Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.172/6. határozata

ügyvédi mulasztásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. július 4. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte, amelyet a fegyelmi biztos további 3 hónappal meghosszabbított. Az előzetes vizsgálat eredményeként a vizsgálatot végző fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás:

A bejelentő pert indított a törvényszék előtt. A bíróság a keresetlevél visszautasításának terhe mellett felhívta, hogy 15 napon belül a megjelölt hiányosságokat pótolja, egyben kioktatta, hogy pártfogó ügyvédet vehet igénybe.

A kormányhivatal az eljárás alá vont ügyvédet pártfogó ügyvédként rendelte ki a bejelentő, mint felperes képviseletének ellátására az általa megindított perben.

A kirendelő határozatot 2021. október 15. napján, pénteken vette át az eljárás alá vont ügyvéd, aki 2021. október 17–20. között szabadságon volt.

Hazaérkezését követően hívta fel egy vidéki vonalas telefonszámon a bejelentőt, ahol a bejelentő édesanyja vette fel a telefont, aki az üggyel kapcsolatban semmiféle információval nem rendelkezett, ezért az eljárás alá vont ügyvéd kérte, hogy a bejelentő hívja vissza. Erre még aznap sor került.

Ugyanezen a napon kapta meg a bejelentő levelét, amiben felvette a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel. A levélben a bejelentő telefonos elérhetőséget nem adott meg.

A bejelentő telefonon tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy a bíróságra általa beadott iratokkal nem rendelkezik. Erre figyelemmel 2021. október 22. napján az eljárás alá vont ügyvéd megkereste a törvényszéket, hogy a perben keletkezett iratokat küldje meg, és a hiánypótlás teljesítésére biztosítson további határidőt.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. október 26. napján találkozott személyesen az irodájában a bejelentővel, aki ekkor mutatta meg az iratokat, illetve a törvényszék hiánypótlást elrendelő végzését.

Ekkor derült az ki, hogy a jogvita egy postai kézbesítés szabályszerűsége miatt folyt.

Az alperesi hatóság határozatában elutasította a bejelentő panaszát. A határozattal szemben a bejelentő fellebbezéssel élt.

A fellebbezés hatására a hatóság a fellebbezéssel támadott határozatát visszavonta és folytatta az eljárást.

A bejelentő ezen visszavonó határozat ellen is fellebbezést terjesztett elő.

A másodfokú hatóság a visszavonó határozatot helybenhagyta. Ezen határozat ellen terjesztett elő a bejelentő kereseti kérelmet.

Időközben a hatóság az eljárását befejezte, ismételt elutasító határozatot hozott. Ezen határozat ellen a bejelentő fellebbezést terjesztett elő. A másodfokú hatóság a határozatot helyben hagyta. A másodfokú határozat ellen a bejelentő keresetet terjesztett elő.

A bejelentőt az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta arról, hogy a visszavonó határozat elleni keresetnek nincs semmi értelme, mivel a visszavonó határozat nem jogszabálysértő, illetve az új érdemi döntés megszületett, ami ellen a kereset is beadásra került.

Ekkor a bejelentő elfogadta az álláspontot, s azt beszélték meg, hogy amennyiben az új határozat elleni kereset kapcsán a bejelentő kap a bíróságtól hiánypótlási felhívást, kérjen pártfogó ügyvédi engedélyt, aminek a keretében a képviseletét elvállalja az eljárás alá vont ügyvéd.

A bejelentő meggondolta magát és kérte, hogy ismét találkozzanak a pontosított kereset beadása érdekében.

A találkozóra 2021. november 3. napján került sor. Ekkor az eljárás alá vont ügyvéd nem tudta meggyőzni a bejelentőt arról, hogy értelmetlen a pereskedés, azonban vállalta, hogy beadja a hiánypótlási felhívásban foglaltak szerinti keresetlevelet, de felvilágosította a bejelentőt, hogy a perköltséget ezzel bukni fogja, mivel a keresetet elutasítja a bíróság.

Ezt követően azt kérte a bejelentő, hogy készítsen az eljárás alá vont ügyvéd jegyzőkönyvet, vagy igazolást arról, hogy megjelent az irodájában.

Az eljárás alá vont ügyvéd ezzel kapcsolatos kérdésére a bejelentő nem adott választ, megismételte azt, hogy igazolnia kell az eljárás alá vont ügyvédnek azt, hogy ő az irodájában megjelent. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő ezen magatartásából arra a meggyőződésre jutott, hogy a bejelentő teljesen bizalmatlan vele szemben, ezért úgy döntött, hogy a jövőben nincs értelme együttműködnie egy értelmetlen pereskedésben. Ezt elmondta neki és visszaadta a lemásolt iratait.

Tájékoztatta, hogy amennyiben új pártfogó ügyvéd kerül kirendelésre, az élhet igazolási kérelemmel az esetlegesen elmulasztott határidő miatt, illetve a kereset visszautasítása esetén lehetőség van a közigazgatási perrendtartás alapján arra, hogy a keresetlevél ismételten előterjesztésre kerüljön. Tájékoztatta arról is, hogy jogsérelem nem éri, ha a visszavonó határozat elleni keresete nem kerül elbírálásra, mert az érdemi döntés ellen előterjesztette a keresetlevelet, így annak a döntésnek a bírósági felülvizsgálatára sor fog kerülni. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd kérte a pártfogó ügyvédi kirendelés alóli felmentését, amelyre 2021. november 9-én sor került.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a tárgyaláson fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat.

Előadta, hogy álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem kérhette jogszerűen a felmentését, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn, továbbá a felmentésig a hiánypótlási felhívásnak eleget kellett volna tennie.

Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3), 39. § (3) és (5) bekezdését, illetve az ÜESZ. 2.1., 2.2., 2.4., 13.10. pontjaiban foglalt rendelkezéseket, illetve vétett a Jstv. 67. § (1), a 70. § (1) bekezdései ellen is, s mindezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rendbeli, folytatólagosan megvalósított, szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el, részletes védekezést terjesztett elő, s kifejtette, hogy a hatályos jogszabályok alapján jogosult volt felmentését kérni, ezért kérte az eljárás megszüntetését.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a megállapított tényállás alapján az eljárás alá vont ügyvéd védekezését fogadta el a következők szerint:

Az 2017. évi LXXVIII.tv. (Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A Jstv. 70. § (1) bekezdés kimondja, hogy a jogi segítő – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak – a szolgáltatási szerződésben megjelölt időszakban és szakterületen köteles a fél számára jogi szolgáltatást nyújtani, kivéve, ha

a) a közreműködést mint ügyvéd is köteles lenne megtagadni az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján, vagy a reá vonatkozó etikai szabályzat értelmében,

b) már teljesítette a közreműködési kötelezettségét a szolgáltatási szerződésben meghatározott számú ügyben, illetve a jogi szolgáltatás nyújtása nem tartozik a szolgáltatási szerződésben meghatározott szakterületébe, vagy

c) a fél által kért vagy a jogi segítségnyújtó szolgálat által engedélyezett okirat vagy beadvány készítése,

d) a szolgáltatás nyújtását lehetetlenné teszi az, hogy – a jogi segítőn kívül álló okból – a féllel nem tud együttműködni, és a közreműködés ezen okból történő megtagadásához a jogi segítségnyújtó szolgálat előzetesen hozzájárult.

Az ÜESZ. 2.4. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

A fegyelmi tanácsnak abban kellett döntenie, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a felmentését jogszerűen kérte, avagy sem.

Elfogadta a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd azon előadását, hogy évente 10–20 pártfogó ügyvédi képviseletet lát el. Ebből az következik, hogy az ügyvédi hivatás eme – sokszor igen nagy nehézségekkel járó – részét megfelelően látja el, tekintettel arra a tényre, hogy egyetlen panasz sem érkezett ellene.

A fegyelmi tanács álláspontja szerint jóval nagyobb kárt okozhat a rászoruló, jogi segítségnyújtást igénybe vevő személyeknek az, ha a kijelölt ügyvéd jobb meggyőződése ellenére látja el a képviseletet, mint az, ha – a jogszabályoknak megfelelően – felmentését kéri ennek elkerülése, s a rászoruló személy megfelelő képviselete érdekében.

A fegyelmi tanács meglátása szerint a korábban hivatkozott ÜESZ. 2.4. pontja és a Jstv. 70. § (1) bekezdés c) és d) pontja lehetővé tette az eljárás alá vont ügyvéd számára azt, hogy a felmentését kérje, hiszen olyan magatartást kellett volna tanúsítania, amely ellentétes az ügyfele érdekeivel abban az esetben, ha eleget tett volna a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, továbbá a bejelentő által kért nyilatkozat megtétele csak a szakmai szabályok megsértésével lett volna lehetséges.

Az igazolással/jegyzőkönyvvel kapcsolatban a fegyelmi tanács osztotta az eljárás alá vont ügyvéd véleményét a körben, hogy egyrészt meglehetősen szokatlan igazolást kérni arról, hogy valaki megjelent egy ügyvédi irodában, másrészt a kérdésekre adott bejelentői válaszokból is levonható az a tanulság, hogy a bejelentő nem kívánt együttműködni a kijelölt ügyvéddel, nem bízik szakértelmében és nem bízik személyében sem. Ilyen körülménynek között az eljárás alá vont ügyvéd felmondása teljesen érthető volt, az a bejelentő érdekeit szolgálta.

A fentiek alapján tehát a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy semmilyen szabályszegés nem történt, az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi hivatás normáit nem szegte meg.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. szeptember 5. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 172.)