A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. szeptember 5. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft (százezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek végrehajtását 2 (kettő) évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben a Budapesti Ügyvédi Kamaránál a bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéd, mint a pártfogó ügyvédje ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta. A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről tájékoztatta az eljárás alá vont volt ügyvédet.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd beadványában a fegyelmi felelősségét vitatta, beadványához számos mellékletet csatolt. A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította, majd a hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett. Indítványában 1 rb. szándékos fegyelmi vétségben kérte marasztalni az eljárás alá vont volt ügyvédet.
A tényállás:
Az eljárás alá vont volt ügyvédet a hivatal pártfogó ügyvédnek rendelte ki a bejelentő részére. A bejelentővel szemben a volt házastársa indított peres eljárást gyermektartásdíj megszüntetése iránt.
A bíróság a bejelentőnek szabályszerűen kézbesítette a keresetlevelet, amellyel egyidejűleg felhívta, hogy 45 napon belül terjesszen elő ellenkérelmet. A bejelentő 2020. március 10-én kelt beadványában a határidő további 15 nappal történő meghosszabbítását kérte, amelyet a bíróság 2020. április 17. napjáig engedélyezett. A bejelentő azonban a meghosszabbított határidőben sem terjesztett elő ellenkérelmet, ezért a bíróság bírósági meghagyást bocsátott ki, amelyet a bejelentő 2020. június 3-án vett át és az ellentmondásra nyitva álló határidő 2020. június 18-án járt le.
A bejelentő 2020. június 12. napján meghatalmazta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy pártfogó ügyvédként lássa el a jogi képviseletét a folyamatban levő eljárásban.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd az ellentmondást és érdemi ellenkérelmet 2020. június 15. napján keltezett irattal elkészítette, azonban azokat csak 2020. június 19. napján terjesztette elő a bíróságon, valamint ugyanezen a napon igazolási kérelmet is előterjesztett, miszerint azért nem tudott eleget tenni a bíróság felhívásának, mivel 2020. június 14. és 2020. június 19. között lumbágó miatt fekvőbeteg volt.
Az igazolási kérelemhez azonban az eljárás alá vont volt ügyvéd nem csatolta a rendelkezésre álló orvosi igazolást, ezért a bíróság az igazolási kérelmet 2020. július 1. napján elutasította, valamint megjegyezte azt is, hogy amennyiben a betegsége okán a jogi képviselő nem tudja teljes körűen ellátni a feladatait, akkor köteles a helyettesítéséről gondoskodni.
A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéd meghatalmazását 2020. július 10-én visszavonta és fellebbezést terjesztett elő az igazolási kérelmet elutasító bírósági végzéssel szemben, azonban a törvényszék a 2020. február 4-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta. Mindezek eredményeként a bírósági meghagyás jogerőre emelkedett és a felperes végrehajtási eljárást kezdeményezett a bejelentővel szemben 360.000 Ft tőke és járulékai megfizetése iránt. A végrehajtási eljárásban a bejelentő tulajdonát képező ingatlanra a végrehajtási jog bejegyzésre került.
A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéd felelősségbiztosítójához fordult kárigénye érvényesítése érdekében, amelynek során az eljárás alá vont volt ügyvéd a felelősségét vitató nyilatkozatot nem tett, erre tekintettel a biztosító 200.000 Ft kártérítést állapított meg. A kártérítés összegével és a biztosító 50%-os kárviselési arányával a bejelentő nem értett egyet és 800.000 Ft kártérítésre tartott igényt.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A Fegyelmi Tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását, amelyről azzal a felhívással tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy indítványát, a tárgyaláson kívüli elbírálás egyetértése esetén, az alkalmazandó joghátrányra is kiterjedően tegye meg. A fegyelmi biztos a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálását nem ellenezte, végindítványában annak megállapítását kérte, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy a bírósági meghagyás elleni ellentmondást késedelmesen terjesztette elő és igazolási kérelméhez nem csatolta a betegségét igazoló orvosi igazolást. Mindezen magatartásaival megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Üttv.) 1. § (3) és 39. § (3) bekezdéseit valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban ÜESZ) 2.1., 2.2. és 2.4. pontjaiban foglaltakat, pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását kérte.
Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi biztos indítványát azzal a felhívással küldte meg az eljárás alá vont volt ügyvédnek, hogy észrevételeit 15 napon belül tegye meg, egyúttal tájékoztatta az eljárás alá vont volt ügyvédet arról, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont volt ügyvéd észrevételében vitatta a fegyelmi felelősségét, előadta, hogy a bejelentő nem tájékoztatta arról, hogy mikor vette át a bírósági meghagyást, így az ellentmondásra nyitva álló határidő bizonytalan volt, valamint az igazolási kérelméhez orvosi igazolást csatolt. Előadta, hogy jelenleg is betegállományban van, egészségi állapota megromlott, a leszázalékolása folyamatban van, havi táppénze 47.000 Ft, nyugdíjas édesanyja nyugdíjából élnek.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bírósági meghagyás elleni ellentmondást késedelmesen terjesztette elő és az igazolási kérelméhez nem csatolta a betegségét igazoló orvosi igazolást, megszegte az alábbi szabályokat:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (1) Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
39. § (3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ)
2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.
2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az ÜESZ 12.1 pontja az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kötelezettségeit a kamarai szervek minden szabályzatára és határozatára kiterjeszti.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd megszegte a jelen fejezetben kifejtettek szerint a reá vonatkozó szabályokat. Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2020. június 19-én kelt igazolási kérelme azt tartalmazza, hogy a bírósági meghagyást 2020. június 3-án kézbesítette az elsőfokú bíróság. A 2020. június 3-án kézbesített bírósági meghagyás elleni ellentmondás benyújtásának 15 napos határideje – a bírósági végzések tartalmával is egyezően – 2020. június 18-án járt le, így a 2020. június 19-én előterjesztett ellentmondás elkésett. Az eljárás alá vont volt ügyvéd azon védekezése nem volt elfogadható, hogy nem kapott tájékoztatást a bejelentőtől arról, hogy mikor vette át a bírósági meghagyást, ugyanis a 2020. június 19-én kelt igazolási kérelme is tartalmazza a kézbesítés 2020. június 3-i időpontját. A Fegyelmi Tanács nem tudta elfogadni az eljárás alá vont volt ügyvéd azon védekezését sem, hogy az orvosi igazolását csatolta az igazolási kérelemhez, mivel az igazolási kérelem szövege sem tartalmazza az orvosi igazolás, mint a vétlenséget valószínűsítő irat csatolását, azon túlmenően, hogy mind az első-, mind a másodfokú végzések is tényként állapítják az orvosi igazolás hiányát. A bírósági meghagyás elleni ellentmondás késedelmes és az orvosi igazolás csatolása nélküli igazolási kérelem előterjesztése egy rendbeli fegyelmi vétséget valósít meg.
Az eljárás alá vont volt ügyvédet 2022. március 9-én törölték a kamarai nyilvántartásból, azonban a cselekményt még ügyvédként követte el. Az Üttv. 113. § (2) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.
A Fegyelmi Tanács a büntetést az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja és a 109. § (1) bekezdése alapján állapította meg az általa mérlegelt alábbi szempontok és a fokozatosság elvének figyelembe vételével.
A Fegyelmi Tanács nyomatékos súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét, azt, hogy a jelen eljáráson túl is több fegyelmi felelősséget megállapító határozattal végződött fegyelmi eljárás folyt ellene, cselekménye az ügyvédi kar megbecsülését csorbítja, valamint azt, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a mulasztásával összefüggésben elzárta a bejelentőt attól, hogy az ügyét az illetékes bíróság érdemben tárgyalja. A Fegyelmi Tanács az Üttv. rendelkezései szerint kiszabható (max. 1.000.000 Ft) pénzbírság összegének az alsó határát megközelítő 100.000 Ft pénzbírság összegét tartotta megfelelőnek, melynek mérlegelése során nyomatékos enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont volt ügyvéd súlyosan megromlott egészségi állapotát, azt, hogy jelenleg is betegállományban van, a leszázalékolása folyamatban van, a havi táppénze 47.000 Ft és idős édesanyjának nyugdíjából élnek.
A rendelkező részben megjelölt összegű pénzbírság fegyelmi büntetés arányban áll a cselekmény tárgyi súlyával, azonban a nyomatékos enyhítő körülmények miatt a Fegyelmi Tanács a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére lehetőséget látott, figyelemmel az Üttv. 111. § (1) bekezdésében foglaltakra. A Fegyelmi Tanács a felfüggesztés időtartamát a középmértékhez igazodó 2 (kettő) évben határozta meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet – felelősségének megállapítására tekintettel – az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40. 1. a) és 40. 2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartást az eljárás alá vont volt ügyvéd 2020 júniusában fejtette ki, ezért a 2018. január 1. napjától hatályos Üttv. és a 2018. május 1. napjától hatályos ÜESZ rendelkezéseit kellett alkalmazni. Eljárásjogi szempontból a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
A fegyelmi vétség tárgyalás tartása nélkül történő elbírálásának lehetőségét Üttv. 127. § (1) bekezdése teremti meg, amely szerint „Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.”. A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség. A fegyelmi tanács az ügyet egyszerű megítélésűnek tekintette, figyelemmel arra is, hogy az ügyben keletkezett iratok nagy részben rendelkezésre álltak. A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a bejelentő kártérítési igényének elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. október 14. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 163.)