A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. szeptember 20. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 470.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Jelen eljárás a Társasház bejelentő közös képviseletét személyében ellátó közös képviselő 2021. november 8-án benyújtott bejelentése alapján vette kezdetét. A bejelentő a bejelentésben azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd korábban a Társasházat képviselte több peres és peren kívüli ügyben, amelyek iratanyaga átadásra került az eljárás alá vont volt ügyvédnek és jelenleg is nála van. Az eljárás alá vont volt ügyvéd több ügyben nem intézkedett, azok elintézetlenek maradtak, vagy megszüntetésére kerültek, ami a Társasház részére súlyos anyagi vesztéséggel járt, illetve jár jelenleg is. A Társasház közös képviselője semmilyen módon nem tudta vele a kapcsolatot felvenni, ahogyan dr. [...] ügyvéd sem, aki a Társasház új ügyvédje. Az eljárás alá vont ügyvédnél lévő iratanyagot a bejelentő nem kapta vissza. A bejelentő kérte, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara járjon el, a Társasház iratanyagát az eljárás alá vont ügyvéd adja vissza részükre.
A vezető fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, amelynek tárgya jogi képviselet nem megfelelő ellátásának kifogásolása. A határozatot és a bejelentést a vezető fegyelmi biztos megküldte az eljárás alá vont volt ügyvédnek elektronikus úton és felhívta őt arra, hogy az üggyel érintett releváns iratait 8 napon belül köteles, észrevételét pedig jogosult a Kamarának megküldeni. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a határozatot és a bejelentést kétszeri megküldés ellenére nem töltötte le, nem vette át, azokról „Meghiúsulási igazolás”-ok érkeztek. Az előzetes vizsgálat elrendeléséről a bejelentő értesítést kapott.
A fegyelmi biztos a „Meghiúsulási igazolás”-okra tekintettel irodaellenőrzést tartott indokoltnak az iroda címén. Az erről készült feljegyzés szerint az ügyvédi névtábla az épület bejárati ajtajánál megtalálható volt, az ellenőr az eljárás alá vont volt ügyvéd irodájába azonban nem tudott bejutni, egy szomszédtól megtudta, hogy az irodában lakásfelújítás folyik már hosszú ideje.
A fegyelmi biztos elektronikus úron elküldött levéllel kérte a bejelentőt, hogy küldje meg neki 8 napon belül az eljárás alá vont volt ügyvédnek adott ügyvédi megbízást, megbízási szerződést, adott esetben az ügyekre vonatkozó meghatalmazások másolatát. Kérte továbbá, hogy röviden tájékoztassa arról, hogy az ügyekkel kapcsolatban kitől és milyen módon, milyen utasításokat kapott az eljárás alá vont volt ügyvéd; e levelet a bejelentő 2022. március 2-án letöltötte.
A bejelentő 2022. március 11-én mellékletekkel ellátott tájékoztató levelet küldött a fegyelmi biztosnak. Ebben előadta, hogy amikor a [...] Bt. átvette a Társasház közös képviseletét, akkor még nem tudták, hogy a teljes iratanyag a rendőrségen és a NAV-nál van vizsgálaton, viszont hamar kiderült, hogy a Társasházban sok a közös költség-hátralékos, valamint az is kiderült, hogy több jogi eljárást kell megindítani.
2016. április 1-jével kötöttek a Társasház jogi képviseletére átalánydíjas megbízási szerződést a [...] Ügyvédi Irodával. Egy idő után az addig eljáró dr. [...] leterheltsége miatt a szintén irodatag eljárás alá vont volt ügyvéd végezte a Társasház jogi képviseletét. 2017. október 15-én dr. [...] arról tájékoztatta a Társasházat, hogy a [...] Ügyvédi Iroda és a [...] Ügyvédi Iroda 2017. szeptember 1-től külön folytatja a tevékenységét, ezért a korábban kötött megbízási szerződést felmondja. A Társasház az eljárás alá vont volt ügyvéddel kötött a korábbi szerződéssel azonos tartalmú megbízási szerződést, mely megkötésének időpontja a tájékoztató levélből nem derül ki. Az aláírt új megbízási szerződés „technikai okok” miatt nem áll rendelkezésre, az az eljárás alá vont volt ügyvédnél maradt és többszöri kérésre sem adta át a bejelentőnek. Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2017. szeptember 1-től folyamatosan állította ki a számláit a bejelentőnek. A bejelentő a tájékoztató levelében nem tudta teljes körűen nevesíteni azokat az ügyeket, amelyekben az eljárás alá vont volt ügyvéd eljárt, ezért valamennyi, a Társházzal kapcsolatos, nála lévő iratokat kéri. Néhány ügyet a bejelentő azonban meg tudott nevezni, amelyek kiderülnek a tájékoztató levélből és annak mellékleteiből.
A fegyelmi biztos 2022. május 30-án kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben. Eszerint a rendelkezésre álló adatok és iratok alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd az előzetes vizsgálat során érdemi nyilatkozatot nem tett, a bejelentő előadását nem vitatta. A fegyelmi biztos előadta, hogy az irodavizsgálatra vonatkozó megállapítások fegyelmi vétség elkövetése szempontjából nem vizsgálhatóak, mivel a vizsgálat elvégzésére azon a napon került sor, amely naptól törölték az ügyvédi névjegyzékből, tehát ettől a naptól kezdve e tevékenységből fakadó – iroda-fenntartási – kötelezettség nem terhelte az eljárás alá vont volt ügyvédet.
A fegyelmi biztos szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy
– az ügyféllel a kapcsolatot nem tartotta, számára elérhetetlenné vált,
– az ügy irataihoz neki nem biztosított a hozzáférést, a folyamatban lévő ügyekről nem tájékoztatta, továbbá
– nem biztosította a kamarától érkező küldemények átvételét, valamint
– a kamara felhívására az ügyben keletkezett iratait nem csatolta,
megsértette az ügyvédi tevékenységről 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdését, 28. § (3) bekezdését, 52. § (2) bekezdését, és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ.) 13.10. pontját, 12.3. pontját, valamint az irodahelyiség megfelelőségéről és az irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.5. pontját, amellyel eljárás alá vont volt ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 4 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos indítványozta, hogy az ügyben az Üttv. 127. §-a alapján tárgyalás tartása nélkül hozzon a Fegyelmi Tanács határozatot és a tényállás megállapításához a bejelentésben, illetve a bejelentés-kiegészítésben szereplő adatokat, valamint a kamarai megkeresések elektronikus kézbesítési bizonyítványai kerüljenek felhasználásra. Indítványozta, hogy a fegyelmi vétség megállapítása esetén az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazzon a Fegyelmi Tanács, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban több marasztalással záruló fegyelmi eljárás volt folyamatban.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A Fegyelmi Tanács elnöke 2022. június 20-án az ügy tárgyaláson kívüli elbírását kezdeményezte, és felhívta a fegyelmi biztost, hogy indítványát 8 napon belül terjessze elő.
A fegyelmi biztos erre tekintettel indítványát 2022. június 27-i átiratával előterjesztette és indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásban a tényállást a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakkal egyezőn állapítsa meg. Újból felhívta azokat a jogszabály- és normahelyeket, amelyeket az eljárás alá vont volt ügyvéd a magatartásával megsértett. Indítványozta pénzbírság kiszabását, amelynek mértékét 500.000 Ft-ban kérte megállapítani.
A Fegyelmi Tanács elnöke 2022. június 28-i levelével tájékoztatta az eljárás alá vont volt ügyvédet arról, hogy a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni, egyben felhívta arra, hogy 15 napon belül tegye meg észrevételét.
A felhívás kioktatást is tartalmaz arra, hogy a fegyelmi hatósággal milyen módon tarthatja a kapcsolatot. E tájékoztatást a Fegyelmi Tanács postai úton küldte meg az eljárás alá vont ügyvédnek, aki azt – a rendelkezésre álló adatok alapján – kétszer megkísérelt kézbesítés ellenére nem vette át. Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételt nem tett.
A tényállás:
Az eljárás alá vont volt ügyvédet a [...]. sz. határozattal 2022. február 18. napján törölték az ügyvédi névjegyzékből, mert fegyelmi bírság tartozását felszólítás ellenére nem teljesítette.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd korábban irodai tagként, majd 2017. szeptember 1-től egyéni ügyvédként látta el a bejelentő társasház jogi képviseletét átalánydíjas megbízás keretében. Így különösen megbízást kapott a [...] Kft-vel szembeni eljárásra, a folyamatban lévő fizetési meghagyásos eljárásokra, végrehajtási ügy vitelére, illetve folyamatban lévő ügyben való jogi képviseletre. A bejelentő, mint megbízó az ügyek állásáról a 2019. április 23-án kelt tájékoztatót követően a bejelentés 2021. októberi megtételéig tájékoztatást nem kapott az eljárás alá vont volt ügyvédtől, telefonon a kapcsolatot felvenni vele nem lehetett, az e-mail üzenetekre nem válaszolt, és a megbízás ellátása kapcsán részére átadott és a folyamatban lévő ügyekben keletkezett iratokat az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentő részére nem adta ki.
Mivel az eljárás alá vont volt ügyvéd a kamara megkereséseire sem válaszolt, 2022. február 18-án irodaellenőrzést tartottak az eljárás alá vont volt ügyvédnél, ahol azonban nem sikerült felvenni a kapcsolatot vele. Ugyan a névtábla és a kapucsengő jelezte, hogy az iroda ott található meg, a lakók tájékoztatása szerint az ügyvédi irodának helyet adó helyiségben hosszú ideje felújítás folyik.
A kamara által megküldött küldemény kézbesítésével kapcsolatban meghiúsulási igazolás került kiállításra. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a kamarai megkeresésekre nem válaszolt, iratokat nem csatolt, teljes hallgatásba burkolózott. E körülményekre tekintettel megállapítható az is, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd nem gondoskodott a küldemények átvételéről, az elérhetőségét nem biztosította.
A fegyelmi tanács döntése:
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartást az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. hatálya alatt fejtette ki.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, ...”.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával az alábbi szabályokat szegte meg:
Az Üttv. 1. § (1) bekezdését: „Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.”.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdését: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.”.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdését: „A megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.”
Az Üttv. 52. § (2) bekezdését: „Az ügyféltől átvett iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.”.
Az ÜESZ. 13.10. pontját: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével, vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.”.
Az ÜESZ. 12.3. pontját: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.”.
Az Irsz. 1.5. pontját: „Az ügyvéd az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére, és az ügyvéddel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.”.
Az Üttv. 108. § b) pontja alapján „A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével – a következők: ... b) pénzbírság, ...”.
Az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján „A pénzbírság összege – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével – a) ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forintig, ... terjedhet.”
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: „Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.”.
A fegyelmi eljárásról 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 22.1. pontja értelmében: „A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.”.
A Fegyelmi Tanács az ügyet egyszerű megítélésűnek tartotta: a beszerzett, rendelkezésre álló iratok alapján, valamint az eljárás alá vont volt ügyvéd nyilatkozata hiányában a tényállás aggálytalanul megállapítható volt, további bizonyítás felvétele sem volt indokolt, így mindezek alapján a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét meg tudta állapítani.
A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a magatartásával 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztos indítványával a büntetés neme tekintetében (pénzbírság), amelynek mértékét a fokozatosság elvét alkalmazva mérlegeléssel állapította meg a rendelkező részben írtak szerint.
Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem talált. Súlyosító körülmény azonban, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentővel szembeni a tényállásszerű magatartásai különösen alkalmasak az ügyvédséggel szemben támasztott közbizalom megingatására.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, és a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. október 17. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 165.)