A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. július 11. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A kerületi vezető ügyész 2022. február 24. napján átirattal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta. A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot 2022. március 07. napján elrendelte. Eljárás alá vont ügyvéd 2022. március 15. napján érkezett beadványában csatolta az ügyben keletkezet iratait és érdemi észrevételét. 2022. május 30. napján a fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. február 22. napján kelt beadványában ismételt panaszt terjesztett elő a BRFK [...] előtt folyamatban lévő büntető eljárásban. Az eljáró ügyész eljárási cselekményeivel összefüggésben a beadvány az alábbi kifejezéseket tartalmazta:
„A nyomozást felügyelő ügyész megnyilvánulása kicsinyes gondolkodásra vall.”
„A bűnügyi felügyelet hosszabbítására irányulóan benyújtott ügyészi indítványa részben valótlan adatokat tartalmaz.”
„..., ezért az ügyészi indítvány egyszerűen megtorlásként értékelendő”
„Józan paraszti ésszel is kikövetkeztethető, nem kell hozzá sem tudósnak, de még inkább ügyésznek lenni.”
„A fentiekből jól látható, hogy sok tekintetben merült fel az eljáró ügyész részéről rosszhiszeműség, mely felveti annak vizsgálatát is, hogy jelen esetben hivatali hatalmát jogszerűen gyakorolta-e.” Az eljárás alá vont ügyvéd az Ügyészségnek címzett panaszát a Fővárosi Főügyészség részére is megküldte.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd védekező iratában a fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el, álláspontja szerint a sérelmezett beadványa egyetlen becsület csorbítására alkalmas, gyalázkodó, az eljáró ügyész emberi méltóságát sértő vagy trágár kifejezést nem tartalmaz, az kizárólag az eljáró ügyész intézkedéseivel, illetve intézkedéseinek hiányával kapcsolatban fogalmaz meg kritikát, ami lehet, hogy az eljáró ügyészt érzékenyen érintette, azonban nem merítette ki a becsületsértés fogalmát.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson fenntartotta a beadványában előadottakat, a fegyelmi felelősségét elismerte. Előadta, hogy véleménye szerint nem szerencsés a beadványából részleteket kiragadni, mert álláspontja szerint összességében nem volt tiszteletlen a beadványa.
Előadta, hogy mielőtt ügyvéd lett, kilenc évig ügyészként dolgozott, de úgy gondolta, hogy ügyvédként jobban tud segíteni az embereknek, azonban nem érezte a beadványában leírtakat olyan súlyúnak, hogy fegyelmi eljárást kezdeményezzenek vele szemben.
A fegyelmi biztos végindítványa:
Az eljárás alá vont ügyvéd tárgyaláson mutatott hozzáállására és belátó magatartására tekintettel az elkövetett fegyelmi vétség olyan csekély tárgyi súlyú, hogy az nem indokolja szankció alkalmazását. Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy az eljáró tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bek. b) pontja szerint szüntesse meg.
A fegyelmi tanács döntése:
A jelen ügy tárgyát képező magatartás 2022. évben történt, így az anyagi jogi normák, valamint az eljárás lefolytatására az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a FESZ rendelkezései az irányadóak.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget az alábbi indokok miatt.
A bejelentő által sérelmezett beadványban eljárás alá vont ügyvéd által használt kifejezések abban az esetben valósíthattak volna meg fegyelmi vétséget, amennyiben azok a Btk. 227. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző becsületsértés vétségét valósítják meg.
A jelen ügyben annak vizsgálata volt szükséges, hogy a beadvány önmagában összeegyeztethető-e a hivatásrendi szabályokkal.
Az Üttv. 1. § (1) Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést. A Be. 3. § (1) bekezdése a védelem joga körében a hatékony védelemhez való jogot biztosítja a terhelt részére.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (a továbbiakban: ÜESZ) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójával szembeni etikai elvárások körében az alábbiak szerint rendelkezik. Az ÜESZ. 13.1. pontja kimondja, hogy „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok és más hatóságok tagjaival, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja”. Az ÜESZ. 13.3. értelmében „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a hatóság előtt tett nyilatkozatait, beadványait és különösen perbeszédeit jogilag megalapozottan és igényesen készíti és adja elő.”
Mindezeket figyelembe véve a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a jelen ügy tárgyát képező beadvány szóhasználata ugyan több helyen nem volt szerencsés, azonban az kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd ügyfele érdekében elérni kívánt joghatás kiváltása okán fogalmazódott meg, és nem a vádhatóság képviselőjének megsértésére irányult. A Fegyelmi Tanácsnak különös körültekintéssel kell a hasonló jellegű ügyek vonatkozásában eljárnia annak érdekében, hogy semmiképpen ne korlátozza a védők védői tevékenységét. Ezt szem előtt tartva a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd cselekménye fegyelmi felelősség megállapítására nem alkalmas.
Üttv. 131. § (3) A fegyelmi tanács a határozatában
a) az eljárás alá vont személy felelősségét megállapítja, és büntetést alkalmaz, vagy
b) az eljárást megszünteti.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. október 10. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 166.)