A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. december 12. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A jelen ügyben K.R.S. fordult bejelentéssel – jogi képviselője útján – a Budapesti Ügyvédi Kamarához, kifogásolva, hogy az eljárás alá vont ügyvéd A korábbi marasztaló határozat ellenére iratkiadási kötelezettségének nem tett eleget és a részére küldött felszólító levelet irodája címén nem vette át.
A bejelentés 2022. április 21. napján érkezett a Budapesti Ügyvédi Kamarához, mely bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2022. május 9. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az előzetes vizsgálati eljárás során az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot nem tett, iratokat nem csatolt.
A fegyelmi biztos – az előzetes vizsgálati eljárás alapján – 2022. július 21. napján kelt határozatával az eljárás alá vont ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett. Határozatában kifejtette, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a 2017. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (1) bekezdésének, a 9. § (1) bekezdésének, a 12. § (1) bekezdésének, az 52. § (2) bekezdésének, az Ügyvédi Etikai Szabályzat (ÜESZ) 3.7. pontjának, valamint a 6/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat 1.5. pontjának rendelkezéseit és ezért az Üttv. 107. § a) pontja szerinti 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére.
A megállapított tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Bejelentő panasza alapján még a jelen fegyelmi ügyet megelőzően előzetes vizsgálati eljárás volt folyamatban, mely előzetes vizsgálati eljárás a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosának határozatával zárult (a továbbiakban: „Alaphatározat”). Az Alaphatározat az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette, egyben az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette.
Az Alaphatározat rögzítette, hogy K.R.S. bejelentő a néhai K.S.A. jogutódja (gyermeke), ebből következően ő jogosult a néhai ügyeiben az ügyvédi titok vonatkozásában felmentést adni. Az Alaphatározat kimondta, hogy az ügyvédi titok e körben minden adatra értendő az Üttv. 9. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, így minden, néhai K.S.A. megbízó javára ellátott ügy vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatási, iratkiadási kötelezettsége fennáll. A fegyelmi biztos határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az ügyvédi titok jogosultjának – a Bejelentőnek, mint jogutódnak – a jogelőd megbízása alapján folytatott ügyvédi tevékenységre vonatkozó iratokat nem adta át, a tájékoztatás adását megtagadta, megsértette az Üttv. és az ÜESZ. hivatkozott rendelkezéseit és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Miután azonban a fegyelmi vétség kisebb súlyú, ezért az eljárás megszüntetése mellett figyelmeztetést alkalmazott.
Az Alaphatározatot az eljárás alá vont ügyvéd tudomásul vette, fegyelmi eljárás lefolytatását nem kezdeményezte.
Az Alaphatározat kivonata a Bejelentő részére is megküldésre került, így a Bejelentő értesült arról, hogy a fegyelmi biztos az eljárás megszüntetése mellett figyelmeztetést alkalmazott az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
Ilyen előzmények után a Bejelentő jogi képviselője ismételten megkereste az eljárás alá vont ügyvédet az iratok kiadása érdekében, oly módon, hogy részére postai úton felszólító levelet küldött. A felszólító levél 2022. március 18-án kelt és azt a Bejelentő jogi képviselője ugyanezen a napon az eljárás alá vont e-mail címére megküldte, továbbá azt 2022. március 22. napján postai úton is feladta az eljárás alá vont ügyvéd irodájának címére. Az e-mailre válasz nem érkezett, a postai úton megküldött levél pedig „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a feladóhoz 2022. április 8-án.
A Bejelentő ezt követően 2022. április 21. napján fordult bejelentéssel a Budapesti Ügyvédi Kamarához jogi képviselője útján.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. július 25. napján vette át a fegyelmi biztos jelen fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat átvételét követően – 2022. augusztus 25. napján – levelet intézett a Bejelentő jogi képviselőjéhez, amely leveléhez csatoltan megküldte a néhai K.S.A. megbízó részére végzett ügyek iratai közül az általa lényegesnek gondolt iratokat.
A Bejelentő jogi képviselője a küldeményt 2022. augusztus 30. napján megkapta, azonban – mivel a küldemény nem a teljes iratanyagot tartalmazta – 2022. szeptember 5. napján ismételt felszólító levelet küldött az eljárás alá vont ügyvéd részére, amelyben tételesen felsorolta, hogy néhai K.S.A. ügyében mely további iratokat kéri kiadni.
Az eljárás alá vont ügyvéd ez utóbbi felszólító levelet átvette és 2022. szeptember 14-én – postai úton – közvetlenül a Bejelentő részére megküldte a kért további iratokat.
Ezt követően – 2022. szeptember 21. napján – az eljárás alá vont ügyvéd és a Bejelentő jogi képviselője között e-mail-váltásra került sor, amely alapján az eljárás alá vont ügyvéd – a Bejelentő jogi képviselőjének kérésére – a már elküldött iratok iratjegyzékét is megküldte a Bejelentő a jogi képviselője részére.
A felek között ezt követően kapcsolatfelvétel, levélváltás nem történt.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalási nyilatkozatában a fegyelmi felelősségét részben elismerte. Előadta, hogy a hivatkozott postai küldeményt valóban nem vette át, de ennek az oka az volt, hogy az irodai címe és a postacíme nem azonos. Az ügyvédi iroda címére érkező küldemények ebben az időszakban át voltak irányítva a postacímére, mégsem kapta meg a nevezett küldeményt. Előadta azt is, hogy az átirányítással sok probléma volt, ezért azt megszüntette és jelenleg már odafigyel arra, hogy az ügyvédi iroda címére érkező küldemények átvételre kerüljenek. Az eljárás alá vont ügyvéd az átirányítással kapcsolatban igazolást nem tudott csatolni.
Az iratkiadási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban előadta, hogy a korábbi ügyben a fegyelmi biztos által vele szemben alkalmazott figyelmeztetést az egész ügy lezárásának tekintette, „ítélt dologként” könyvelte el. Előadta azt is, hogy az alapeljárásban kifejtett védekezését a jelen ügyben is fenntartja, nevezetesen azt, hogy néhai K.S.A. még életében kifejezetten arra utasította őt, hogy az iratokat ne adja ki a fiának, a jelen ügy Bejelentőjének. Álláspontja szerint erkölcsi értelemben egy elhunyt személy utolsó akaratát illik tiszteletben tartani, emiatt hagyta figyelmen kívül az iratkiadásra vonatkozó kéréseket. Miután azonban a jelen fegyelmi eljárás elrendelésre került, megbeszélte az ügyet a néhai ügyfele hozzátartozóival, és abban maradtak, hogy az iratokat ki lehet adni a Bejelentő részére.
A Bejelentő jogi képviselője előadta, hogy a jelen fegyelmi eljárás elrendelését követően az iratok valóban megérkeztek a Bejelentőhöz, tudomása szerint teljes körű volt az iratkiadás.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartotta azzal a kiegészítéssel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat kézhezvételét követően részben, majd a bejelentő jogi képviselőjének megkeresésére 2022. szeptember 14-én kelt iratával – a bejelentő jogi képviselője által nyilatkozottak szerint is – teljes egészében az iratokat kiadta. Mindezek alapján 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását kérte és az alsó határhoz közelítő pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt azzal, hogy a pénzbírság végrehajtásának felfüggesztésére is lehetőséget látott.
Az eljárás alá vont ügyvéd záró felszólalásában előadta, hogy ha felelős ebben az ügyben, akkor a következményeket vállalja, de hangsúlyozta, hogy az egész ügy mögött emberi megfontolások álltak, hiszen néhai K.S.A. kifejezetten utasította őt, hogy a vele haragos viszonyban álló fiának az ügyek iratait ne adja ki. Mindezek alapján az ügy méltányos elbírálását kérte.
A fegyelmi tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa túlnyomórészt alapos.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 9. § (1) bekezdése szerint ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást.
Az Üttv. 12. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi titokkal az ügyfél vagy jogutódja jogosult rendelkezni.
Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 3.7. pontja az ügyvédi titokkal rendelkezni jogosultra vonatkozóan azonos módon rendelkezik.
Az Üttv. 52. § (2) bekezdése értelmében az ügyféltől átvett iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
Az irodahelyiség megfelelőségéről szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat 1.5. pontja értelmében az ügyvéd és az ügyvédi iroda részére címzett postai küldemények átvételét köteles folyamatosan biztosítani.
A jelen ügyben két szabályszegést rótt a fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd terhére.
Az egyik szabályszegés a postai küldemény átvételének elmulasztása. A Fegyelmi Tanács osztotta a fegyelmi biztos álláspontját, nevezetesen, hogy az ügyvédeknek minden körülmények között gondoskodniuk kell arról, hogy az ügyvédi iroda közhiteles nyilvántartásban szereplő címére érkező küldemények átvételre kerüljenek.
Az átvétel módja lehet személyes, lehet meghatalmazott útján történő átvétel, de lehet postai átirányítás alkalmazása is. A jelen esetben az eljárás alá vont ügyvéd átirányítást kért a postától, azonban az átirányítás – saját nyilatkozata szerint – nem volt zökkenőmentes, így a postai átirányítást végül meg is szüntette. Arra vonatkozóan nem tudott nyilatkozni, hogy az átirányítás pontosan mikor szűnt meg, így azt sem igazolta, hogy az ominózus 2022. március 18-i felszólító levél postázása idején állt-e fenn postai átirányítás az irodai küldemények vonatkozásában, avagy sem. Amennyiben igazolható lett volna, hogy a kézbesítés kifejezetten a postai szolgáltató hibája, mulasztása miatt hiúsult meg, úgy a fegyelmi vétség elkövetése nem lett volna megállapítható. Mivel azonban ilyen igazolás, vagy indítvány az eljárás alá vont ügyvéd részéről nem érkezett, így a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a postai küldemény átvételéről nem gondoskodott, megsértette az irodahelyiség megfelelőségéről szóló szabályzat hivatkozott rendelkezését.
A másik felrótt szabályszegés az iratkiadás elmulasztása volt. A Fegyelmi Tanács e körben is osztotta a fegyelmi biztos álláspontját, nevezetesen, hogy az előző vizsgálati eljárás megszüntetése (és figyelmeztetés alkalmazása) nem minősül „ítélt dolognak”, figyelemmel arra, hogy a jelen ügyben egy újabb tényállási elemmel bővült az ügy, nevezetesen azzal, hogy a Bejelentő ismételt felszólító levelet küldött az eljárás alá vont ügyvéd részére, amely felszólító levélben egyértelművé tette, hogy a néhai K.S.A. ügyeiben keletkezett iratokra továbbra is igényt tart. Ezen felszólító levél tehát olyan új tényállási elemnek minősül, amely a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint kizárja azt, hogy ítélt dologról lehessen beszélni. Az pedig, hogy az ügyvédi titokkal rendelkezni jogosult személy (jelen esetben a Bejelentő) küldi a felszólítást az eljárás alá vont ügyvédnek, már értelemszerűen önmagában a titoktartás alóli felmentésnek minősül, külön titoktartás alóli felmentésre vonatkozó nyilatkozat beszerzése tehát nem volt szükséges.
Arra is hivatkozott az eljárás alá vont ügyvéd, hogy néhai K.S.A. még életében tett olyan szóbeli nyilatkozatot, amely szerint kifejezetten megtiltotta az iratok kiadását a vele haragos viszonyban álló fia részére. E körben hangsúlyozni kívánja a Fegyelmi Tanács, hogy a néhai halálának napján a fia, mint egyedüli törvényes örökös lett a néhai jogutódja, így nincs annak jelentősége, hogy a néhai életében milyen instrukciók hangzottak el az eljárás alá vont ügyvéd irányában. Az ügyben nem volt vitás, hogy a Bejelentő az egyetlen jogutódja a néhainak, ebből következően immáron ő jogosult a néhai ügyeiben az ügyvédi titok vonatkozásában felmentést adni. Az ügyvédi titok pedig e körben minden adatra értendő az Üttv. fentebb hivatkozott 9. §-ának rendelkezései szerint, így tehát minden ellátott ügy vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatási, iratkiadási kötelezettsége fennáll.
A fegyelmi vétségek szándékosan elkövetettnek minősülnek, tekintettel arra, hogy az ügyvédeknek tisztában kell lenniük a törvényben és a kamarai szabályzatokban leírt kötelezettségekkel, amelyek fentiekben leírtak szerinti megszegése szándékos elkövetésnek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a halmazatot, míg enyhítő körülményként értékelte, hogy a fegyelmi eljárás eredményeként a Bejelentő által kért iratkiadás végül megtörtént, továbbá enyhítő körülmény az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd részben felelősséget elismerő nyilatkozatot tett és úgy nyilatkozott, hogy a jövőben jobban odafigyel ezen hivatásrendi normák betartására.
Méltányolta továbbá a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd azon motivációját is, amely szerint az iratkiadás megtagadása nem „öncélú” volt, hanem az elhunyt korábbi ügyfele akaratához kívánta magát tartani és a jogszabály nem megfelelő értelmezéséből adódott az, hogy végül fegyelmi vétséget valósított meg.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint – a fegyelmi biztos indítványától eltérően – a legenyhébb fegyelmi büntetés, az írásbeli megrovás is elegendő visszatartó erejű szankciónak minősül, így – az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével: a fegyelmi vétség súlyára, a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével, mérlegelési jogkörében – írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazott.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a kiszabott fegyelmi büntetés szükséges, de egyben elégséges is azon cél eléréséhez, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a jövőben visszatartsa hasonló jellegű fegyelmi vétségek elkövetésétől.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapításra került, így a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ. 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács külön is felhívja eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. február 8. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 205.)