Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.207/7. határozata

az ügyvédek egymással szembeni elvárt magatartásának megszegéséről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. november 7. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi

fegyelmi határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamaránál 2022. február 23-án tett bejelentést, amelyben sérelmezte eljárás alá vont ügyvéd ügyvédhez méltatlan magatartását.

A bejelentés nyomán 2022. március 3. napján került sor az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére, amelyben még ugyanezen a napon megtörtént az eljárás alá vont ügyvéd felhívása észrevételeinek 8 napon belül történő megtételére és iratainak megküldésére.

Az eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette igazoló jelentését, amelyhez mellékletet is csatolt, majd újabb észrevételeket terjesztett elő, melyekhez mellékletet is csatolt.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította.

A fegyelmi biztos 2022. augusztus 8. napján hozta meg a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát.

A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott és alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy

– bár a bejelentő ügyvéd a halasztáshoz hozzájárult, és ígéretet tett, hogy ügyfelével egyeztet, mely alapján legkésőbb másnap visszajelez, ennek ellenére az eljárás alá vont ügyvéd ezt meg nem várva, egyoldalú bejelentést tett a bíróságon, amelyben a bejelentő ügyvéd együttműködésének hiányára hivatkozott;

– a tárgyalás elhalasztása iránti közös kérelem előterjesztése ellenére a perfelvételi tárgyaláson megjelent és a közös halasztási kérelem előterjesztése miatt meg nem jelenő bejelentő ügyvéd és ügyfele ellen pénzbírság kiszabását indítványozta;

– a tárgyalást követően a halasztás iránti közös kérelem előterjesztése miatti meg nem jelenés okán utóbb a per megszüntetését indítványozta,

megsértette az ÜESZ 13.4. pontjában írtakat, mely magatartásaival 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte. A fegyelmi biztos beadványában fenntartotta korábbi álláspontját és pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, továbbá kérte marasztalni az eljárás költségeiben is.

Az eljárás alá vont ügyvéd továbbra is vitatta fegyelmi felelősségét és kérte az eljárás megszüntetését.

A Fegyelmi Tanács ezt követően tárgyaláson kívül hozott határozatot az ügyben.

A tényállás:

A járásbíróság előtt folyik kártérítés iránt polgári peres eljárás, amelyben a természetes személy felpereseket a bejelentő ügyvéd képviseli, míg a nem természetes személy alperes jogi képviseletét az eljárás alá vont ügyvéd látja el. A perben a bíróság 2022. január 27. napjára tűzött folytatólagos perfelvételi tárgyalást, amelyet megelőzően, 2022. január 24-én az eljárás alá vont ügyvéd azzal kereste meg a bejelentő ügyvédet, hogy mivel ő maga személyesen, valamint az általa képviselt alperesi társaság ügyvezetője is COVID kontakt személynek tekintendő, közösen kérjék a tárgyalás elhalasztását.

A bejelentő ennek akadályát nem látta, azonban jelezte, hogy mielőtt ehhez hozzájárulna, ügyfelei egyetértését is be kell szereznie. Az eljárás alá vont ügyvéd a telefonbeszélgetéssel közel egy időben a közös halasztás iránti kérelem tervezetét megküldte a bejelentő ügyvédnek. Miután a bejelentő ügyvéd az ügyfeleivel egyeztetett, válasz e-mailben tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy ügyfelei a közös halasztáshoz hozzájárulnak, azonban az I. r. felperes visszajelzést vár még egy harmadik személytől, akivel közös munkát végeznek, amit aznap, vagy legkésőbb a következő nap fog megkapni. Mindezt arra tekintettel, hogy az I. r. alperest személyes megjelenési kötelezettséggel idézte a bíróság, így indokoltnak tűnt a halasztási kérelemmel együtt azon időpontok megjelölése, amikor az I. r. felperes a tárgyalásokon megjelenni nem tud. Az eljárás alá vont ügyvéd ugyanezen a napon írt válasz e-mailjében megköszönte a bejelentő ügyvéd tájékoztatását, egyben jelezte azt, hogy várja az ígért visszajelzést.

A bejelentő ügyvéd ügyfele másnap, azaz 2022. január 25-én kora délután telefonon értesítette a bejelentőt a jövőbeni elfoglaltságairól, aki ez alapján kiegészítette az eljárás alá vont ügyvéd által előző napon elküldött közös halasztási kérelmet azon időpontokra vonatkozóan, amelyek az I. r. felperes számára nem voltak megfelelőek, így az elhalasztott tárgyalás kitűzésénél figyelembe veendők. Ezzel egyidejűleg telefonon tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a megbeszéltek szerint ügyfele visszajelzett és ennek megfelelően átszerkeszti a közös kérelmet. Ekkor az eljárás alá vont ügyvéd arról tájékoztatta, hogy ő ezt már nem várta meg, és egy önálló halasztás iránti kérelmet benyújtott a bíróságra. Ebben az eljárás alá vont ügyvéd által 2022. január 25-én délelőtt szerkesztett és benyújtott beadványban tájékoztatást ad a bíróságnak az ő, illetve általa képviselt alperes törvényes képviselőjének COVID fertőzöttel való találkozásáról, illetve arról, hogy a közös halasztás érdekében a bejelentő ügyvéddel felvette ugyan a kapcsolatot, de ígérete ellenére tőle értesítést nem kapott, ezért nem terjesztenek elő közös kérelmet. A bejelentő ügyvéd mindazonáltal az általa átszerkesztett közös kérelmet megküldte az eljárás alá vont ügyvédnek, kifejezve egyben egyet nem értését az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja és eljárási cselekménye miatt. Az eljárás alá vont ügyvéd ugyanaznap kora délután írt e-mailjében megköszönte az együttműködést, egyben tájékoztatta a bejelentő ügyvédet, hogy az utóbbi által szerkesztett közös kérelmet aláírta és azt benyújtotta a bíróságra.

A bejelentő ügyvéd 2022. január 25-én helyettesítő ügyvédet jelentett be a bíróságra.

A 2022. január 27. napjára kitűzött perfelvételi tárgyaláson a bejelentő ügyvéd és ügyfelei nem jelentek meg, míg az eljárás alá vont ügyvéd és az általa képviselt társaság törvényes képviselője megjelent. A tárgyalás megnyitását követően ügyfelével úgy nyilatkozott, hogy nem esnek a koronavírus járvány miatti belépési tilalom alá.

Tájékoztatta továbbá a bíróságot a tárgyalás halasztás iránti közös kérelem indokairól, majd a bejelentő ügyvéd, illetve ez utóbbi által bejelentett helyettes ügyvéd távolmaradása miatt indítványozta, hogy a bíróság a bejelentő ügyvéddel szemben, illetve a meg nem jelent I. r. felperessel szemben pénzbírságot szabjon ki. A bíróság ezt mellőzte és a tárgyalást a felek közös kérelmére 2022. március 1-jére halasztotta.

A tárgyalást követően az eljárás alá vont ügyvéd eljárási kifogást terjesztett elő, továbbá a per megszüntetését indítványozta arra tekintettel, hogy a bejelentő ügyvéd és az általa képviselt fél a szabályszerű idézés ellenére a 2022. január 27-re kitűzött perfelvételi tárgyaláson nem jelentek meg.

A 2022. március 1-jére kitűzött perfelvételi tárgyaláson mind az eljárás alá vont ügyvéd és ügyfele, mind a bejelentő ügyvéd és ügyfele megjelentek.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében nem ismerte el fegyelmi felelősségét. Előadta, hogy azért sürgette a közös halasztás 2022. január 24-ei beadását, mert a Pp. 229. § (1) bekezdése szerint a feleknek az erre irányuló kérelmet legkésőbb három nappal a tárgyalás előtt kell benyújtani, ennél később előterjesztett beadványra csak kivételesen fontos okból halasztható el a tárgyalás, tehát egyáltalán nem volt biztos az, hogy a bíróság helyt fog adni a felek kérelmének. Mivel a felperesi jogi képviselő a tárgyalás előtt két nappal helyettes ügyvédet is bejelentett, az eljárás alá vont ügyvéd attól tartott, hogy a megtartásra kerülő folytatólagos perfelvételi tárgyalás miatt megbízóját joghátrány éri, ha arra a felperesi jogi képviselő elmegy, de ők nem. Álláspontja szerint, mivel a bíróság végül a pert az eljárás alá vont ügyvéd ez irányú kérelme ellenére nem szüntette meg, ezért bejelentőt és ügyfelét semmilyen joghátrány nem érte. Előadta, hogy a bejelentő a tárgyalásokon folyamatosan személyeskedő, gúnyolódó megjegyzéseket tett és az eljáró bíróval szemben is tiszteletlen hangnemben beszélt. A bejelentő a 2022. március 1-jei tárgyaláson a bíróság figyelmeztetése ellenére azt kérte, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben kezdeményezzen szabálysértési, sőt büntető eljárást, amelyet a bíróság elutasított. Hivatkozik továbbá arra, hogy a bejelentő benyújtotta a fegyelmi eljárásban a peren kívüli egyeztetésről szóló levelezésüket, amellyel súlyosan megsértette az ÜESZ 11.9. pontját.

Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy sem ő, sem pedig ügyfele soha nem állította, hogy COVID19 vírussal fertőzött személlyel él egy háztartásban. Ennek ellenére a bejelentő alaptalan és indulatos vádaskodásba kezdett a 2022. március 1-jén tartott tárgyaláson, és azt állította, hogy a vonatkozó 4/2020. (IX. 15.) OBH elnöki ajánlás magasabb szinten helyezkedik el a jogforrási hierarchiában, mint a törvényszék szabályzatán alapuló tájékoztatása, így azt is figyelembe kell venni. Előadta, hogy a bíróság a perfelvételt lezárta és az érdemi tárgyalást 2022. május 24. napjára tűzte ki.

Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a bíróság elnökének iratát, amelyben megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd és ügyfele a 2022. január 27. napján tartott tárgyaláson való megjelenésével az épületben tartózkodás rendjét nem sértették meg.

A fegyelmi szakban az eljárás alá vont ügyvéd kiemelte, hogy eljárása során mindvégig az ügyfele érdekeinek megfelelően, azok érvényre juttatása céljából a törvényi előírásoknak megfelelően járt el. Hivatkozott kifogástalan szakmai előéletére, továbbá arra, hogy az előzetes vizsgálati eljárás során mindenben együttműködött. Hivatkozott továbbá arra, hogy nem szándékosan és nem jogellenesen hivatkozott a Pp. 190. § (1) bekezdés b) pontjára, mivel ez az eljárási szabály nem ad lehetőséget a bírónak a mérlegelésre, a per megszüntetésének jogi feltételei fennálltak, függetlenül attól, hogy ő kérte vagy nem kérte a per megszüntetését. Megismételte a korábban már előadottakat és kérte az eljárás megszüntetését.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a fegyelmi szakban fenntartotta korábbi álláspontját és kérte a Fegyelmi Tanácsot, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében állapítsa meg és pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta, amelynek összegét a középmértéket el nem érő mértékben kérte megállapítani.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2022. január hónapban és azt követően következett be, így az elkövetés és elbírálás időpontjában is az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üttv. 107. § kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Üttv. 1. § (1) Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.

(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 1.1. pontja: Ez a szabályzat – az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott magatartási szabályokon túl – meghatározza

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó magatartási normákat, valamint

b) a 13. pontban azokat az elvárásokat, amelyek súlyos megsértése akkor képez fegyelmi vétséget, ha az az ügyvédségbe vetett közbizalom megingatására, vagy az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére alkalmas.

ÜESZ 2.2. pontja: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

ÜESZ 13.4. pontja: Az ügyvédi tevékenység gyakorlói egymással szemben fokozott igényességgel teljesítik kötelezettségeiket, jó kollegiális kapcsolatot tartanak fenn, ennek körében munkájukat a kölcsönös bizalmon alapuló udvariasság normái szerint végzik.

Pp. 229. § [A tárgyalás elhalasztása tárgyalás megtartása nélkül]

(1) A bíróság a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb három nappal előterjesztett, indokolt közös kérelmére a tárgyalást elhalasztja. Később előterjesztett közös kérelemre a tárgyalás kivételesen fontos okból halasztható el.

Pp. 190. § [A perfelvételi tárgyalás elmulasztásának következményei]

(1) Ha a perfelvételi tárgyalást

a) valamennyi fél elmulasztotta, vagy

b) valamelyik fél elmulasztotta, és a jelen lévő fél nem kérte annak megtartását,

a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.

A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.

A Fegyelmi Tanács elöljáróban rögzíti, hogy álláspontja szerint a rendelkezésre álló okiratokból egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között az eljárásbeli alapügyből kifolyólag személyeskedéssel is megtűzdelt rossz kollegiális viszony alakult ki. A fegyelmi tanácsok évtizedek óta fennálló következetes gyakorlata az, hogy akár a felek, akár az ügyvédek közötti személyeskedés, parttalan vita nem válhat a fegyelmi eljárás színterévé.

1. A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló tényállás alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd volt az, aki a közös halasztás iránti kérelem előterjesztésével megkereste a bejelentő ügyvédet, aki attól nem zárkózott el. A rendelkezésre álló iratok szerint a megkeresés írásban 2022. január 24. napján 11:47 perckor történt. A bejelentő 2022. január 24. napján 12:04 perckor azt válaszolta vissza, hogy „ügyfelemet értesítettem, részéről sincsen akadálya a közös kérelemnek”. A Fegyelmi Tanács e körben akkor tudna egyetérteni az eljárás alá vont ügyvédnek azzal a hivatkozásával, hogy az ÜESZ 11.14. pontja alapján a bejelentőnek a halasztáshoz azonnal hozzá kellett volna járulnia – mivel ügyfele ez ellen nem tiltakozott, sőt ahhoz a bejelentő nyilatkozata szerint hozzájárult –, ha azt a bejelentő ügyfele nem kötötte volna feltételhez. A felek közötti levelezésből nem derül ki egyértelműen, azonban a bejelentő ügyfele a beleegyezését ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a következő tárgyalás határnapján munkahelyi elfoglaltságok miatt meg tudjon jelenni, ehhez pedig egyezetnie kellett a megfelelő időpont tekintetében egy harmadik személlyel. Ez nem kifejezetten tiltakozás, de egyértelműen olyan feltétel, amelynek nem teljesülése esetén a bejelentő ügyfele tiltakozott volna a tárgyalás elhalasztása ellen. A Fegyelmi Tanács azonban megjegyezi, hogy mivel a tárgyalás időpontja 2022. január 27. napján 13:00 óra volt, a Pp. 229. § (1) bekezdése szerinti olyan közös halasztás iránti kérelem benyújtására, amely alapján a bíróságnak kötelessége lett volna a tárgyalás elhalasztása, a bejelentő azonnali válaszadása esetén sem lett volna lehetőség, hiszen a kitűzött határnap (2022. január 27.) előtti három nap január 23-án lejárt.

Tehát ezen határidő nem teljesülése nem róható fel a bejelentőnek, és az eljárás alá vont ügyvéd azon hivatkozása, mely szerint a bejelentő késedelme miatt nem került sor a közös halasztás iránti kérelem határidőben történő benyújtására, nem foghat helyt.

A fentiekből következőleg az eljárás alá vont ügyvédnek a másnap, azaz 2022. január 25. 10:04 perckor aláírt és ezt követően benyújtott egyoldalú, majd kétoldalú halasztás iránti kérelméről szóló döntés már mindenféleképpen a bírósági mérlegelés körébe tartozott, hiszen a Pp. 229. § (1) bekezdés első mondata által megszabott határidőn belül a kérelem nem került benyújtásra a bírósághoz. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ezzel nem csak az eljárás alá vont ügyvédnek, hanem a bejelentőnek is tisztában kellett lennie, tehát nem számolhatott egyikük sem azzal, hogy a bíróság a tárgyalást mindenféleképpen elhalasztja, mivel a kitűzött határnapig sem a bejelentő, sem az eljárás alá vont ügyvéd nem kapott a bíróságtól halasztó végzést, vagy rövid úton telefonon történő értesítést a halasztásról.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint így mindkettőjüknek meg kellett volna jelennie a tárgyaláson, különösen a bejelentőnek, mivel a perfelvételi szakban a jogi képviselővel eljáró fél esetében a jogi képviselet kötelező, ennek hiányában a bíróság a pert a Pp. 190. § (1) bekezdés b. pontja alapján, amennyiben a jelen lévő fél nem kéri annak megtartását, megszünteti.

A Fegyelmi Tanács abban látja az eljárás alá vont ügyvéd vétkes magatartását, hogy a bejelentő által korábban aznapra ígért e-mailjét meg nem várva, 2021. január 25. napján 10:04 perckor egyoldalú bejelentést tett a bíróságon, amelyben a késedelem okaként a bejelentő ügyvéd együttműködésének hiányára hivatkozott, úgy, hogy egyrészt ekkor a határidőknek már egyáltalán nem volt jelentősége, hiszen a közös kérelemre történő kötelező halasztás határideje már napokkal korábban lejárt, másrészt pedig azért, mert a bejelentő 2022. január 24-ei e-mailjére azt írta vissza 2022. január 24. 12:06 perckor, hogy „Rendben, köszönöm az információt és várok válaszodra.”, azonban ennek nem tett eleget. Az eljárás alá vont ügyvéd így megsértette az ÜESZ 13.4. pontjában írtakat, amely magatartásával 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

2. Az eljárás alá vont ügyvéd – mivel a felperesi jogi képviselő a tárgyalás előtt két nappal helyettes ügyvédet is bejelentett, – attól tartott, hogy a megtartásra kerülő folytatólagos perfelvételi tárgyalás miatt megbízóját joghátrány éri, ha arra a felperesi jogi képviselő majd mégis elmegy, de ők nem. Ezért az eljárás alá vont ügyvéd és ügyfele a tárgyaláson mégis megjelent, és mint az később a bíróság elnökének 2022. május 24. napján kelt megállapításából kiderült, ezzel az épületben való tartózkodás rendjét nem sértették meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalás elhalasztása iránti közös kérelem előterjesztése miatt meg nem jelenő bejelentő ügyvéd és ügyfele ellen pénzbírság kiszabását indítványozta. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvédnek ez a magatartása és indítványa teljesen felesleges, indokolatlan és kollegialitás ellenes volt, hiszen amennyiben a bíróság úgy látta volna indokoltnak, akkor vagy megszüntette volna a pert, vagy pedig maga bírságolja meg a bejelentőt azért, mert nem jelent meg a tárgyaláson. Figyelemmel azonban a felek korábban előterjesztett közös kérelmére, a bíróság a tárgyalást végzésével nem korábban, nem tárgyaláson kívül, hanem a kitűzött határnapon elhalasztotta a Pp. 229. § (1) bekezdésére figyelemmel, ezért a perfelvételi tárgyalás megtartására végül nem került sor. Az eljárás alá vont ügyvéd így megsértette az ÜESZ 13.4. pontjában írtakat, amely magatartásaival ugyancsak 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

3. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bíróság által – az eljárás alá vont ügyvéd kérelmére is – elhalasztott perfelvételi tárgyalást követően az éppen a halasztás iránti közös kérelem előterjesztése miatti meg nem jelenés okán utóbb – jogellenesen – még a per megszüntetését is indítványozta, megsértette az ÜESZ 13.4. pontjában írtakat, amellyel további 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. A határidőn túl benyújtott közös kérelem nem került ugyanis visszavonásra a felek, így az eljárás alá vont ügyvéd részéről sem, annak a bíróság végzésével helyt is adott. Ennek ellenére saját kérelmével szemben az eljárás alá vont ügyvéd eljárási kifogásként még arra is hivatkozott, hogy mivel nem kérte a tárgyalás megtartását, ezért a bíróság eljárási jogszabálysértést követett el azzal, hogy hivatalból nem szüntette meg a pert a Pp. 190. § (1) bekezdés b) pontja szerint. Ez a hivatkozás akkor foghatna helyt, ha a bíróság nem adott volna időben előbb helyt a közös halasztás iránti kérelemnek. Mivel azonban nem ez történt, nem volt olyan perfelvételi tárgyalás, amelyet a bejelentő elmulasztott volna.

4. Az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott továbbá arra, hogy a bejelentő benyújtotta a jelen eljárásban a peren kívüli egyeztetésről szóló levelezésüket, amellyel súlyosan megsértette az ÜESZ 11.9. pontját. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fegyelmi eljárásra az ÜESZ 11.9. pontja nem vonatkozik, mert az nem a hivatkozott pontban írt jogi eljárás.

Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács – mivel az eljárás alá vont ügyvéd megvalósította az Üttv. 107. § a) pontjában írtakat – 3 rb. szándékos fegyelmi vétségben látta megállapíthatónak az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak és az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlyával arányban állónak.

Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd makulátlan fegyelmi előéletét, továbbá azt a tényt, hogy a bejelentőt és ügyfelét semmilyen joghátrány nem érte, mivel a bíróság végül a pert az eljárás alá vont ügyvéd ez irányú kérelme ellenére sem szüntette meg. Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács a rendbeliséget.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40. 2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. december 8. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 207.)