A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. október 4. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
250.000 Ft, azaz Kettőszázötvenezer Forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységen kívüli kötelességszegését, és azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd irodája nem elérhető a székhelyen.
A bejelentés alapján a kamarai ellenőr irodaellenőrzést tartott, amely során megállapításra került, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodája nem felel meg a kamarai előírásoknak és a jogszabályi feltételeknek.
A bejelentés alapján továbbá a kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, és az erről szóló értesítésével egyidejűleg felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az iratcsatolási kötelezettségére és az ügyre vonatkozó észrevételeinek megtételére. Az eljárás alá vont ügyvéd cégkapus elérhetőségéről a vezető fegyelmi biztos megkeresései „Meghiúsulási igazolással” érkeztek vissza, ezért a fegyelmi biztos soron kívüli ismételt irodahelyiség ellenőrzésről rendelkezett.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította, melyről szóló határozat az eljárás alá vont ügyvéd cégkapus elérhetőségéről mindkét alkalommal „Meghiúsulási igazolással” érkezett vissza.
A fegyelmi biztos ellenőrizte az eljárás alá vont ügyvéd adatait az Országos Ügyvédkeresőben, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéd státusza aktív, felfüggesztésére, szünetelésére nincs adat bejegyezve. A fegyelmi biztos megállapította továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a Linkedin profilja szerint 2020. szeptemberétől mind a mai napig a [...] vezetőségének tagja.
A fegyelmi biztos 8 napos határidő tűzésével számos irat csatolására hívta fel a bejelentőt, amelynek a bejelentő maradéktalanul eleget is tett.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott.
A fegyelmi biztos ismételten irodaellenőrzés lefolytatását kérte azzal, hogy amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodája továbbra sem található, úgy kérte az igazgatási úton történő törlés iránti intézkedést.
A Fegyelmi Tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását.
2022. július 8. napján ismételten irodaellenőrzésre került sor, amely alapján megállapításra került, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodája a hatályos jogszabályok szerinti irodahelyiséggel nem rendelkezik. Megállapításra került továbbá, hogy a kamarai nyilvántartás szerint az eljárás alá vont ügyvédnek tagdíj tartozása áll fenn.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálását támogatta, végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének 3 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétségben való megállapítását kérte, pénzbírság fegyelmi büntetés megállapítása mellett.
A Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi biztos indítványát azzal a felhívással küldte meg az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy észrevételeit 15 napon belül tegye meg, egyúttal tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni.
A tényállás:
A bejelentő rendszeresen szervez rendezvényeket, valamint közvetíti azokat a nemzetközi kapcsolatok erősítése és fenntartása érdekében.
A bejelentő 2018. november 21. napján networking eseményt szervezett. A rendezvény tájékoztatója szerint a részvételi díj kamarai tagoknak 5.000 Ft + ÁFA, míg nem kamarai tagoknak 7.000 Ft +ÁFA. A meghívóban szerepelt, hogy a részvételt 2018. november 17. napjáig díjmentesen lehet lemondani, továbbá, hogy a határidőn túli lemondások fizetési kötelezettséget vonnak maguk után.
A rendezvényre az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodájának munkatársa három főt regisztrált, köztük az eljárás alá vont ügyvédet és saját magát. A bejelentő a regisztrációról az eljárás alá vont ügyvéd irodája, mint vevő részére 2018. november 16. napján 26.670 Ft végösszegű számlát állított ki, amelynek fizetési határideje 2018. november 22. napján lejárt. Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodája a fenti rendezvényen nem jelent meg és a részvételi díjat mind a mai napig nem fizette meg.
A bejelentő több alkalommal, így 2019. január 17., 2019. január 28. és 2019. február 12. napján emailben kérte az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodáját, hogy tartozásukat fizessék meg, azonban ezt az eljárás alá vont ügyvéd utasítására az iroda munkatársa megtagadta, figyelemmel arra, hogy „álláspontjuk szerint a rendezvénnyel kapcsolatos tájékoztatás nem volt teljeskörű, hiszen a díjfizetési kötelezettségre a regisztrációt követően derült fény,” így az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodája a tartozást mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatta.
A bejelentő ezért fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő, a közjegyző fizetési meghagyást bocsátott ki. A fizetési meghagyással szemben az eljárás alá vont ügyvéd, mint a kötelezett törvényes képviselő irodavezető ügyvédje ellentmondással élt, figyelemmel arra, hogy „a kötelezett és a jogosult között jogviszony semmilyen tekintetben nem jött létre, így a kötelezettnek díjfizetési kötelezettsége sem keletkezett, hiányzik a követelés jogalapja.”
A fenti ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző végzése alapján a törvény erejénél fogva perré alakult. A per 26.670 Ft szolgáltatási díj megfizetése és 2018. november 23. napjától a kifizetés napjáig esedékes kamat- és perköltség megfizetése iránt, a bejelentő, mint felperes és az Ügyvédi Iroda, mint alperes között volt folyamatban.
Az utolsó tárgyalási napon a peres felek vállalták, hogy megkísérlik peren kívüli egyezség megkötését, így a bíróság az eljárás szünetelését rendelte el. Az eljárás 4 hónap szünetelés elteltével, határidőmulasztás következtében megszűnt. A peres felek között egyezség nem jött létre.
A bejelentő ismételten fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő. A fizetési meghagyás ellentmondás hiányában, vélelmezett kézbesítés alapján, 2021. május 13. napján jogerőre emelkedett és a végrehajtás elrendelésre került.
Az eljáró végrehajtó a 2021. október 19. napján felvett jegyzőkönyvben rögzítette, hogy az adós ügyvédi iroda „...a BM járműnyilvántartó adatbázisában lefoglalható, értékesíthető gépjármű tulajdonosaként nem szerepel. A Takarnet ingatlan-nyilvántartási rendszerben végzett országos keresés alapján adós ingatlannal nem rendelkezik. A megkeresett pénzintézetek az adós tulajdonában lévő bankszámlát, betétet, széfet, egyéb pénzeszközt közölni nem tudtak. Az adós székhelyén foganatosított eljárás során megállapítottam, hogy a címen lefoglalható ingói nincsenek, az ügyvédi iroda ott nem üzemel.” A végrehajtási eljárás a fentiekre tekintettel jelenleg is szünetel.
A fenti előzményeket követően a kamarai ellenőr két alkalommal irodaellenőrzést tartott az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodájának székhelyeként megadott címen. A kamarai ellenőr megállapította, hogy az ügyvédi iroda a székhelyen névtáblával nem rendelkezik és a megadott címen nem elérhető.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a panaszbeadvány és a bejelentő által csatolt iratok alapján állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd cégkapus elérhetőségéről a jelen ügyben mind a fegyelmi biztos, mind a Fegyelmi Tanács elnökének megkeresései „Meghiúsulási igazolással” érkeztek vissza. Az eljárás alá vont ügyvéd nem csatolta az ügy iratait és észrevételt sem tett a bejelentésben foglaltakra.
Az eljárás alá vont ügyvéd a peres eljárásban – amelynek tárgyalási jegyzőkönyveit a bejelentő csatolta – az eseményre történő regisztráció tényét nem vitatta, védekezésének lényege az volt, hogy „a felek között nem jött létre szerződés, mert az ajánlatban nem szerepelt sem az, hogy ingyenes, sem az, hogy visszterhes. A facebook poszton, amely alapján a regisztráció történt, nem volt feltüntetve, hogy bármilyen díjfizetéssel jár a jelentkezés.”
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta egyrészt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a rendezvény részvételi díjának megfizetése kapcsán a felek között kialakult vita során a bejelentő udvarias hangnemben megküldött megkereséseitől elzárkózott és egy idő után teljesen elérhetetlenné vált, mely magatartásával megsértette a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 13.9. pontját, amellyel az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Üttv.) 107. § b) pontjába ütköző 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő mellett a Budapesti Ügyvédi Kamara számára is elérhetetlenné vált, az irodaellenőrzés során megállapításra került, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodája a bejegyzett székhelyen nem található.
A fegyelmi biztos e körben rögzítette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2020. szeptembere óta ügyvédi tevékenységet nem folytat, az ügyvédi iroda székhelyét és bankszámláját felszámolta, amelyet elmulasztott a Budapesti Ügyvédi Kamara részére bejelenteni, mely magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését és az Iroda-megfelelőségi Szabályzat 1.1., 1.2., 1.3, és 1.5. pontjait. A fegyelmi biztos harmadrészt az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy nem tett eleget a vezető fegyelmi biztos felhívásának, amellyel az ÜESZ 12.3. pontjába ütköző 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A fegyelmi biztos az írásban előterjesztett végindítványában indítványozta, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazzon, melynek mértékét a kiszabható alsó határ és középmérték között állapítsa meg, egyúttal marasztalja az eljárás költségeiben.
A fegyelmi tanács döntése:
A fegyelmi biztos által kifogásolt valamennyi cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor egyaránt az Üttv. volt hatályban.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Az Üttv. 107. § a)–b) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ÜESZ 12.3. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
Az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Iroda-megfelelőségi Szabályzat) 1.1. pontja értelmében az ügyvédi iroda, az európai közösségi jogászi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvédi iroda), valamint a nem ügyvédi irodai tag ügyvéd, európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles biztosítani
a) az ügyfelek fogadásának,
b) elérhetőségének és tevékenysége ellenőrizhetőségének,
c) az ügyvédi tevékenységével összefüggésben átvett és keletkezett iratok őrzésének, valamint
d) az ügyvédi tevékenysége Üttv. szerinti követelményeknek megfelelő gyakorlásának,
e) az alkalmazásában állók ügyvédi tevékenysége gyakorlásának, valamint
f) fellelhetőségének
infrastrukturális feltételeit.
Az Iroda-megfelelőségi Szabályzat 1.2. pontja alapján az ügyvéd és az ügyvédi iroda irodája, alirodája vagy fiókirodája működését olyan helyiségben biztosítja, amely
a) lehetővé teszi az ügyfelek az ügyvédi hivatáshoz méltó környezetben való fogadását,
b) biztosítja mind a fogadott, mind a többi ügyfél rendelkezése alatt álló ügyvédi titok megőrzését,
c) lehetővé teszi a mellékhelyiség használatát, valamint
d) lakás céljára is szolgáló helyiségcsoportban történő elhelyezés esetén a lakás célját szolgáló helyiségektől megfelelően el van különítve.
Az Iroda-megfelelőségi Szabályzat 1.3. pontja rögzíti, hogy az irodát, az alirodát és a fiókirodát az épületbe, vagy az ahhoz tartozó bekerített és zárt helyre való belépés nélkül is látható olyan módon kell névtáblával megjelölni, hogy az alapján az irodát, az alirodát, illetve a fiókirodát az ügyfél, a postai kézbesítő, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlása szabályszerűségének ellenőrzésére jogosult kamarai szerv és tisztségviselő egyértelműen azonosítani tudja és meg tudja találni.
Az Iroda-megfelelőségi Szabályzat 1.5. pontja alapján az ügyvéd és az ügyvédi iroda a részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek, az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvéddel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az eljárás alá vont ügyvéd perben tett nyilatkozatai alapján megismert védekezése szerint csak utólag derült ki a munkatársai és saját számára, hogy a rendezvény nem ingyenes. A Fegyelmi Tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd fenti védekezését, figyelemmel arra, hogy a rendezvény meghívójában szerepelt a pontos részvételi díj és az is, hogy 2018. november 17. napjáig a részvétel ingyenesen lemondható. Az eljárás alá vont ügyvédnek lehetősége lett volna a regisztrációt követően még ingyenesen lemondani a rendezvényen történő részvételt. A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentő felé fennálló tartozását nem egyenlítette ki és egy idő után elérhetetlenné vált a számára, továbbá, hogy a végrehajtási eljárásban együttműködést nem mutat és a végrehajtó számára is elérhetetlenné vált, az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti, és ezáltal az Üttv. 107. § b) pontja szerinti fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a két kamarai irodaellenőrzés és a végrehajtó által rögzítettek alapján kétséget kizáróan megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodája a székhelyen nem elérhető, az ügyvédi tevékenység gyakorlására alkalmas, az Üttv. 16. § (1) és (4) bekezdés, valamint az Irodamegfelelőségi Szabályzat előírásai szerinti irodahelyiséggel nem rendelkezik. A rendelkezésre álló iratokból megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2020. szeptembere óta nem folytat ügyvédi tevékenységet, az ügyvédi iroda székhelyét és bankszámláját felszámolta, amelyet a Budapesti Ügyvédi Kamara részére elmulasztott bejelenteni. Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy nem tart fenn az előírásoknak megfelelő irodát és a részére küldött küldemények átvételéről sem gondoskodik, a 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.1., 1.2., 1.3. és 1.5. pontjának rendelkezéseit is megsértette, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Végül, figyelemmel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd a jelen fegyelmi eljárásban az ügyvédi kamara felhívásaira az üggyel összefüggő iratait egyáltalán nem csatolta, az ÜESZ 12.3. pontjának rendelkezéseit megsértette, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fentiekkel megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, az ÜESZ 12.3. pontját, az Iroda-megfelelőségi Szabályzat 1.1., 1.2., 1.3., 1.5. pontjait, amellyel 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, amelynek mértékét mérlegeléssel – figyelemmel az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára is – a rendelkező rész szerint állapította meg.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban fegyelmi eljárás nem indult. Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a Fegyelmi Tanács az egy eljáráson belüli halmazatot.
A Fegyelmi Tanács külön is felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek az ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A Fegyelmi Tanács a határozatát az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. pontja alapján tárgyalás tartása nélkül hozta meg, figyelemmel arra is, hogy az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre álltak, a megállapított fegyelmi vétség egyértelmű, a fegyelmi felelősség megállapításához további bizonyítás felvétele nem vált szükségessé.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. november 4. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 183.)