A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. július 21. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd megbízás nélküli ügyvitelét, valamint a tájékoztatási kötelezettség megszegését kifogásolta.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke ugyanezen a napon kelt levelében tájékoztatta a bejelentőt az előzetes vizsgálat elrendeléséről.
Az eljárás alá vont ügyvéd – késedelmét kimentve –igazoló jelentést terjesztett elő, amelyhez számos iratot csatolt, azonban a késedelmére vonatkozó igazolási kérelmen túl érdemi nyilatkozatot nem tett.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította, majd a hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett, indítványában 3 rb. szándékos fegyelmi vétségben kérte marasztalni az eljárás alá volt ügyvédet.
A tényállás:
A bejelentő XY ügyvéd ajánlására – aki 2003-tól kezdődően különféle ügyekben képviselte őt – 2018. november 13-án megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek, és részletes személyes adatait tartalmazó, általa aláírt meghatalmazással feljogosította az ellene folyamatban lévő végrehajtási ügyben való képviseletére. A megbízásról ügyvédi megbízási szerződés nem készült. A megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd a hivatkozott végrehajtási ügyben a bíróság, illetve az önálló bírósági végrehajtó előtt eljárt. Ennek keretében 2018. november 14-én a bejelentőt terhelő fizetési kötelezettség teljesítésére határidő hosszabbítást, valamint az eljárás szünetelését kérte. A hitelező ehhez nem járult hozzá, amelyről a végrehajtó 2018. december 3-i átiratával értesítette az eljárás alá vont ügyvédet. Ugyancsak a hivatkozott eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd 2019. október 31-én végrehajtási kifogást terjesztett elő, amelyben a bejelentő 2680/35304 hányadú tulajdonát képező ingatlan becsértékét kifogásolta. A végrehajtási kifogás alapján az ügyben eljáró bíróság szakértőt rendelt ki a forgalmi érték megállapítására.
A szakértő 2019. december 20-án felvette a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel, aki 2020. január 8-án a bejelentő e-mail címére küldött elektronikus levélben tájékoztatta őt a szakértő kirendeléséről és a helyszíni szemle időpontjáról. A bejelentő ezen e-mail címéről 2020. január 8-án küldött válaszában a tájékoztatást tudomásul vette. A bíróság a 2020. május 1-jén kelt végzésében az ingatlan becsértékét a szakértő véleménye alapján jelentősen megemelte, amelyről az eljárás alá vont ügyvéd e-mailen értesítette a bejelentőt.
A hivatkozott végrehajtási eljárásban foglalás alá került a bejelentő másik ingatlana, melynek árverésére a végrehajtó 2021. szeptember 2. napját tűzte ki. Az árverési hirdetményt az eljárás alá vont ügyvéd 2021. július 22-én a fenti e-mail címre küldött e-mailjével továbbította a bejelentőnek azzal, hogy áll a bejelentő rendelkezésére. A bejelentő erre nem reagált. Az árverés eredményes volt, az ingatlan tulajdonjogát egy árverési vevő szerezte meg, az erről szóló jegyzőkönyvet 2021. szeptember 9-én küldte meg az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőnek a fenti e-mail címére. A bejelentő erre sem válaszolt. 2021. október 1-jén ugyanezen e-mail címre az eljárás alá vont ügyvéd megküldte PMKH Földművelésügyi és Erdészeti Főosztálya tájékoztatását, amelyre szintén nem kapott választ a bejelentőtől. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő ügyében a képviseletet ingyenesen, ellenérték nélkül látta el.
A Fegyelmi Tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását, amelyről azzal a felhívással tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy indítványát, a tárgyaláson kívüli elbírálás egyetértése esetén, az alkalmazandó joghátrányra is kiterjedően tegye meg.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálását nem ellenezte, végindítványában annak megállapítását kérte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy az ügyvédi megbízást nem foglalta írásba, az ügyvállaláskor a bejelentő ügyfél azonosítását nem végezte el, valamint, hogy ellenérték kikötése nélkül látta el a megbízást. Mindezen magatartásaival megsértette az Üttv. 29. §-ában, az Üttv. 32. §-ában, valamint az ÜESZ 6.2. pontjában foglaltakat. Írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását kérte.
Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi biztos indítványát azzal a felhívással küldte meg az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy észrevételeit 15 napon belül tegye meg, egyúttal tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. július 1-jén kelt észrevételében részben elismerte a fegyelmi felelősségét. Nem vitatta, hogy a megbízási szerződés írásba foglalása elmaradt, azonban az ügyfélazonosítás körében terhére rótt mulasztással kapcsolatban felelősségét vitatta, előadta, hogy a kötelezettségét a bejelentő személyazonossági igazolványának megtekintésével teljesítette, valamint arra hivatkozott, hogy ellenérték kikötésére azért nem került sor, mert az ügyfél részére korábban „alvállalkozóként” végzett jogi tevékenységet és a jövőbeni megbízás lehetősége is fennállt, viszont elismerte, hogy ennek írásbeli rögzítése elmaradt.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa túlnyomórészt alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartást az eljárás alá vont ügyvéd 2018 novemberétől fejtette ki, ezért a 2018. január 1. napjától hatályos, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezéseit kellett alkalmazni.
Eljárásjogi szempontból a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szünetelő vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (továbbá együtt: alapszabály) vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az alábbi szabályokat:
Az Üttv. 1. § (1) Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Üttv. 29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának a bizonyítása a megbízottat terheli.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ)
6.2. Az ügyvéd ellenérték kikötése nélkül ügyvédi tevékenységet
a) közérdekű önkéntes jogviszony keretében,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint szociálisan rászoruló természetese személy számára,
c) A Polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozója számára, valamint
d) eseti jelleggel a nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében eljáró, az ügyvéddel szoros személyes kapcsolatban álló természetes személy részére végezhet.
6.3. E szabályzat alkalmazásában nem minősül ellenérték kikötése nélküli tevékenységnek – a rendeltetésszerű joggyakorlás keretei között- a jövőbeli megbízás lehetőségére tekintettel ingyenesen végzett ügyvédi tevékenység, ha ezt – jogi tanácsadás kivételével- a felek a megbízási szerződésben kifejezetten kikötik.
A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a megbízási szerződést nem foglalta írásba és az ügyvédi tevékenységet ellenérték kikötése nélkül látta el, megsértette a fent hivatkozott rendelkezéseket, amellyel – a megszegett normák számára tekintettel – 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács az ellenérték kikötése nélküli ügyvédi tevékenység körében a fegyelmi felelősséget megállapította, mivel megbízási szerződésben a jövőbeli megbízás lehetősége rögzítésre nem került. A fegyelmi tanács nem látta megállapíthatónak az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét az ügyfélazonosítás elmulasztásának vétségében, elfogadva az eljárás alá vont ügyvéd védekezését, miszerint a megbízás létrejöttekor az ügyfél-azonosítást a személyi okmány megtekintésével elvégezte. Ezen tényt a meghatalmazásban feltüntetett részletes személyi adatok alátámasztják.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja és a 109. § (1) bekezdése alapján a legenyhébb, írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak az általa mérlegelt alábbi szempontok és a fokozatosság elvének figyelembevételével. A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét részben elismerő nyilatkozatát, súlyosító körülményt nem észlelt. Az írásbeli megrovással a Fegyelmi Tanács rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a jövőben foglalja írásba a megbízási szerződést és kössön ki ellenértéket az ügyvédi tevékenységéért.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet – felelősségének megállapítására tekintettel – az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40.1. a) és 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. szeptember 5. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 171.)