A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. szeptember 26. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 5 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 8 (nyolc) év.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft (Nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bíróság átirattal tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy jogerős ítéletével megállapította az eljárás alá vont ügyvéd, mint V. rendű vádlott bűnösségét 4 rb. közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontja).
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, majd fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A tényállás:
Az I. rendű vádlott ismeretségi körébe tartozó ügyvédek, így az eljárás alá vont ügyvéd - tudva a vevői oldalon megnyilvánuló vételi szándék hiányáról - vállalták, hogy a cégek adásvételhez szükséges társasági szerződés módosításait, taggyűlési jegyzőkönyveit, üzletrész-átruházási szerződéseket, valamint a cégbírósági eljáráshoz szükséges változás-bejegyzési kérelmeket megfelelő juttatás ellenében elkészítik és azokat a cégbírósághoz benyújtják.
Az I., II. és V. r. vádlott és több társuk 2009. és 2013. év közötti bűnös tevékenysége az egész országra kiterjedt.
Az I. rendű vádlott a 2006-2007. évtől főként köz-, illetőleg szállítói tartozást felhalmozó gazdasági társaságok adásvételének közvetítésével foglalkozott. Ezen tevékenysége keretében az újságokban hirdetést adott fel az alábbi szöveggel: „Cégét legjobb feltételekkel megvásárlom akár adóssággal terhelten is.” A hirdetésre - amely tartalmazta az I. r. vádlott telefonszámát is - az eladóként jelentkező személyeknek úgy mutatkozott be, mint a D. Kft., illetőleg a T. Kft. képviselője, ezzel is megerősítve azt a képet, hogy legális tevékenységet folytat. Több esetben ugyanakkor a gazdasági társaságokat eladni szándékozó vezető tisztségviselők hirdetéseire jelentkezett, mint a fenti társaságok vezetője.
Valójában azonban sem az I. r. vádlott, sem az általa képviselt gazdasági társaságok nem kívántak az üzletrészek vásárlói vagy vagyoni betétjeik új tulajdonosai lenni, a cégátruházások fiktívek voltak. Az I. r. vádlott tevékenysége mindössze abban merült ki, hogy olyan vevőket közvetített az eladók felé, akik hajlandóak voltak a gazdasági társaságokat névleg a nevükre venni, illetőleg megszervezte az adásvételhez szükséges okiratok ügyvédi előkészítését.
Ennek során több személyen, így - mások mellett - a II. r. vádlotton keresztül olyan embereket kerestetett meg, akik anyagi nehézségeik rövid távú megoldásaként néhány ezer forint ellenében aláírták a cégátruházáshoz szükséges okiratokat.
Az I. r. vádlott ismeretségi körébe tartozó ügyvédek, így az eljárás alá vont ügyvéd - tudva a vevői oldalon megnyilvánuló vételi szándék hiányáról - vállalták, hogy a cégek adásvételéhez szükséges társasági szerződések módosításait, taggyűlési jegyzőkönyveit, üzletrész átruházási szerződéseket, társasági szerződést módosító okiratokat, valamint a cégbírósági eljáráshoz szükséges változás bejegyzési kérelmeket megfelelő juttatás ellenében elkészítik, és azokat a cégbírósághoz benyújtják.
Előfordult olyan eset is, hogy a vevők, vagy az ügyletet szervezők által megbízott más ügyvédek jártak el, esetenként az eladók ragaszkodtak ahhoz, hogy saját jogi képviselőjük előtt történjen az ügyletkötés, ilyenkor - az átruházás színlelt voltáról tudomással nem bíró - ügyvédek jártak el.
A bíróság 4 esetben bizonyítottnak találta az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét, ezért a bíróság azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bűnös 4 rb. közokirat-hamisítás bűntettében, ezért a bíróság halmazati büntetésül 250 napi tétel pénzbüntetésre és 3 évre az ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte. A bíróság a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2000 Ft-ban állapította meg, s az így kiszabott 500.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett.
Az ítélet a kihirdetésekor jogerős lett.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem jelentette be a Budapesti Ügyvédi Kamarának azt, hogy ellene büntetőeljárás folyik.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos a tárgyaláson előadta, hogy a büntetőügyben a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény az ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettség szándékos megszegésével megvalósult fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, ezért az eljárás alá vont ügyvéd 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követtett el, fegyelmi előéletére tekintettel kizárás fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt, a középmértéket meghaladó mértékben, marasztalás esetén továbbá kérte az átalányköltségekben való marasztalást is.
4 rendbeli fegyelmi vétség a bűncselekményekkel, míg 1 rendbeli a bejelentési kötelezettség elmulasztásával valósult meg.
Az eljárás alá vont védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd nem terjesztett elő védekezést, az eljárással kapcsolatban észrevételt sem tett.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a megállapított tényállást bizonyítottnak látta, a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett indítványt a tényállás körében alaposnak találta.
A 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységével - az ügyvédi hivatással visszaélve - közokirat-hamisítás bűntettét követte el, s ezzel vétett az Üttv. 1. § (3) bekezdése ellen, amely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
A bűncselekmények elkövetésével tehát 4 rendbeli fegyelmi vétség volt megállapítható, amely megegyezik a bíróság jogerős ítéletében foglalt rendbeliséggel.
Az eljárás alá vont ügyvéd megszegte továbbá a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (Etikai szabályzat) 12.4.a) pontját, amely előírja azt, hogy „az ügyvédi tevékenység gyakorlója - eljáró hatóság, illetve bíróság nevének és az ügy számának a feltüntetésével - köteles bejelenteni a területi ügyvédi kamarának, ha közvádra üldözendő eljárásban gyanúsítottként hallgatták meg”.
Ezen magatartása 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, így tehát az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi tanács 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétségben marasztalta.
A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, továbbá azt, hogy az ügyvédségbe vetett alapvető bizalom megingatásához vezethet az ügyvéd által elkövetett bűncselekmények előfordulása.
A fentieket figyelembe véve a fegyelmi tanács az Üttv. 109. § (1) bek. alapján az Üttv. 108. § e) pontjában foglalt kizárás fegyelmi büntetést szabta ki, amelynek mértékét 8 évben határozta meg, amelyet arányban állónak talált az elkövetett vétség súlyával. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont már nem tagja a kamarának, ügyvédi tevékenység folytatására nem jogosult, így a tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztés tárgyában nem kellett döntést hozni.
Az eljárási költségről az Üttv. 131. § (3) bek. alapján határozott a fegyelmi tanács, amely marasztalás esetén a FESZ 40.2.a.) pont szerint 80.000 Ft átalányköltséget jelent.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. november 14. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2022. F. 196.)