A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év október hó 17. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
500.000 (Ötszázezer) Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
2022.01.14. napján érkezett a Budapesti Ügyvédi Kamarához a bejelentő beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd letétkezelési tevékenységét és a megbízói érdekeivel szemben történő eljárását kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2022.01.24. napján elrendelte, erről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet és felhívta, hogy nyilatkozatát, illetve a panaszolt ügyben keletkezett releváns iratait 8 napon belül küldje meg a fegyelmi hatóság részére. Az előzetes vizsgálat elrendeléséről egyidejűleg a bejelentőt is értesítette.
A bejelentő a bejelentését az eljárás alá vont ügyvéd által készített és ellenjegyzett 2020.12.06-i keltű megbízás csatolásával kiegészítette.
A fegyelmi biztos felhívására az eljárás alá vont ügyvéd mellékletekkel felszerelt igazoló jelentést terjesztett elő, amelyben fegyelmi felelősségét vitatta. A csatolt mellékletek nagyobb részt angol nyelven készültek, és nem tartalmaztak ügyvédi letéti szerződést.
A bejelentő a bejelentését további, részben ugyancsak angol nyelvű iratokkal kiegészítette, a bejelentő által csatolt iratok alapján tett észrevételeiben az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét továbbra is vitatta.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította.
A fegyelmi biztos a 2022.06.23. napján kelt határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett. A határozat szerint alapos a gyanú arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdésében, az Üttv. 47. § (2)–(3) bekezdésében, továbbá a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (Letétkezelési Szabályzat) 2.1. pontjának a)–p) pontjaiban és a 3–5. pontjában foglalt letétkezelési szabályokat megszegte, amikor úgy vett letétbe az általa készített megbízási szerződés teljesítéséhez kapcsolódó dokumentumokat, hogy nem készített írásbeli – a letét kötelező elemeit tartalmazó – letéti szerződést, ezért e kötelezettség megszegésével 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezt követően csatolta a bejelentéssel érintett okiratokra E.J.M. megbízottal, mint letevővel kötött letéti szerződését angol nyelven, majd a Fegyelmi Tanács azon tájékoztatására, hogy a fegyelmi eljárás nyelve a magyar és ezért csak a magyar nyelvű iratok képezik a vizsgálat tárgyát, csatolta annak egyszerű magyar fordítását.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a kérdéssel fordult a kamarához, hogy a folyamatban lévő fegyelmi eljárásra tekintettel a bejelentő tulajdonát képező, de E.J.M. által ügyvédi letétbe helyezett iratok kiadhatók-e E.J.M. részére.
A tényállás:
A bejelentő tulajdonát képezik az I. által 2018.06.01. napján kiállított és jelentős vagyoni értéket képviselő „nickel wire” okiratok, amelyek rendeltetése, hogy a [...] számmal jelölt „nickel wire” értékesítése esetére a vevő felé igazolják a bejelentő tulajdonjogát.
A bejelentő és E.M.J. fémkereskedő már 2018. óta kapcsolatban álltak egymással és együttműködtek hasonló termék értékesítésében.
2020.12.06. napján a bejelentő megbízta E.M.J. megbízottat, hogy őt a [...] számmal jelölt „nickel wire” értékesítése során teljes körűen képviselje. A megbízási szerződést az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte.
A megbízást határozott időre kötötték, a vételár és a sikerdíj kifizetéséig. A megállapodás 8. pontjában rögzítették, hogy a szerződésben szabályozott tárgykörben a felek minden korábbi megállapodása hatályát veszti.
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd részére is megbízást adott, hogy az értékesítés során őt képviselje.
E.M.J. megbízott, mint letevő az értékesítendő nikkel vezetékről kiállított tanúsítványt, illetve az értékesítéshez szükséges eredeti dokumentumokat a 2020.12.28. napján kelt letéti szerződéssel letétbe helyezte az eljárás alá vont ügyvédnél. A letéti szerződés 1. pontja rögzíti, hogy a letétbehelyezés célja az 5. pont szerint egy pontosan meg nem nevezett, de 2020. december hóban már megkötött adásvételi szerződés teljesítése. A szerződés 5. és 6. pontjai pénzletétre utaló szabályokat tartalmaznak, a szerződés 8. pontja rögzíti, hogy a letéti szerződés megszűnése esetén a letevő írásos utasítása szerint kell eljárni.
A letétbehelyezés okaként megjelölt adásvételi szerződés nem jött létre.
A bejelentő arra hivatkozva, hogy a 2020.12.06-án kötött megbízás nem kizárólagos megbízás, 2021.01.14-én írásban kérte E.M.J-t, hogy az új, érvényes dokumentumok beszerzéséhez adja vissza a korábban részére átadott, 2018-ban kiállított alapdokumentumokat, tanúsítványokat, és az eljárás alá vont ügyvéd letétjéből korábban részére a teljesítéshez kiadott dokumentumokat.
2021.01.14-én kelt e-mail üzenetében E.M.J. az adásvételi szerződés megkötésének elmaradásáért a bejelentőt tette felelőssé és jelezte, hogy a szerződés teljesítéséhez ő már korábban az eljárás alá vont ügyvédnél ügyvédi letétbe helyezte a dokumentumokat. Erről az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt nem értesítette.
A bejelentő 2021.01.20-én küldött e-mail üzenetében tanácsot kért az eljárás alá vont ügyvédtől, tájékoztatva őt arról, hogy a 2020.12.06-án kötött megbízás már „érvénytelen” és E.M.J. az értékesítéshez szükséges dokumentumok visszaszolgáltatását a megbízási szerződés 12. pontja ellenére megtagadta.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021.01.22-ei válaszlevelében arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy mindaddig, amíg a 2020.12.06-ai megbízás hatályban van, E.M.J. jogszerűen tartja magánál a dokumentumokat.
A bejelentő és E.M.J. között vita alakult ki a megbízás teljesítése és elszámolása körében, ezért 2021.01.30. napján kelt üzenetében E.M.J. a 2020.12.06-án kötött megbízási szerződést azonnali hatállyal felmondta. A felmondás tényéről az eljárás alá vont ügyvéd is tudomással bírt.
A bejelentő jogi képviselője útján 2021.12.20. napján felszólította az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kizárólagos tulajdonát képező okiratokat haladéktalanul és hiánytalanul adja ki. Kiemelte, hogy bejelentő nem adott felhatalmazást arra E.M.J-nek, hogy az iratokat sajátjaként kezelje és letétbe helyezze, az értékesítésre szóló 2020.12.06-i megbízás pedig megszűnt, így a letétbehelyezett iratok a tulajdonos bejelentő részére visszajárnak. A felszólítás eredménytelen maradt.
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd részére adott megbízását 2022. januárjában felmondta.
Az eljárás alá vont ügyvéd a letétben lévő okiratokat a jelen fegyelmi eljárás hatálya alatt, 2022. októberében, közelebbről meg nem határozható időpontban E.M.J. letevő részére kiadta.
Nincsen adat arra, hogy azokat a bejelentő E.M.J-től visszakapta-e.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás során az eljárás alá vont ügyvéd vitatta a letétkezeléshez kapcsolódó fegyelmi felelősséget, az volt az álláspontja, hogy a letéti szerződés megfelelően körülírt.
Nem vitatta, hogy a bejelentővel megbízási jogviszonyban állt az értékesítés tárgyában, és nem vitatta azt sem, hogy bejelentő az ügyvédi irodával kötött megbízási szerződését felmondta.
Úgy nyilatkozott, hogy tudott arról, hogy a bejelentő és a letevő jogvitában állnak, és az okiratokat azért nem adta ki a bejelentő részére, mert a letéti szerződés tekintetében szerződéses jogviszonyban kizárólag a letevővel volt.
Arra hivatkozott, hogy a letétbehelyezésről azért nem tájékoztatta a bejelentőt, mert hasonló ügyleteket már korábban is kötöttek, a letét megszűnéséről pedig azért nem, mert jogviszonyban csak a letevővel állt.
A bejelentő a tanúvallomásában előadta, hogy a letétbe vett iratoknak ő a tulajdonosa, ezt az eljárás alá vont ügyvéd is tudta. Nem adott felhatalmazást E.M.J-nek arra, hogy a dokumentumokat sajátjaként letétbe helyezze. Hangsúlyozta, hogy a 2020.12.06-ai megállapodással a szerződő felek minden korábbi megállapodása hatályát vesztette, és a megbízási szerződés megszűnésekor a megbízási szerződés rendelkezései szerint E.M.J. köteles lett volna részére visszaadni az átvett dokumentumokat.
Előadta, hogy számára az is megfelelő megoldásul szolgált volna, ha nem közvetlenül neki juttatja el a kért dokumentumokat az eljárás alá vont ügyvéd, hanem az I. részére, mert az iratok leadása volt a feltétele annak, hogy az I. új, az értékesítéshez szükséges dokumentumokat kiadja.
Ennek ellenére az eljárás alá vont ügyvéd az I. erre irányuló megkeresésének sem tett eleget.
Előadta, hogy a letétbe vett dokumentumokat senkitől nem kapta vissza, azok hiányában pedig az értékesítésre nincsen lehetősége, ami jelentős kárt okoz a számára.
A 2020.12.06-ai megbízás tartalmának és az okiratok letétbe helyezése körülményeinek tisztására a Fegyelmi Tanács idézte E.M.J-t is, aki azonban a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítás eredményére tekintettel végindítványában a fegyelmi eljárást elrendelő határozatában rögzítetteket akként módosította, hogy bár jött létre letéti szerződés E.M.J. és az eljárás alá vont ügyvéd között, azt az eljárás alá vont többszöri felhívás ellenére csak a fegyelmi eljárást elrendelő határozat kézbesítését követően csatolta. Ezzel az iratcsatolási kötelezettségét elmulasztotta, amely 1 rb. szándékos fegyelmi vétség.
A végindítvány szerint továbbá sem a letéti szerződés, sem az eljárás alá vont ügyvéd ezt követő eljárása szakmailag nem elfogadható. A csatolt letéti szerződés nem tartalmazza az Üttv.-ben és a Letéti szabályzatban felsorolt szükséges rendelkezéseket, így az jogvita alapjául szolgál.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a felek között kialakult jogvita és a letett dokumentumok tulajdonosának ismeretében a fegyelmi eljárás hatálya alatt a dokumentumokat a letevő részére visszaszolgáltatta, további 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos ezért indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapítsa meg, pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazzon és marasztalja az eljárás alá vont ügyvédet az eljárás költségeiben is.
Az eljárás alá vont ügyvéd zárónyilatkozatában az eljárás megszüntetését kérte. Fenntartotta, hogy az általa szerkesztett letéti szerződés szabályozza, hogy a letétet a letevőnek kell visszaadni. A letéti szerződés 2020-ban jött létre, a bejelentőnek két évvel később keletkezett ezzel kapcsolatban problémája. A letét kiadásának kérdése csak akkor eszkalálódott, amikor a bejelentő és E.M.J. letevő összevesztek. A letétet a letéti szerződés alapján adta vissza E.M.J. letevőnek.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint alapos.
Az elkövetéskor hatályos ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 47. § (2) bekezdése szerint a letéti szerződést írásba kell foglalni.
A letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Letétkezelési Szabályzat) 2.1. pontjának a-p.) pontjai szabályozzák a letéti szerződésnek – a letét típusától és tárgyától független – kötelező elemeit:
2.1. A letéti szerződésben a letét típusától és tárgyától függetlenül az Üttv.-ben meghatározottakon kívül rögzíteni kell:
e) a letét típusát,
g) annak a megbízásnak a megjelölését, amelyhez a letéti szerződés kapcsolódik,
i) a letét kezelésével kapcsolatos, a letevőt terhelő valamennyi várható költség mértékét, ha az nem határozható meg, akkor a várható költség jellegét és a viselésére vonatkozó megállapodást,
n) a letét kezelésének végső időpontját,
o) azon feltételek meghatározását, amelyek fennállása esetén a letétet a letevőnek, a jogosultnak vagy harmadik személynek a letéteményes kiadja, illetve kiadhatja, esetlegesen a letétet bírói vagy közjegyzői letétbe helyezi, illetve helyezheti, megsemmisíti, illetve megsemmisítheti,
p) az e szabályzat, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti, a letéteményes ügyvédet terhelő kötelezettségekről, valamint a területi ügyvédi kamarai ellenőrzés lehetőségéről szóló tájékoztatását.
A Letétkezelési Szabályzat 3–5 pontjai speciális szabályokat tartalmaznak a teljesítési letét-, a költségletét-és az őrzési letét követelményeiről.
3.1. Teljesítési letétre kötött megbízási szerződésben fel kell tüntetni
a) a jogosult azonosításához szükséges adatokat, a pénzletét kiadásának a feltételeit, továbbá szükség esetén azoknak a feltételeknek a meghatározását, amelyek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letétet a letevő részére vissza kell adni, valamint
b) azt, hogy ügyvédi megbízásnak a letevő vagy a jogosult által gyakorolt egyoldalú felmondása a letéti szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket nem módosíthatja és nem szüntetheti meg, vagy a felek ettől eltérő megállapodását, és teljes körűen a jogosult általi felmondás feltételeit.
5.1. Őrzési letétre vonatkozó letéti szerződés tartalmazza a letét kiadásának, visszaadásának feltételeit vagy az arra vonatkozó időhatározást.
5.2. Az őrzési letéti szerződésben rögzíteni kell, hogy az őrzési letét feletti rendelkezés jog a letevőt illeti meg.
5.3. Az őrzési letéti szerződés megszűnése feltétellel és időhatározással is meghatározható.
5.4. Az őrzési letéti szerződésben rögzíteni kell, hogy a letevő a határozott időre kötött őrzési letéti szerződés esetén a letéti határidő lejárata előtt is jogosult a letét visszaadását követelni, vagy azt, hogy erről a jogáról kifejezetten lemond.
Az ÜESZ 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.
A Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy a 2020. 12.28. napján kötött letéti szerződés nem felelt meg a Letétkezelési Szabályzat fent hivatkozott rendelkezéseinek, ellentmondó feltételeket tartalmaz abban a körben, hogy az őrzési vagy teljesítési letétnek minősül, a szerződés nemcsak okirati, de pénzletétre vonatkozó és e körben is hiányos rendelkezéseket is tartalmaz.
Nem állapítható meg a szerződésből az sem, hogy mely ügyvédi megbízáshoz kapcsolódik, ténylegesen mi a letéteményes ügyvéd feladata. A letéti szerződés nem tartalmaz még csak utalást sem arra vonatkozóan, hogy a letétbe helyezett okiratok kinek a tulajdonát képezik, vagy azokról a letevő milyen jogviszony alapján jogosult rendelkezni. Azt az eljárás alá vont ügyvéd mindvégig tudta, hogy a dokumentumoknak nem E.M.J. letevő, hanem a bejelentő a tulajdonosa, E.M.J. megbízottként járt el, nem saját jogán. A letéti szerződésből ennek ellenére nem derül ki, hogy nem a letevő a tulajdonos.
Az okirat szerkesztésekor nem lehet abból kiindulni, hogy volt több ilyen ügy, és akkor nem volt gond.
A Ptk. 6:278. § (1) bekezdéséből következően a megbízó a megbízást bármikor felmondhatja, a letéti szerződés feltételrendszerének kialakításakor tehát számolni kellett azzal, hogy a letéti jogviszony fennállása alatt a nikkelvezeték értékesítésére vonatkozó megbízás megszűnik.
A Ptk. 6:279. §-a kimondja, hogy a szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.
Mivel a letéti szerződésben nincs szabályozva, hogy mi történik a letéttel, ha a letevő és a bejelentő közötti megbízási szerződés teljesítés nélkül megszűnik, abból nem állapítható meg, hogy mi a követendő eljárás, ha egy elszámolási jogvitában a bejelentő közvetlenül kíván rendelkezni a dolgával.
Jelen ügyben továbbá a szokásosnál is körültekintőbb eljárás lett volna elvárható a letétbehelyezés körében, mivel az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli nyilatkozatai szerint a részes felek között volt már az ügyvédi letétet érintő vita 2018-ban is, amelynek kapcsán a 2018.10.26-ai e-mailjében tudatta az érintettekkel, hogy a vita rendezéséig senkinek nem adja ki a letétet.
Ennek ellenére – tudva azt, hogy a bejelentő, mint megbízó és E.M.J., mint megbízott között vita alakult ki, a megbízási szerződés felmondásra került és bejelentő visszakérte az iratait – az eljárás alá vont ügyvéd azokat kiadta E.M.J. részére, aki már nem megbízottja a bejelentőnek, nem is tulajdonosa a dokumentumoknak, és a megbízás megszűnése folytán nem is jogosult azok birtoklására. Mindez súlyosan sérti a bejelentő jogait és érdekeit.
Az ÜESZ 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.
Az eljárás alá vont ügyvéd az okiratokra vonatkozó letéti szerződését csak a fegyelmi eljárás megindulását követően csatolta az eljárás irataihoz, számos egyéb angol nyelvű dokumentum magyar nyelvű fordításának csatolására felhívás ellenére nem került sor.
Fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványával egyezően azt állapította meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd a Letétkezelési Szabályzat fenti rendelkezéseinek megsértése okán az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, valamint a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 12.3. pontjában foglalt rendelkezéseket megsértette, és ezzel 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd eljárásával a felek jogvitáját tovább mélyítette, és annak eredményeként saját megbízója súlyos vagyoni hátrányt szenvedhet. További súlyosító körülményként értékelte, hogy a letétkezelés a jogbiztonság erősítését szolgálja, az eljárás alá vont ügyvéd eljárása pedig az ügyvédségbe vetett általános bizalom megingatására alkalmas.
Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt.
Teljes mértékben egyetértve a fegyelmi biztos e körben kifejtett indítványával, a Fegyelmi Tanács – az ügy összes körülményére, a tárgyi súlyára – az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét pedig az Üttv. 109. § (1) és (2) bekezdése alapján állapította meg, mert álláspontja szerint a kiszabott mértékű pénzbírság az a fegyelmi büntetés, mely a prevenciós célok megvalósulását szolgálja, és arra ösztönözheti az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a jövőben a szakmai szabályokat és a kamarai szabályzatokat megtartva járjon el az ügyvédi tevékenysége gyakorlása során.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja értelmében nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, továbbá, hogy az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
Ugyancsak felhívja a Fegyelmi Tanács a figyelmet az Üttv. 149. § (6) bekezdésére, mely szerint, akinek a területi kamara az ügyvédi kamarai tagságát az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott okból szünteti meg, a fizetési kötelezettségének teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető fel tagként területi kamarába és vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. december 2. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 182.)