítások okán az eljárás alá vont ügyvédjelölt tekintetében álláspontja szerint nincs olyan norma, amelyet megsértett, így az ő esetében az eljárás megszüntetésére tett indítványt. Az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában egy fegyelmi vétséget látott megállapíthatónak, a tételes elszámolási kötelezettség elmulasztását. Álláspontja szerint az ÜESZ 6.10. pontja alapján a megbízottnak az elszámolás tényét vita esetén igazolnia kell, és ha az ügyfél kéri az ügyvédet, hogy készítsen elszámolást, akkor ezt köteles megtenni, mert fontos, hogy lássa az ügyfél, hogy ki és mennyit dolgozott az ügyében. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd részéről a számlaadás megtörtént. Véleménye szerint 1 rendbeli fegyelmi vétséget követett el az eljárás alá vont ügyvéd. Enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét ténybelileg elismerte, javára az időmúlás is értékelhető. Mindezek alapján a legenyhébb szankció kiszabására tett indítványt és az eljárási átalányköltség viselésére kérte kötelezni az eljárás alá vont ügyvédet.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló [...] kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 62. § (1) bekezdése szerint az ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzése érdekében ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszony alapján munkáltatója, valamint – ha a munkaszerződés így rendelkezik – munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy ügyvédi irodaközösségbe tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda helyetteseként, utasításai szerint, azok ügyfelei számára gyakorolja.
Az Üttv. 28. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység folytatatásra adott megbízás [...] szabad megállapodás tárgya.
Az Üttv. 30. § (1) bekezdése szerint a felek [...] a megbízási díjban szabadon állapodnak meg.
Az ÜESZ 6.10. pontja szerint, ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.
A Fegyelmi Tanács – osztva a fegyelmi biztos álláspontját – azt állapította meg a jelen ügyben, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt az eljárása során mindvégig principálisai utasításai alapján, a velük történt egyeztetés szerint járt el. Megállapította, hogy nem ő szerkesztette a megbízási szerződéseket, azok tartalmát sem ő határozta meg. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvédjelölt jelen ügyben semmilyen normát nem szegett meg, így nem szegte meg sem a jogszabályban, sem az alapszabályban, sem az etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét, ezért az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást az eljárás alá vont ügyvédjelölttel szemben megszüntette.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, különösen a bejelentő vallomása és a becsatolt okiratok alapján azt is megállapította, hogy a bejelentő tisztában volt azzal, hogy az első, illetve a második ügyvédi megbízás mire vonatkozik, mire terjed ki és tisztában volt azzal is, hogy a felek által kölcsönösen elfogadott munkadíjösszegek mire vonatkoznak, mire terjednek ki.
A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként állapította meg a Fegyelmi Tanács azt is, hogy az iratokkal az eljárás alá vont ügyvéd elszámolt, a munkadíjról számlát állított ki.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a letartóztatással kapcsolatos jogerős döntésig tartó megbízás ellátásra került, a kapott megbízás teljesült. Az erre vonatkozó ügyvédi munkadíj, amelyet a felek szabadon állapítottak meg, a bejelentő által elfogadásra és kifizetésre került. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a bejelentő részéről kifizetett megbízási díj ún. fix díj volt. A felek nem óradíj alapú elszámolásban állapodtak meg, ezért a bejelentő azon utólagos kérésének a nem teljesítése, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd mutassa ki, hogy az iroda részéről ki mennyit dolgozott az ügyön, a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem alapozhat meg fegyelmi vétséget. A Fegyelmi Tanács ugyanakkor megjegyzi, hogy amennyiben az ügyfél részéről ilyen kérés felmerül, célszerű a megfelelő tájékoztatás megadása.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fegyelmi biztos által a végindítványában egyedüliként sérelmezett ÜESZ. 6.10. pontja a jelen ügyben nem alkalmazható, mert a megbízás teljesült, az eljárás alá vont ügyvéd tevékenysége alatt a letartóztatással kapcsolatos eljárás jogerősen befejeződött, azaz a megbízás nem a teljesítés előtt szűnt meg, ezért a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az ÜESZ 6.10. pontjának alkalmazhatósága fogalmilag kizárt.
A Fegyelmi Tanács utal rá, hogy az ügyvédi megbízás nem eredménykötelem, így az a tény, hogy az eljárás alá vont ügyvéd és az iroda eljárása ellenére az eljárt bíróság jogerősen a bejelentő letartóztatásáról döntött, önmagában szintén nem alapozhat meg fegyelmi vétséget.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács arra az álláspontra jutott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során betartotta, nem látta megállapíthatónak a fegyelmi biztos által hivatkozott ÜESZ 6.10. pontjában foglaltak megsértését, ezért az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben is megszüntette.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. december 9. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 160.)