A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. szeptember 7. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács a [...] eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő, mint az E. Kft. ügyvezetője a Budapesti Ügyvédi Kamarához benyújtott bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviseleti tevékenységének hiányosságát kifogásolta.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az ügyben előzetes vizsgálatot rendelt el, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az ügyre vonatkozó releváns iratainak becsatolására. Az eljárás alá vont ügyvéd iratait nem csatolta, a bejelentésre nyilatkozatot nem tett. Miután a tényállást az eljáró fegyelmi biztos a fentiek végett nem tudta feltárni, és ezért azt sem lehetett megállapítani, hogy egyáltalán létrejött-e ügyvédi megbízás a S. Bt. „v.a.” és az eljárás alá vont ügyvéd között, és ha igen, az mire terjedt ki, a bejelentő panaszára alapított előzetes vizsgálatot a fegyelmi biztos megszüntette, amellyel egyidejűleg az eljárás alá vont ügyvédet az iratcsatolási kötelezettségének elmulasztása miatt figyelmeztetésben részesítette.
A bejelentő kifogást emelt a fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot megszüntető határozatával szemben, sérelmezve az abban foglalt azon megállapítást, hogy nem reagált a fegyelmi biztos felhívására. Kifogásában előadta, hogy nyilatkozatát mellékleteivel e-mailen elküldte a szolgaltatas@bpbar.hu címre. Kifogásához csatolta a szóban forgó e-mailjéhez mellékletként megküldött elutasító végzést, valamint az eljárás alá vont ügyvédnek a végelszámoló által adott ügyvédi meghatalmazás egy példányát.
A kifogás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Vezető Fegyelmi Biztosa a határozat meghozatalától számított 60 napon belül a fegyelmi biztost fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította. Az országos vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint, bár nem kizárható, hogy a bejelentő által hivatkozott iratcsatolás a fegyelmi biztos számára nem volt a vizsgálati eljárásban elérhető, ez mégsem hagyható figyelmen kívül, így a megszüntető határozat nem állja meg a helyét. Mivel ezen új körülmények vizsgálata indokolt, a fegyelmi eljárás elrendelése szükséges.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 124. § (5) bekezdése alapján a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett, mert alapos gyanú merült fel arra, hogy a tényállásban megjelölt cégeljárásban a hiánypótlás teljesítésének elmulasztásával megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdéseiben foglalt kötelezettségét.
Az eljáró fegyelmi tanács elnöke az Üttv. 127. § (1) bekezdése szerint az eljárás tárgyaláson kívüli lefolytatását kezdeményezte, tekintettel arra, hogy az ügy egyszerű megítélésű.
Az eljárás tárgyaláson kívüli elbírálásával a fegyelmi biztos egyetértett, egyúttal indítványozta, hogy az eljáró fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján szüntesse meg, figyelemmel az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 41. § (1) bekezdésére és az Üttv. 112. § (2) bekezdés a) pontjára, minthogy a kifogásolt hiánypótlási felhívás teljesítésének elmulasztása és a bejelentés között több, mint 3 év eltelt, így az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségre vonhatósága elévülés okán megszűnt.
A tényállás:
A bejelentő által képviselt E. Kft. könyvelőirodaként dolgozik. Ügyfelük, a S. Bt., amelynek vezetősége 2016. év elején elhatározta a társaság végelszámolását, ezért felkérte a bejelentő által képviselt könyvelőcéget az ehhez szükséges intézkedések megtételére.
Az E. Kft. a végelszámolással kapcsolatos jogi feladatok ellátására az eljárás alá vont ügyvédet ajánlotta. Ez alapján a S. Bt. „v.a.” képviseletében eljáró végelszámoló 2016. április 1-jén meghatalmazást adott az eljárás alá vont ügyvédnek a társaság egyszerűsített végelszámolása során történő jogi képviseletre mind a cégbíróság, mind az adóhatóság előtt.
A megbízás teljesítéseként az eljárás alá vont ügyvéd 2016. július 28-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a cégbírósága előtt. A változásbejegyzési kérelem és mellékleteinek hiányossága miatt a cégbíróság hiánypótló végzésben – elutasítás terhe mellett – felhívta az eljárás alá vont ügyvéden keresztül a társaságot a hiányok pótlására. A végzést az eljárás alá vont ügyvéd átvette, azonban az abban foglaltak teljesítését elmulasztotta, így a kérelmet a cégbíróság elutasította. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd ennek orvoslása érdekében egyeztetett a bejelentővel; a hibát elismerte, s a bejelentőn keresztül jelezte szándékát a változásbejegyzési kérelem ismételt benyújtására. Ezzel egyidejűleg 25.000 Ft-ot megfizetett a S. Bt. által megadott bankszámlaszámra.
A megismételt cégbírósági eljárásra vonatkozóan tényállást megállapítani nem lehetett.
Tekintettel arra, hogy a bejelentő által előadottak szerint a bejelentő, illetve az általa képviselt E. Kft. és az eljárás alá vont ügyvéd között ügyvédi megbízási jogviszony nem állt fenn, a bejelentőt az eljáró fegyelmi biztos azon ügyvédi megbízási szerződés becsatolására hívta fel, amely a kifogásolt cégbírósági eljárásra vonatkozott. Felhívta továbbá arra is, hogy az ügyben keletkezett cégbírósági végzéseket és egyéb iratokat, így különösen a hiánypótlási felhívást is bocsássa rendelkezésére. A bejelentő a fegyelmi biztos felhívására nem reagált, a bejelentőtől a felhívásra válasz a Budapesti Ügyvédi Kamara hivatali kapujára vagy ismert e-mail címére, illetve egyéb módon nem érkezett.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A bejelentő 2021. október 11-én terjesztette elő panaszát a Budapesti Ügyvédi Kamaránál. Az abban sérelmezett mulasztást pedig az eljárás alá vont ügyvéd az általa figyelmen kívül hagyott cégbírósági hiánypótlási végzés 2016. augusztus 10. napján történt átvételétől számított hiánypótlási határidő végéig teljesíthette volna jogszabályszerűen. Az eljárás iratai között nem szerepel a cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzése, így az abban foglalt hiánypótlási határidő nem ismert, viszont a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 46. § (4) bekezdése szerint a hiánypótlás határideje legfeljebb 30 nap lehet. Erre figyelemmel, ha a leghosszabb hiánypótlási határidőt biztosította volna a cégbíróság, akkor is a fegyelmi eljárás lefolytatásának alapjául szolgáló mulasztás napja 2016. szeptember 11. napja lett volna, ami azt jelenti, hogy vagy ezen a napon, vagy ezt megelőzően valósulhatott volna csak meg az eljárás alapjául szolgáló mulasztás. Ez alapján pedig a cselekmény elévülése legkésőbb 2019. szeptember 12. napján bekövetkezett.
Az eljáró fegyelmi tanács egyetértett a fegyelmi biztos határozatába foglalt azon megállapításával, amely szerint jelen ügyben fegyelmi felelősségre vonásnak csak akkor lehetne helye, ha olyan fegyelmi vétséget megalapozó magatartás gyanúja merül fel, amely a bejelentést megelőző 3 évben, azaz 2018. október 11. napját követően valósult meg. Erre vonatkozóan azonban sem bejelentői tényállítás nincs, sem egyéb ilyen adat a vizsgálatban nem merült fel, és erre a bejelentő kifogásához csatolt okiratból sem lehet következtetni.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 112. § (2) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja
a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Fegyelmi Tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügy egyszerű megítélésű, ezért a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács – a fegyelmi biztos indítványával egyezően – az Üttv. 131. § alapján az eljárást megszüntette.
A FESZ 40.6. alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségeit a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. november 10. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 169.)