Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.170/12. határozata

pénzmosási ellenőrzés meghiúsításáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év október hó 3. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a Budapesti Ügyvédi Kamara hivatalból indított eljárást a 2021. november 22. napján kelt feljegyzés alapján pénzmosási ellenőrzés meghiúsítása miatt.

Az átirat alapján 2021. december 13. napján került sor az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére, amelyben 2021. december 13. napján megtörtént az eljárás alá vont ügyvéd felhívása 8 napon belüli észrevételeinek megtételére és iratainak megküldésére. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában észrevételeket tett, iratokat nem csatolt.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2021. március 11. napján kelt határozatával további 3 hónappal meghosszabbította.

A fegyelmi biztos 2022. június 2. napján hozta meg fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát.

A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott az alábbiak szerint:

A rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a kamarai felhívás ellenére nem tette lehetővé a hatósági vizsgálat lefolytatását, megsértette az együttműködési kötelezettségét, mely magatartásával az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rendbeli, folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.

A fegyelmi biztos beadványában fenntartotta korábbi álláspontját és pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában elismerte a felelősségét, de betegségére és ügyben tett lépéseire tekintettel méltányos elbírálást kért az ügyben. Beadványához iratokat is csatolt.

A Fegyelmi Tanács ezt követően tárgyaláson kívül hozott határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt 400.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.

Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában kérte tárgyalás tartását. Beadványához nagy terjedelemben német nyelvű orvosi iratokat csatolt.

A Fegyelmi Tanács tárgyalást tűzött, amelyen szabályszerű idézésre megjelent az eljárás alá vont ügyvéd.

A tényállás:

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége a [...] sz. határozatával pénzmosás megelőzési helyszíni vizsgálatra jelölte ki az eljárás alá vont ügyvéd által vezetett [...] Ügyvédi Irodát. A vizsgálat lefolytatására kijelölt ügyvédek több alkalommal próbáltak helyszíni vizsgálatot végezni az eljárás alá vont ügyvéd irodájában, amelynek érdekében erről őt előzetesen értesítették. Ennek ellenére a vizsgálandó ügyvédi praxis helyszíni ellenőrzésére nem kerülhetett sor.

Az első kijelölt időpontban az eljárás alá vont ügyvéd gyógykezelés miatt külföldön tartózkodott, és a 2021 tavaszi járványügyi helyzetre tekintettel bevezetett utazási korlátozások miatt nem tudott hazautazni. Ezt követően a kijelölt vizsgálók újabb időpontként 2021. július 28-át jelölték meg a helyszíni ellenőrzés időpontjaként. Az eljárás alá vont ügyvéd ugyanezen a napon e-mailben tájékoztatta a vizsgálókat, hogy nem tud részt venni, a helyszínt nem tudja ellenőrizhetővé tenni, ezért a helyszíni vizsgálat elhalasztását kérte. Előadta, hogy betegsége kezelése miatt általában külföldön tartózkodik, azonban a vizsgálat érdekében visszautazott Magyarországra, de az azt megelőző estére lázas beteg lett, amelyre vonatkozó igazolását utóbb meg is küldte. Ezen e-mailjében ígéretet tett arra, hogy a következő magyarországi visszatérését követően feltétlenül jelentkezik a vizsgálat időpontjának egyeztetése érdekében.

Erre azonban nem került sor, az eljárás alá vont ügyvéd a kamarai vizsgálókat az ellenőrzés lefolytatása érdekében már csak akkor kereste meg telefonon, amikor az ügyet átadták a fegyelmi ügyszaknak.

Az ügyvédi iroda a mai napig aktív státuszú, az eljárás alá vont ügyvéd nem adott be semmilyen formaváltási, vagy egyéb (pl. szünetelési) kérelmet.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálók valóban többször is kezdeményeztek ellenőrzést, viszont ő betegsége miatt hetente többször külföldön tartózkodik kezelésen, ezért magyarországi tartózkodásainak időtartama minimálisra csökkent. Ennek következtében munkái is leredukálódtak, az elmúlt pár évben csak tanácsadást végzett, ingatlan-, cég-, peres-, letéti ügyletei nem voltak. Mivel az ellenőrök személyes jelenlétéhez ragaszkodtak, ezért nem tudta megoldani az irodába való bejutást. Előadta, hogy többnyire hétvégén tartózkodik Budapesten, de irodáját nem szünetelteti.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi szakban érkezett beadványában elismerte, hogy időközben az ellenőrzésre lehetett volna időpontot találni, azonban erre két okból nem került sor: az egyik az egészségi állapota, a másik pedig az ügyben tett lépései. Előadta, hogy nem kívánta a vizsgálatot kikerülni, csak betegsége korlátozta a személyes jelenlétben, amelyhez azonban a vizsgálók ragaszkodtak, elutasítva a telefonon történő bekapcsolódását. Az előzetes vizsgálat során részére küldött határozatra írásban észrevételt tett, de erre nem kapott választ.

Időpont egyeztetésre jelentkezett a kamarai vizsgálónál, aki azonban azt közölte vele, hogy az ügyben már nem tudnak mit tenni, az elkerült tőlük.

Előadása szerint időközben elkészített egy sor nyilatkozatot, amelyekről úgy gondolja, hogy segítenék a vizsgálatot, de ezeket már nem tudta kinek megküldeni. Ezen iratokban többek között rögzítette, hogy a 2019–2021 években az iroda bevétele jogi- és adótanácsadásból származott. 2019-ben az összbevétel nem érte el a 600.000 Ft-ot,a mely két cégtől származott. 2000-ben a bevétele 540.000 Ft-ra csökkent, amely egy cégtől származott. 2021-ben augusztus 1-ig számlát nem állított ki. A megbízási szerződések tanácsadásra szóltak, ezért írásba foglalásukra nem került sor.

Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában előadta, hogy korábban azért nem csatolt orvosi dokumentumokat, mert egészségi állapota számára nyilvánvaló, fel sem merült benne, hogy ezt mások felé bizonyítania kellene. A szedett gyógyszerek miatt nem mer autót sem vezetni. Kérte méltányosságból a pénzbírság eltörlését, mivel az ügyvédi praxisa egy éves bevételét emésztené fel.

Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson előadta, hogy 2020-tól súlyos betegsége van. Jelezte a vizsgálóknak, hogy csak hétvégén tud Magyarországon lenni. Csak kocsival, csak maszkban közlekedhet, nem vezethet, valakinek hoznia kell. Külföldön él, kiskorú gyerekét nem tudja otthagyni. A covidba belehalna az orvosok szerint, hetente jár kezelésekre, az életét jelenleg ez teszi ki. A júliusi időpontot kijelölték, nem egyeztettek vele, nem volt kérdés, hogy jó-e neki az időpont. Tavaly decemberben is felhívta a kamarát, hogy miként reagáljon, azt mondták, hogy írjon levelet. Van, amikor olyan állapotban van azonban, hogy arra sem képes. Jelenleg ahhoz, hogy élve marad-e, a kamarai ellenőrzés kisebb súlyú probléma, főleg úgy, hogy nem is dolgozik.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a tárgyaláson előadta, hogy a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat után becsatolt dokumentumok, valamint a tárgyaláson előadottak, amit nem vitat, alátámasztják, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egészségügyi állapota miatt a tőle elvárható módon járt el, ezért neki fel nem róható módon valósult meg az együttműködési kötelezettség megsértése, így az eljárás megszüntetését indítványozta.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2021. tavasz és július hónapban és azt követően következett be, így az elkövetés és elbírálás időpontjában is az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.

Az Üttv. 107. § kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Üttv. 186. § (1) A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó kivételével az ügyvédi és az ügyvédasszisztensi tevékenység gyakorlása e törvényben, végrehajtási rendeleteiben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben, a kamarai szabályzatban, valamint a kamarai hatósági ügyben hozott végrehajtható határozatban meghatározott feltételeinek a megtartását a területi kamara hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi.

(2) A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó ügyvédi tevékenységének gyakorlása e törvényben, végrehajtási rendeleteiben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben, a kamarai szabályzatban, valamint a kamarai hatósági ügyben hozott végrehajtható határozatban meghatározott feltételeinek a megtartását a területi kamara a munkáltatóval együttműködve ellenőrzi.

Üttv. 187. § (1) A területi kamara a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzés céljának eléréséhez szükséges mértékben kötelezheti az ellenőrzöttet adatszolgáltatásra, illetve léphet be az ellenőrzött irodájába, fiókirodájába, alirodájába, tekintheti meg az ellenőrzött iratait és nyilvántartásait, kérhet azokról másolatot.

Üttv. 188. § (2) Ha a területi kamara a hatósági ellenőrzés során jogszabály, kamarai szabályzat vagy végrehajtható kamarai határozat megsértését (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelességszegés) állapítja meg, és

a) az a kötelességszegés megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a területi kamara megfelelő, de legalább tizenöt napos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel végzésben kötelezi az ügyvédi, illetve ügyvédasszisztensi tevékenység folytatóját,

b) az a) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, megindítja az e törvény szerinti hatósági eljárást vagy – ha fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja merül fel – előzetes vizsgálat lefolytatását kezdeményezi.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ):

12.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.

12.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni

a) az ügyvédi kamara bármely – jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló – eseti felhívásának.

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott eljárás adatai alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kijelölt vizsgálókkal több alkalommal is egyeztetett az ellenőrzés lefolytatása érdekében.

A Fegyelmi Tanács azt is rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvéd olyan súlyos betegségben szenved, amely nem gyógyítható, mellékhatásokkal jár, ezért folyamatosan figyelmet és orvosi kezelést igényel, melynek érdekében hétköznapokon külföldön tartózkodik, továbbá közlekedni is csak segítséggel tud.

Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson kívül hozott fegyelmi határozat kézhez vétele után becsatolta a Fegyelmi Tanács részére a fenti betegségét alátámasztó orvosi dokumentációját.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztossal egyetértett abban, az eljárás alá vont ügyvéd a súlyos egészségügyi állapota által befolyásolt körülményei miatt a tőle elvárható módon járt el, neki fel nem róható módon valósult meg az együttműködési kötelezettség megsértése

A Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért az eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.

A fentieket figyelembe véve az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységének gyakorlása során sem jogszabályban, sem pedig az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét nem szegte meg, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a Fegyelmi Tanács.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét nem állapította meg, az eljárásban felmerült költségeket a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli. Az eljárás alá vont ügyvédnek költségigénye nem volt.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. november 30. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 170.)