A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. október 3. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd öt rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek időtartama 6 év.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara 10900011–00000007–20950113 számú bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben a K. Kft. képviseletében a társaság ügyvezetője, K.A. tett bejelentést, amely a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2022. április 6-án érkezett.
A bejelentő előadta, hogy 2019. őszén megismerkedett K.M.-el, aki egy jónak látszó üzleti lehetőséget ajánlott, egy felszámolási eljárásban követelés vásárlással hozzá lehetett jutni egy értékes ingatlanhoz. Az ehhez szükséges okiratok elkészítésére K.M. az eljárás alá vont ügyvédet ajánlotta. A bejelentő ezt elfogadta. A követelés vételárát a bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéd letéti számlájára befizette. Az üzlet végül nem jött létre, a bejelentő viszont a letét összegét hiányosan kapta vissza. A bejelentő sérelmezte, hogy a volt ügyvéd megszegte az ellenjegyzés és a letétkezelés szabályait, ezért kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását.
A bejelentő az ügyre vonatkozó, rendelkezésére álló dokumentumait csatolta.
A vezető fegyelmi biztos 2022. április 28-án az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte, erről a bejelentés és az ahhoz csatolt iratok megküldése mellett az eljárás alá vont ügyvédet értesítette és felhívta, hogy 8 napon belül csatolja az ügyre vonatkozó iratokat, valamint tegyen észrevételeket. A vezető fegyelmi biztos a fentiekről a bejelentőt értesítette.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2022. június 22-én érkezett beadványában a bejelentésre részletes érdemi nyilatkozatot tett. Beadványában előadta, hogy egészségi okokból nem tudott határidőben eleget tenni a vezető fegyelmi biztos 2. alszámú felhívásában foglaltakra.
Érdemben úgy nyilatkozott, hogy nem sértette meg az ellenjegyzés szabályait, valamennyi dokumentumot az ügyfelek előtte írták alá, egyebekben pedig az okirati aláírást megelőző tárgyalásokon is biztosított volt az ügyvédi jelenlét.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd álláspontja szerint a bejelentő tisztában volt az ügylet céljával, miszerint ingatlan tulajdonjogát kívánta megszerezni, ennek első lépése a követelés megvásárlása volt.
Ennek fedezetét kezelte letétként és a megvalósítandó cél érdekében utalta át az összeget a letétből az eladónak. Ezt álláspontja szerint a bejelentő nem kifogásolhatja alappal.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd előadta továbbá, hogy a felszámoló nem fogadta el nyertes ajánlatként a bejelentő ajánlatát, így az ügylet nem, illetve csak részben valósult meg, ez azonban álláspontja szerint üzleti kockázat.
Az eljárás alá vont ügyvéd kérte az eljárás megszüntetését.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd beadványához iratokat nem csatolt. Bár beadványában utalt arra, hogy egészségi állapotára vonatkozóan orvosi igazolást csatolt, azonban a beadványhoz melléklet nem került csatolásra.
A fegyelmi eljárás:
A fegyelmi biztos 2022. július 4-én kelt határozatában kezdeményezte a fegyelmi eljárást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A fegyelmi biztos a tényállást a rendelkezésére álló dokumentumok, valamint a bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvéd előadása alapján állapította meg.
A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta az alábbiakat:
a) nem tett eleget az ügyfél-azonosítási kötelezettségnek,
b) megsértette az okirati ellenjegyzés szabályait,
c) megsértette a letétkezelés szabályait,
d) nem tett eleget letét-bejelentési kötelezettségének,
e) elmulasztotta az iratcsatolási kötelezettségét.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy [...] volt budapesti ügyvéd megsértette az Üttv. 32. § (1) és (7) bekezdését, a 44. § (1) bekezdését, a 48. § (1) és (2) bekezdését és az 51. § (1) bekezdését, továbbá a Letéti Szabályzat 1.1. és 3.1. pontját, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontját, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A NISZ letöltési igazolása szerint az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot 2022. július 7-én letöltötte, a határozatra észrevételt nem tett.
A Fegyelmi Tanács az ügy iratait 2022. július 20-án vette át.
A Fegyelmi Tanács az ügyben 2022. október 3-án tartott tárgyalást, amelyre az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt idézte. A bejelentő a tárgyaláson megjelent, az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, a NISZ meghiúsulási igazolása szerint az idézést nem töltötte le, amely a tárgyalás megtartásának nem akadálya.
A megállapított tényállás:
A bejelentőnek K.M. 2019 őszén üzleti ajánlatot tett, miszerint a felszámolás alatt álló K. I. Kft.-vel szembeni követelés megvásárlásával előnyösen juthat hozzá ingatlanhoz. Az ügylet bonyolítására K.M. az eljárás alá vont volt ügyvédet ajánlotta. A követelést a H. Zrt-től kellett megvásárolni, amelynek vételárát váltóval fizette volna a bejelentő, ennek fedezetéül 67 millió forintot kellett elhelyeznie az eljárás alá vont ügyvédnél letétbe.
A követelésvásárlást követően a felszámoló által kiírt pályázaton a bejelentő cége, mint jelzáloggal biztosított követelés tulajdonosa a felszámolásra vonatkozó szabályok szerint előnyös helyzetbe került volna.
2019. szeptember 5-i keltezéssel az eljárás alá vont volt ügyvéd „Szerződés ingatlan felszámolási eljárásban történő átvételéről és letéti szerződés” elnevezésű okiratot készített és ellenjegyzett. A szerződés a H. Faktor Zrt., mint megbízott, a bejelentő által képviselt K. Kft, mint megbízó és vevő, valamint az eljárás alá vont volt ügyvéd által képviselt Dr. [...] Ügyvédi Iroda, mint letéteményes között jött létre.
A szerződésben megjelölt zálogtárgy a K. I. Kft. f.a. tulajdonát képező D., ... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan 90/100 tulajdoni hányada, valamint a ..... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan 1/1 tulajdoni hányada. A szerződés rögzíti, hogy a H. Zrt. az ingatlanokat terhelő 715.000 EUR-ig terjedő keretbiztosítéki jelzálogjogot megszerezte.
A szerződés szerint a bejelentő azzal bízta meg a H. Zrt-t, hogy a felszámolási eljárásban járjon el annak érdekében, hogy a K. Kft. az ingatlanok per-, teher-, és igénymentes tulajdonjogát egyezségkötés, vagy nyilvános pályázat útján megszerezze. A szerződés rögzíti azt is, hogy a vevő váltóval kíván fizetni. A jelzálogjog ellenértékét a felek a szerződésben 100.000.000.- Ft-ban jelölték meg, továbbá a vevő köteles megfizetni a felszámolási eljárásban felmerült költségeket.
A szerződés szerint a vevő (bejelentő cége) a vételárból 33 millió forintot korábban már megfizetett, ennek mikéntje és dátuma a szerződésben nem szerepel. A fennmaradó 67 millió forintot a vevő a szerződés aláírásának napján volt köteles az eljárás alá vont volt ügyvéd letéti számlájára átutalással teljesíteni.
A szerződés a letét kifizethetőségéről úgy rendelkezett, hogy a letéteményes ügyvéd a letevő (bejelentő cége) külön utasítására, az abban megjelöltek szerint jogosult kifizetést teljesíteni.
A szerződés és az egyéb okiratok aláírásakor az eljárás alá vont volt ügyvéd nem volt jelen. Az okiratokat K.M. vitte el a bejelentő lakására az aláírás érdekében azzal az indokkal, hogy nagyon sürgősen kellenek az iratok. Az okiratokat később a S. úti irodában kapta meg.
A bejelentő 2019. szeptember 6-án a 67 millió forintot a szerződésben megjelölt bankszámlára átutalta.
Ezt követően a bejelentő meghatalmazott útján pályázatot adott be a felszámolási eljárásban a két ingatlanra. A felszámoló a pályázatból kizárta a bejelentőt, mivel a pályázata váltóval történő fizetést tartalmazott, amely felszámolásban nem lehetséges, továbbá összegszerűségében sem volt megfelelő. A felszámoló az ingatlanokat értékesítette harmadik fél részére. Az adásvételi szerződést a H. Zrt. bíróság előtt megtámadta, azonban ez nem vezetett eredményre.
Ezt követően a bejelentő a letétbe helyezett összeg visszafizetését követelte az eljárás alá vont ügyvédtől, azonban mindössze 20 millió forintot utalt át az eljárás alá vont volt ügyvéd, elszámolást nem készített.
A bejelentő a letéteményes ügyvédnek nem adott semmiféle utasítást a letétből történő átutalásra. Arról, hogy a letétből kifizetés történt, akkor szerzett tudomást, amikor az általa letétbe helyezett összeget visszakérte.
A Letétkezelő Nyilvántartási Rendszer ellenőrzése alapján a letétet az eljárás alá vont ügyvéd a Kamarának nem jelentette be.
2021. október 1. napján szerződés jött létre a K. Kft., a H. Zrt., a C.W. Zrt. és a F.G. Kft között. Valamennyien érintettek voltak az ingatlanok vonatkozásában. A szerződésben a felek megkísérelték rendezni a helyzetet, viszont a szerződés még a bíróság jogerős határozata előtt született. A szerződésben a C.W. Zrt., amelynek képviselője K.M. volt, vállalta, hogy amennyiben az ingatlanok tulajdonjogát a bejelentőnek nem sikerül megszerezni, úgy részére 47.000.000.- Ft megfizetését vállalja.
A szerződésből továbbá kiderül az is, hogy a F.G. Kft. résztulajdonosa lett volna az ingatlanoknak és így 33 millió forint erejéig ő fizette a vételárat. A szerződés szerint az eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájáról a bejelentőhöz érkezett 20.000.000.- Ft-ot a F.G. Kft. viselte. Egyebekben ebből a szerződésből derül ki az is, hogy a felszámolási eljárásban a pályázat benyújtására H. E.-nek, mint magánszemélynek adott a bejelentő meghatalmazást, aki egyben a F.G. Kft. ügyvezetője.
A felszámolási eljárásból és az ügyvéd által utalt 20.000.000.- Ft-tal kerekítve 55.000.000.- Ft térült meg, de 12 millió forintot a bejelentő nem kapott vissza.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a vezető fegyelmi biztos felhívásának, miszerint csatolja az ügyre vonatkozó iratokat. A Fegyelmi Tanács a tárgyalásra szóló idézésben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy csatolja az iratokat, többek között az ügyfél-azonosítás iratait is. A felhívás nem vezetett eredményre.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a vizsgálati szakban benyújtott írásbeli védekezésében az alábbiakra hivatkozott:
– előadása szerint az okiratok aláírására az ügyvédi iroda alirodájában, a S. úton került sor, ahol az iroda alkalmazottja is jelen volt, tehát az üzleti tárgyalásokon is mindvégig biztosított volt az ügyvédi iroda jelenléte. Az okiratok aláírásánál pedig személyesen jelen volt és azonosította az ügyfeleket,
– a letétkezeléssel kapcsolatban az eljárás alá vont volt ügyvéd előadta, hogy a bejelentő tudatában volt annak, hogy a letétbe helyezett összeg követelés vásárlásra fordítandó, amely a d.-i ingatlanok tulajdonjogának megszerzését szolgálja. Nem cáfolta az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő állítását, miszerint nem adott utasítást kifizetésre, de erre álláspontja szerint a fentiek miatt nem is volt szükség,
– a keletkezett kárra úgy nyilatkozott, hogy a felszámoló egy alacsonyabb összegű pályázatot
fogadott el, a bejelentőt viszont kizárta és ez üzleti kockázatnak minősül.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában bizonyítási indítványt nem tett, okirattal, vagy tanúk megnevezésével állításait nem kívánta igazolni.
A bejelentő arra nem tudott teljes biztonsággal nyilatkozni, hogy az okiratokon az általa történt aláíráskor volt-e ügyvédi ellenjegyzés. Egyebekben úgy nyilatkozott, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel sokáig nem is találkozott, csak akkor, amikor a letéti összeget visszakövetelte.
A fegyelmi biztosnak további bizonyítási indítványa nem volt, a Fegyelmi Tanács a bizonyítási eljárást befejezetté nyilvánította.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt tényállás megállapítását indítványozta, valamint azt, hogy a Fegyelmi Tanács vegye figyelembe a bejelentést, az eljárás alá vont volt ügyvéd védekező iratát, továbbá a Kamara válaszát a letéti nyilvántartásra vonatkozóan. Állapítsa meg a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban megjelölt jogszabályi és szabályzati helyek megsértését, amellyel az eljárás alá vont volt ügyvéd szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Enyhítő körülményt nem látott megalapozottnak. Súlyosító körülményként kérte érte értékelni az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét. A fegyelmi biztos kizárás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta.
A fegyelmi tanács döntése és jogi indoka:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja rendelkezése szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 32. § (1) bekezdése szerint a jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően elvégzi az ügyfél azonosítását.
Az Üttv. 32. § (7) bekezdés szerint a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.
Az Üttv. 44. § (1) bekezdése szerint az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy az okirat a jogszabályoknak megfelel, valamint a b) pontja értelmében tanúsítja azt is, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek a szerződő felek akaratának, valamint hogy a szerződő felek azonosítását az ügyvéd elvégezte és az okiratot a felek előtte írták alá, vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el [d) pont].
Az Üttv. 51. § (1) bekezdése értelmében az ügyvéd által kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.
A letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 17/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: Letéti Szabályzat) 1.1. pontja értelmében az ügyvéd a megbízás teljesítéseként azzal a rendeltetéssel fogadhatja el a letétet, hogy azt a letét átvételére jogosult részére a letéti szerződés szerint fizesse ki, vagy adja át, illetve bizonyos feltételek bekövetkezte, vagy elmaradása esetén a letevőnek fizesse, vagy adja vissza.
A Letéti Szabályzat 3.1. pontja szerint a teljesítési letétre kötött megbízási szerződésben fel kell tüntetni pénzletét kiadásának feltételeit, továbbá szükség esetén azoknak a feltételeknek a meghatározását, amelyek bekövetkezte, vagy elmaradása esetén a letétet a letevő részére vissza kell adni.
Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.
Jelen eljárásban a Fegyelmi Tanácsnak azt kellett elbírálnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette-e a fenti törvényi és hivatásrendbeli szabályokat, és ezzel megvalósított-e az Üttv. 107. §-ában megfogalmazottakat kimerítő magatartást.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd olyan szerződést szerkesztett, amely nem tartalmazta a 17/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat által előírt rendelkezéseket. Nem vitatható, hogy az okirat teljesítési letét, hiszen a letétbe helyezett összeg meghatározott célt szolgált. Az okirat azonban nem tartalmazta a kifizetés pontos feltételeit, csak annyit írt elő, hogy a kifizetés a letevő utasításának megfelelően, az abban írt feltételeknek megfelelően történhet. Ezzel szemben a letevő utasítást nem adott, nyilván feltételeket sem jelölt meg, a szerződés sem tartalmazott erre vonatkozóan semmit. Az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 17/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 1.1. és 3.1. pontját, a letéti szerződéssel ellentétesen teljesített kifizetést a letétből, erről ügyfelét nem értesítette.
Nem fogadható el az eljárás alá vont volt ügyvéd védekezése, miszerint a bejelentő tisztában volt azzal, hogy milyen célt szolgál a letét. A szerződés a letevő utasításához köti a kifizetést, amelyet az eljárás alá vont volt ügyvéd mellőzött, ami teljesen jogellenes, függetlenül attól, hogy a bejelentő milyen ismeretek birtokában van. A letevői utasítás azt a célt szolgálta, hogy a szerződésben egyébként nem részletezett folyamatban esetleg később megismerhető események ismeretében döntsön a feltételekről a letevő a kifizetés előtt.
A fenti magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a letétet nem jelentette be a Kamarának, megsértette az Üttv. 51. § (1) bekezdését. Erre vonatkozóan az eljárás alá vont volt ügyvéd nem nyilatkozott, de a nyilvántartó rendszer nem tartalmaz bejelentést. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont volt ügyvéd további 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában állította, hogy a felek a szerződést előtte írták alá a S. úti irodában. Ezzel ellentétes előadást tett mind írásban, mind szóban a bejelentő, pontosan leírva az aláírás körülményeit. A Fegyelmi Tanács felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy nevezze meg az irodában jelenlévőket, mint tanúkat, ennek az eljárás alá vont nem tett eleget.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd – állításával szemben – nem végezte el az ügyfél-azonosítást, amelyet azzal tudott volna igazolni, ha az iratokat csatolja. Ezekkel a magatartásokkal vétett az Üttv. 32. § (1) bekezdése, az Üttv. 32. § (7) bekezdése és az Üttv. 44. § (1) bekezdésében, valamint a 2017. évi LIII. törvény 73. §-ban foglaltak ellen. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd további 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban felhívás ellenére nem csatolta az ügyre vonatkozó iratokat. A felhívás időpontjában az eljárás alá vont ügyvéd még nem állt ügyvédi tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztés hatálya alatt, így vétett az Etikai Szabályzat 12.3. pontja ellen, amellyel további 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A fenti magatartásokkal az eljárás alá vont ügyvéd öt rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget szándékosan követte el. Az eljárás alá vont ügyvédnek kötelezettsége az általa végzett tevékenységre vonatkozó jogszabályok, etikai szabályok ismerete, az ismeretek hiánya nem mentesít a felelősség alól. Az ügyfél-azonosítás körében, a letét bejelentés körében az ügyvédnek nincs mérlegelési jogköre. A törvény kötelezően előírja az azonosítást, méghozzá a jogügylet létrejötte előtti időpontban. A szabályzat pedig kötelezően előírja a letét bejelentését. Az eljárás alá vont ügyvéd figyelmen kívül hagyta mulasztásának következményeit és azokba belenyugodott.
A büntetés mértékének megállapításánál enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem értékelt.
Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd az utolsó négy évben négy esetben állt fegyelmi eljárás hatálya alatt, amelyek súlyos fegyelmi büntetésekkel zárultak. Ugyancsak súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy a nem körültekintő és nem gondos eljárása miatt ügyfele kárt szenvedett. Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a letét kifizetése, illetve visszafizetése tárgyában úgy nyilatkozott beadványában, hogy az ügyfele kára valójában üzleti kockázat. Az ügyvéd szabálytalan eljárása és az ügyfél ügyvédi letéttel szembeni bizalmával való visszaélése nem minősíthető üzleti kockázatnak. Ezzel a magatartásával az ügyvédi karba és az ügyvédi letétkezelésbe vetett bizalmat is veszélyeztette az eljárás alá vont volt ügyvéd.
A Fegyelmi Tanács az ügy összes körülményét mérlegelve, az elkövetett fegyelmi vétségek rendbeliségét és súlyát, valamint az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét is figyelembe véve, a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a kiszabott fegyelmi büntetést tartotta arányosnak a cselekménnyel.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat 40.1. és 40.2. pontja alapján kötelezte a 80.000.-Ft átalányköltség megfizetésére. A fegyelmi eljárásban tételes költség nem merült fel.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősséget – jogszabály vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok alapján kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek vagy az enyhébben bírálandó el. A Fegyelmi Tanács ennek megfelelően az Üttv. és az ÜESZ. fenti rendelkezéseit alkalmazta.
Az eljárásra a 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat rendelkezései az irányadók.
A fellebbezés lehetőségét az Üttv. 135. §-a biztosítja.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. február 13. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 193.)