A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban, 2022. szeptember 5. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 (két) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
170.000 Ft, azaz Egyszázhetvenezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott 170.000 Ft, azaz Egyszázhetvenezer forint pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a bejelentők 2022. január 28. napján terjesztettek elő panaszt, amelyhez mellékleteket csatoltak.
A vezető fegyelmi biztos határozatával hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelynek tárgya: jogi képviselet nem megfelelő ellátásának, valamint tájékoztatás hiányának kifogásolása. Egyidejűleg a vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyre vonatkozó releváns iratokat 8 napon belül – elektronikus úton – köteles, az észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
A vezető fegyelmi biztos tájékoztatta a bejelentőket az előzetes vizsgálat elrendeléséről, a kamara elnökhelyettesének a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről szóló tájékoztatással együtt.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította.
A fegyelmi biztos a hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentésre nem nyilatkozott, az abban előadottakat nem tette vitássá, továbbá a bejelentésben foglaltakat cáfoló ügyiratokat sem nyújtott be, így a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban a tényállás a bejelentésben előadottak alapján került megállapításra: az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás alapján nem járt el, a megbízók jogi képviseletét el sem kezdte, az iratokat és a díjelőleget nem adta vissza. Az előzetes vizsgálati szakban a kamara vezető fegyelmi biztosának felhívására a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat nem csatolta.
Ezzel a magatartásával megszegte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdését, 39. § (3) bekezdését, 28. § (3) bekezdését, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1., 2.4., 6.10. pontját, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:279. § rendelkezéseit.
Az ÜESZ 12.3. pontjában előírt, az ügyvédi kamara és szervei részére az ügyvédi tevékenyég gyakorlójával szembeni panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra, az üggyel összefüggő iratok becsatolásának elmulasztása önálló fegyelmi vétség.
Minderre figyelemmel alapos a gyanú arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, egyben felkérte a fegyelmi biztost nyilatkozat és végindítvány megtételére.
A fegyelmi biztos a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálásával egyetértett.
Indítványozta annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban írtak szerint 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtsa és egyben marasztalja az eljárás költségeiben.
Az eljárás alá vont ügyvéd postai úton küldte meg – a fegyelmi biztosnak címzetten – az ügy iratait és nyilatkozatát.
A Fegyelmi Tanács elnöke tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a fegyelmi eljárásról szóló 6/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ.) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében valamennyi előzetes vizsgálati és fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás, ennek megfelelően joghatályosan már csak elektronikus úton nyújthatók be iratok.
Erre figyelemmel felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy észrevételeit elektronikus úton nyújtsa be, a postai úton megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti felhívásra e-mail útján tette meg nyilatkozatát.
A tényállás:
A bejelentők, mint megbízók a 2020. szeptember 10-én megkötött ügyvédi megbízási szerződéssel megbízták az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a néhai G.T.M-től örökölt tartozással kapcsolatosan a bankkal kialakult vitájukban járjon el. A megbízók 150.000 Ft megbízási díjelőleget fizettek az eljárás alá vont ügyvédnek, s átadták az ügyintézéshez szükséges ügyirataikat.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás alapján nem járt el, a megbízók jogi képviseletét el sem kezdte, az iratokat és a díjelőleget nem adta vissza.
A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyiratok csatolására. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentéssel érintett ügy iratait nem nyújtotta be.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő-megbízókkal 2020. szeptember 10. napján kötött megbízási szerződéssel vállalta el képviseletüket, melynek ellátását a bejelentők kifogásolták, ezért a panaszolt magatartás alapján a fegyelmi felelősség elbírálása során az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg a 2018. május 1. napjától hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Eljárásjogi szempontból az előzetes vizsgálati eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
Az Üttv. 107. § értelmében: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint „A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.”
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése kimondja „A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.”
Az ÜESZ 2.1. pontja kimondja: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez,(...)”
A 2.4. pontja szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”
Az ÜESZ 6.10. értelmében „Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.”
A Ptk. 6:272. §-a értelmében „A megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.”
Az ÜESZ 12.3. pontja alapján „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.”
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében pedig: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az előzetes vizsgálati szakban a vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi ügy releváns iratainak a csatolására, amelyre attól függetlenül köteles, hogy terjeszt-e elő igazoló nyilatkozatot.
A felhívás tartalmazza, hogy az eljárás alá vont e kötelezettségét elektronikus úton tartozik teljesíteni azzal, hogy az e-mail útján történő megküldés nem minősül elektronikus megküldésnek.
A Fegyelmi Tanács is felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét – a vonatkozó jogszabályhelyek pontos megjelölésével –, hogy valamennyi előzetes vizsgálati és fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás, egyidejűleg felhívva, hogy elektronikus úton nyújtsa be észrevételeit.
Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálati szakban nem, csak a fegyelmi szakban – ott is papír alapon, postai úton, és kifejezett felhívást követően e-mailben – küldte meg iratait és nyilatkozatát, joghatályosan nem tett eleget az ÜESZ 12.3. pontjában foglaltaknak, igazoló nyilatkozata sem tekinthető joghatályos előadásnak, ezáltal ezeket a Fegyelmi Tanács nem tudta figyelembe venni, a tényállás kizárólag a bejelentés alapján volt megállapítható.
A fenti előzményeket követően a Fegyelmi Tanács arra a következtetésre jutott, hogy mind az iratcsatolási kötelezettség joghatályos teljesítésének elmulasztása, mind az igazoló nyilatkozat joghatályos megtételének elmaradása az eljárás alá vont ügyvédnek felróható, erre előnyök szerzése végett nem hivatkozhat, mindez által a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint további bizonyítás felvétele, az eljárás további elhúzása nem indokolt (figyelembe véve azt is, hogy az előzetes vizsgálat is 3 hónappal meghosszabbításra került), a fegyelmi felelősséget az így rendelkezésre álló adatokból lehet és kell megállapítani.
Minderre figyelemmel a jelen határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatala is megalapozott és indokolt, a lefolytatott eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján a fegyelmi vétség egyértelmű.
A megállapított tényállás alapján az eljárás alá vont ügyvéd a részére adott megbízást nem teljesítette, a részére átadott iratokat nem szolgáltatta vissza a megbízók részére és a felvett megbízási díjjal nem számolt el.
Ez a magatartása alkalmas az ügyvédi hivatásba, az ügyvédi tevékenységbe vetett társadalmi bizalom, megítélés, az ügyvédi kar tekintélyének csorbítására, az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére.
Az ügyvédi tevékenység gyakorlójától elsődlegesen elvárható követelmény, hogy a hivatásrendi szabályokat ismerje meg és tartsa be, kamarai eljárásban a kötelezettségeit az előírásoknak megfelelően, határidőben és joghatályosan teljesítse, tekintve, hogy ezen alapvető kötelezettség akár nem ismerete, akár be nem tartása esetén az ügyfelek megbízásának elvállalásakor követendő anyagi és eljárási szabályok teljesítése is veszélybe kerülhet.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezzel megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdését, 39. § (3) bekezdését, 28. § (3) bekezdését, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1., 2.4., 6.10. pontját, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:279. § rendelkezéseit, ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az ÜESZ 12.3. pontjában előírt, az ügyvédi kamara és szervei részére az ügyvédi tevékenyég gyakorlójával szembeni panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra, az üggyel összefüggő iratok becsatolásának elmulasztása önálló fegyelmi vétség.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács két rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt értékelni nem tudott, súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét vizsgálja, a megállapított tényállás valamennyi elemét egyenként és összességében értékeli és mindennek alapján a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben az Üttv.-ben meghatározott fegyelmi büntetést alkalmaz, az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével mérlegelési jogkörében eljárva.
A Fegyelmi Tanács, figyelemmel az Üttv. fent írt, 109. § (1) bekezdésében foglaltakra, az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak a fegyelmi vétség súlyával egybevetve, és mérlegeléssel a rendelkező rész szerinti összegben látta azzal arányban állónak, annak tükrében, hogy a jelenleg hatályos szabályok értelmében a kiszabható pénzbírság maximuma 1.000.000 Ft.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b.) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. december 10. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 185.)