Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.208/6. határozata

büntetőeljárásról (csalás)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. október 17. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

kizárás

fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 6 (hat) év.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bíróság átirattal tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy ítéletet hozott az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontjának bc) alpontjára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett csalás bűntette miatt.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte.

Egyidejűleg a vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a büntetőeljárással kapcsolatos észrevételeit, illetve az esetleges rendelkezésre álló iratokat 8 napon belül küldje meg a részére.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett, az alábbiak alapján:

A bíróság jogerős ítélete szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd bűnös a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontjának bc) alpontjára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében és ezért őt a bíróság kettő év szabadságvesztésre, és kettő évre az ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette.

Az ítélet indoklása szerint a vádlott a sértett sérelmére 2013. február 26-án, március 20-án és április 8-án követett el a csalás tényállását megvalósító cselekményt, azonban figyelemmel, hogy nevezett ügyvéd 2013. február 28. napján a Budapesti Ügyvédi Kamara nyilvántartásából igazgatási úton törlésre került, a 2013. március 20-án és a 2013. április 8-án elkövetett cselekmények időpontjában az eljárás alá vont már nem volt a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja.

Ennélfogva a fegyelmi eljárás kizárólag a 2013. február 26. napján elkövetett cselekmény tekintetében folytatható le.

E cselekménnyel kapcsolatosan a jogerős ítélet megállapítja, hogy ezen a napon a sértett 1.355.225 Ft, valamint 6500 euró készpénzösszegeket adott át az eljárás alá vontnak, mely összegeket korábban a sértett pénzkölcsön jogcímén F.Zs.P-től vett át.

Az ítélet megállapítja azt is, hogy a kifizetések elmaradása miatt a sértett több alkalommal is felvette a kapcsolatot az eljárás alá vont volt ügyvéddel, aki a kifizetésekre és a pénzösszegek visszaadására folyamatosan ígéretet tett, azt azonban a sértett részére a későbbiekben sem teljesítette és a sértett számára 2014 nyarától kezdődően elérhetetlenné vált. Végül az ítélet megállapítja azt is, hogy a kárból mindösszesen 550.000 Ft térült meg.

Mindezek alapján a vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint megállapítható, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg és egyben jelezte, hogy álláspontja szerint az elkövetett cselekmény miatt esetlegesen a legsúlyosabb büntetés kiszabására is számítani lehet, ezért a tárgyaláson kívüli elbírálásra jogszabályi akadályok miatt nem kerülhet sor.

Az eljárás alá vont védekezése:

Az eljárás alá vont volt ügyvéd – a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat meghozatalát követően – terjesztette elő igazoló nyilatkozatát, amelyhez mellékleteket csatolt.

Ebben a büntetőeljárás körülményeit, annak lefolytatását taglalta: előadása szerint a vádemelés után a tárgyaláson a vád is ellentmondásos volt.

Az ügyészség nem tudta az eljárás során kétséget kizáróan cáfolni az eljárás alá vont állításait és nem tudta kétséget kizáróan alátámasztani bűnösségét.

Ellentmondásosak a vallomások az átadott összeg vonatkozásában is.

Álláspontja szerint a bűncselekmény tárgyává tett jogügyletre a Ptk. letéti szerződésre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Nem ügyvédi letétként vette át a pénzt.

A felek akarata nem arra irányult, hogy a pénzt őrizetében tartsa, azt ne használja, márpedig a Ptk. alapján ezek a letéti szerződés sajátosságai.

Kérte figyelembe venni, hogy a bűncselekménynek minősített ügylet közel 10 évvel ezelőtt történt.

A kamarai tagsága megszűnése óta nem praktizál ügyvédként, a jogi pályát is elhagyta és nem kíván visszatérni erre a területre. Közalkalmazottként az egészségügyben találta meg az új hivatását, önkéntes egészségügyi programokban vesz részt.

A büntetőügyben született ítéletet nem fellebbezte meg (bár az ítélettel nem ért egyet és továbbra sem tartja magát bűnösnek), mert szeretné lezárni az életének a joggal foglalkozó fejezetét és a választott hivatása felé fordulni minden erejével.

Kérte figyelembe venni, hogy a bíróság a hátrányos jogkövetkezmények tekintetében előzetes mentesítésben részesítette.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a kitűzött fegyelmi tárgyalásról való távolmaradást kimentette, korábbi beadványát fenntartotta.

Előadta, hogy a büntetőeljárásban az ügyészség megegyezést kínált, amit nem fogadott el, mert hitt abban, hogy egyértelmű bizonyíték nélkül nem lehet elmarasztaló ítéletet hozni.

Ismételten kérte figyelembe venni, hogy 2013. óta nem dolgozik jogi területen, közel egy évtizede meg sem fordult a fejében, hogy a jogi pályára visszatérjen.

Tényállás:

A Fegyelmi Tanács a tényállást a bíróság jogerős ítélete alapján állapította meg, a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakkal egyezően.

Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont 2013. február 28. napján a Budapesti Ügyvédi Kamara nyilvántartásából igazgatási úton törlésre került, a fegyelmi felelőssége csak a 2013. február 26. napján elkövetett cselekmény tekintetében vizsgálható.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2013. év elején P.S. nevű személyre hivatkozással, azzal a valótlan üzleti lehetőséggel kereste meg a sértettet, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató P.S. ismerősének igazolnia kell, hogy az általa megrendelt áruk fedezetéül szolgáló készpénzösszeg ügyvédi letétben a rendelkezésre áll. Tekintettel arra, hogy P.S. nevű ismerőse a hivatkozottak megvalósításához szükséges tőkével nem rendelkezik, ezért abban az esetben, amennyiben a sértett az ügyvédi letét létrehozásához anyagi fedezetet tud biztosítani és P.S. által folytatott kereskedelmi tranzakció ennek köszönhetően sikeresen létrejön, akkor a sértett a sikeres tranzakciókból származó nyereségből arányosan, egyfajta kamat kifizetéseként részesülne. Ezek alapján a nyereség a sértett által ügyvédi letétben elhelyezett alaptőke összegéhez adódna és az így megnövekedett összeget az eljárás alá vont egy éven belül visszafizetné a sértett részére.

A sértett a kedvező üzleti lehetőség reményében, abban az ügyvéd által kialakított téves feltevésben, hogy az ügyvédi minőségben eljáró eljárás alá vont részére átadott és ügyvédi letétben elhelyezett pénzösszeg harmadik személynek továbbadására nem kerül sor, az eljárás alá vont részére, őrzési ügyvédi letétbe helyezés céljából, átvételi elismervény ellenében 2013. február 26. napján 1.355.225 Ft, valamint 6.500 euro (aktuális napi valuta árfolyam számítva 1.909.505 Ft-ot) adott át.

A megállapodásban foglaltak ellenére a sértett részére 2013. évben két alkalommal 200.000 Ft és 350.000 Ft, így összesen 550.000 Ft került nyereség jogcímén kifizetésre.

Ezt követően a kifizetések elmaradása miatt a sértett több alkalommal is felvette a kapcsolatot az ügyvéddel, aki a pénzösszegek visszaadására folyamatosan ígéretet tett, azt azonban nem teljesítette, valamint az ügyvédi letétbe helyezett készpénzt sem adta vissza a letevőnek, majd 2014. nyarától elérhetetlenné vált.

Az eljárás alá vont volt ügyvédnek az ügyvédi letétben elhelyezett készpénzösszegek visszafizetése már azok átvételekor sem állt szándékában, e tekintetben az eljárás alá vont a sértettet megtévesztette. A sértettnek okozott kárból mindössze 550.000 Ft térült meg.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A vezető fegyelmi biztos végindítványa szerint az ítéleti tényállás 1. pontjában írt cselekmény vonatkozásában fennáll az eljárás alá vont fegyelmi felelőssége.

Enyhítő körülményként kérte értékelni az eljárás alá vont javára a jelentős időmúlást.

Az elkövetett cselekmény azonban szándékos, ezért csak a kizárás fegyelmi büntetést tartja megfelelő szankciónak.

Az eljárás alá vont esetében a cselekmény elkövetésekor az Üt. volt hatályban, az elbíráláskor hatályos jogszabály az Üttv. Álláspontja szerint ez utóbbi alkalmazandó, mert ez enyhébb, a fegyelmi büntetések és azok alkalmazása differenciáltabb, a kizárás tartamát 3–10 évig terjedően határozza meg,

Figyelemmel az időmúlás tényére, a kizárás tartamára vonatkozóan a középmértékre tett indítványt, valamint a költségekben történő marasztalásra.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2013. február 26-i elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), illetőleg a 2018. május 1. napjától hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Eljárásjogi szempontból az előzetes vizsgálati eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.

Egyetértve a vezető fegyelmi biztos indítványával, miszerint a jelenleg hatályos Üttv. rendelkezései alapján kiszabható fegyelmi büntetések és azok alkalmazásnak köre az Üt. rendelkezéseivel szemben kedvezőbb lehetőségeket teremt az eljáró fegyelmi tanácsok számára, ezért a fentiek alapján az Üttv. rendelkezései kerülnek alkalmazásra, a FESZ fent hivatkozott 1.4. pontja szerint is.

Az Üttv. 107. § értelmében: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”

Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint: „Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.”

Az Üttv. 1. § (2) bekezdése szerint: „Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani.”

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”

Az ÜESZ 2.4. pontja kimondja: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”

A letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 1.3. pontja szerint: Az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre szolgáltatott letétet azzal a rendeltetéssel fogadhat el, hogy azt a letéti szerződés rendelkezései szerint a letevőnek adja vissza (a továbbiakban: őrzési letét).

Önmagában bűncselekmény elkövetése – annak bizonyítottsága esetén – az ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettség szándékos megszegésével megvalósuló fegyelmi vétségnek minősül.

Az eljárás alá vont által elkövetett csalás bűntette önmagában is olyan cselekmény, amely különösen alkalmas az ügyvédi hivatásba, az ügyvédi tevékenységbe vetett társadalmi bizalom, megítélés csorbítására, az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére.

A folytatólagos csalás bűntettében elmarasztalt eljárás alá vont volt ügyvéd magatartása / tevékenysége az ügyvédi letétkezeléssel is összefüggésben állt, tekintve, hogy a jogerős büntetőítélet tényállása szerint a vádlott – az eljárás alá vont volt ügyvéd – a pénzösszegeket ügyvédi őrzési letét jogcímén vette át. Az ügyvédi letét- és pénzkezelés szabályainak megsértése az állandó fegyelmi gyakorlat alapján az egyik legsúlyosabb fegyelmi vétségnek minősül.

Az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben büntetőeljárás indult, amelynek eredményeként hozott jogerős bírósági ítélet a büntetőjogi felelősségét állapította meg, amely köti a Fegyelmi Tanácsot is.

A Fegyelmi Tanácsnak nincs módja eltérni a büntetőeljárásban jogerősen megállapított tényállástól. Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd által az igazoló nyilatkozatában a lefolytatott büntetőeljárás körülményeire, megállapításaira tett előadásait nem vette, nem vehette figyelembe a jogerős ítéleti tényállással szemben.

Az ügyvédek által megvalósítható fegyelmi vétségek közül különös súlyú az, ha az ügyvéd tevékenységének gyakorlása során olyan cselekményt követ el, amelyben büntetőjogi felelőssége megállapításra kerül.

Össz-ügyvédi érdek, hogy az ilyen magatartások ellen a Kamara határozottan lépjen fel az ügyvédi tevékenység és hivatás presztízsének fokozott megóvásáért.

A fentiek alapján, tekintve, hogy önmagában bűncselekmény elkövetése – annak bizonyítottsága esetén – az ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettség szándékos megszegésével megvalósuló fegyelmi vétségnek minősül, és ezáltal az eljárás alá vont volt ügyvéd megszegte az ügyvédi hivatásrenddel szemben támasztott alapelvi elvárásokat megfogalmazó, az Üttv. 1. § (1)–(3) bekezdését, az ÜESZ 2.4. pontját, mellyel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont volt ügyvéd büntetőjogi felelősségét is megalapozó, jogerős ítéletben megállapított fenti magatartás folytatólagosságát. Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az időmúlás tényét.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét vizsgálja, a megállapított tényállás valamennyi elemét egyenként és összességében értékeli és mindennek alapján a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben az Üttv.-ben meghatározott fegyelmi büntetést alkalmaz: az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével mérlegelési jogkörében eljárva.

A Fegyelmi Tanács – figyelemmel az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltakra – az Üttv. 108. § e) pontja szerinti legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak a fegyelmi vétség súlyával egybevetve, valamint mérlegeléssel állapította meg annak időtartamát 6 (hat) évben.

Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd igazgatási úton már törlésre került a Budapesti Ügyvédi Kamara nyilvántartásából, így az Üttv. 130. § (2) bekezdésében előírt tevékenység alóli felfüggesztésről, valamint a FESZ 25.7. pontjában írtak alapján az ügyvédi igazolvány és a szárazbélyegző leadásáról nem kellett már rendelkezni.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.a.) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. november 23. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 208.)