A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. május 8. napján tartott, nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 8 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt
500.000 Ft (Ötszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarához érkezett bejelentésében azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, mint a részére kirendelt pártfogó ügyvéd az ügyvédi tevékenységből eredő kötelességét nem megfelelően látta el.
A vezető fegyelmi biztos a bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az üggyel kapcsolatos releváns iratok csatolására.
A felhívást az eljárás alá vont ügyvéd letöltötte, azonban határidőben és az azóta eltelt időben sem csatolta be a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat.
A lefolytatott előzetes vizsgálat alapján a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megvalósításában kérte megállapítani.
A fegyelmi eljárás:
A fegyelmi tanács tárgyalás tartása nélkül a 2022. november 28-án kelt határozatával – a fegyelmi biztos indítványával egyezően – megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért vele szemben 350.000.-Ft pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki, egyben kötelezte 30.000.-Ft átalányköltség megfizetésére.
A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd az ügyben tárgyalás tartását kérte, így a tárgyalás tartása nélkül hozott határozat az Üttv. 127. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A fegyelmi tanács az ügyben két tárgyalást tartott.
A 2023. március 20-án tartott tárgyaláson a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát kiegészítette és további 6 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítására terjesztett elő indítványt. A tárgyalás napján érkeztetett beadványában tárgyalás ütközésre hivatkozással az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, iratokat nem csatolt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos indítványát tartalmazó tárgyalási jegyzőkönyvet letöltötte, az indítványra észrevételt nem tett.
A 2023. május 8-án tartott tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, az ugyancsak május 8-án érkeztetett beadványában ismételten tárgyalás ütközésre hivatkozással kimentette magát és iratokat csatolt.
A megállapított tényállás:
A fegyelmi tanács által megállapított tényállás szerint a bejelentő kérelmére a Megyei Kormányhivatal a végzésével a Járási Hivatal alperessel szemben Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
– [1] számú ítélete ellen
– [2] számú ítélete ellen
– [3] számú ítélete ellen
– [4] számú ítélete ellen
a Kúria előtt megindítandó felülvizsgálati eljárásban pártfogó ügyvédként a [...] Ügyvédi Irodát (képviseli és ügyintéző: az eljárás alá vont ügyvéd) kirendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a négy felülvizsgálati eljárásból háromban nem az ügyben első fokon eljárt Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál, hanem közvetlenül a Kúriánál nyújtotta be a felülvizsgálati kérelmeket. A Kúria Közigazgatási Kollégiuma Vezetőjének tájékoztatása szerint így – mivel a felülvizsgálati kérelmek nem szabályszerűen lettek benyújtva – azok nem minősültek joghatályosan előterjesztetteknek. Minderre figyelemmel a Kúria ezeket a felülvizsgálati kérelmeket érdemben nem vizsgálta. Ezen három üggyel kapcsolatban az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő részére tájékoztatást nem adott.
A Kúria a szabályszerűen előterjesztett negyedik felülvizsgálati kérelemmel érdemben foglalkozott és a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. A Kúria az ítéletet az eljárás alá vont ügyvédnek, mint pártfogó ügyvédnek 2020. június 11. napján megküldte, aki azt nem továbbította a bejelentőnek. Az ítéletet a Kúria a bejelentő kérésére közvetlenül a részére 2022. január 13-án küldte meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd az üggyel kapcsolatos releváns iratok egy részét a fegyelmi tárgyalás napján érkeztetve küldte meg az ügyvédi kamara részére, továbbá az ügyvédi tevékenységével kapcsolatban nyilatkozatot nem tett.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos 2 rendbeli, majd módosított indítványában 8 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítására, valamint pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására terjesztett elő indítványt.
A fegyelmi tanács döntése:
A bejelentő előadása és a rendelkezésre álló iratok alapján a tényállás és ezzel együtt az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége megállapítható volt. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségével kapcsolatban nyilatkozatot nem tett, érdemi védekezést nem terjesztett elő.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi kamarában 2023. január 2-án érkeztetett beadványában kérte a tárgyalás tartását és jelezte, hogy az ügyben további iratokat kíván előterjeszteni. Erre azonban csak 2023. május 8-án került sor. A benyújtott iratok is alátámasztották azt a tényt, hogy a felülvizsgálati kérelmeket három ügyben az eljárás alá vont ügyvéd nem joghatályosan terjesztette elő. Az eljárás alá vont ügyvéd nem cáfolta és nem vitatta a bejelentő által előadottakat.
Az eljárás alá vont ügyvéd 8 rendbeli fegyelmi vétséget valósított meg azzal, hogy az üggyel kapcsolatos releváns iratait felhívás ellenére csak az utolsó tárgyalás napján és akkor is hiányosan csatolta, egy ügyben nem tájékoztatta a bejelentőt a Kúria határozatáról, továbbá három ügyben szakszerűtlenül nyújtotta be a felülvizsgálati kérelmet és ebben a három ügyben is elmulasztotta a tájékoztatási kötelezettségének teljesítését.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII törvény (Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 2.4. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ. 12.3. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
Az ÜESZ 13.10. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
A fegyelmi tanács a fentiek alapján az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 8 rendbeli szándékos fegyelmi vétségben megállapította.
A fegyelmi büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt nem észlelt, súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben már több alkalommal fegyelmi eljárás indult és zárult marasztalással.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a fegyelmi tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. június 23. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 204.)