A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év október 17. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A nyomozó hatóság átirattal tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy a bíróság hatásköre hiányának megállapítását követően az eljárás alá vont ügyvéddel szemben becsületsértés elkövetése miatt indult eljárást áttette a [...] Rendőrkapitánysághoz. A szabálysértési hatóság határozatában pénzbírsággal sújtotta az eljárás alá vont ügyvédet becsületsértés szabálysértés elkövetése miatt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a szabálysértési határozattal szemben kifogást nyújtott be, amelynek eredményeként a bíróság végzésében a kiszabott pénzbírságot mellőzte és az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette. Egyebekben a szabálysértési határozatot helybenhagyta.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot hivatalból 2022.05.23. napján elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd megküldte a szabálysértési eljárásban készült beadványát, melyben kérte vele szemben az eljárás megszüntetését.
A vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás megszüntetése mellett az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette, figyelemmel arra, hogy vele szemben az ügyben eljárt bíróság, mint szabálysértési hatóság a felelősségének megállapítása mellett figyelmeztetést alkalmazott, így bár az eljárás alá vont magatartása megsértette az Üttv. 107. § b) pontját, és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, azonban a fegyelmi vétség kisebb súlyú, ezért vele szemben figyelmeztetést alkalmazott. A határozatot a kamara elnöke tudomásul vette.
Az eljárás alá vont ügyvéd a határozatban foglaltakkal nem értett egyet, vitatta, hogy magatartása súlyosan veszélyeztette az ügyvédi hivatás tekintélyét.
Erre tekintettel a vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, kiegészítve a fenti tényállást az alábbiakkal:
A bíróság végzésének indoklásában kifejtette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, mint a [...] szám alatti társasház egyik tulajdonosa a társasházi közös képviselő e-mailcímére írt levélben a következő kijelentéseket tette:
„Minden költséget ki fogsz fizetni, vége az ingyenélésnek, élősködésnek, lopásnak! Tartózkodj minden közös tulajdonú résztől, mert a károkozásodat nem fogom korlátlanul finanszírozni! Szüntesd be a bérlőm zaklatását! Viselkedj korodnak vagy képességeidnek megfelelően vagy költözz el!”
A bíróság szerint a levélben használt kifejezéseket nem pusztán a nyelvtani jelentésük szerint kell megítélni, hanem a teljes szövegkörnyezetben az iromány hangvételének, a szerző stílusának a figyelembevételével. Ebből megállapíthatóan az ingyenélés, élősködés, lopás a közös képviselő életmódjával kapcsolatos pejoratív kritikákat hordoz magában, míg a korának és képességeinek megfelelő viselkedésre felhívás éppen a sértett korának és viselkedésének a degradálása. Erre figyelemmel a bíróság osztotta a szabálysértési hatóság álláspontját, miszerint a határozatban kiemelt jelzők alkalmasak a közös képviselő emberi méltóságának a megsértésére.
A bíróság a büntetéskiszabáskor értékelte a feljelentő közrehatását, ezért úgy ítélte meg, hogy a feddhetetlen szabálysértési előéletű időskorú eljárás alá vont esetében nem szükséges szabálysértési büntetés alkalmazása és a megfelelő visszatartó hatás figyelmeztetés alkalmazásával is elérhető, ezért a korábban alkalmazott joghátrányt a bíróság enyhítette.
A figyelmeztetéssel a bíróság a rosszallását fejezte ki és felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a jövőben tartózkodjon bárminemű szabálysértés elkövetésétől, mert egy újabb esetben alapos okkal számíthat súlyosabb joghátrány, szabálysértési bírság kiszabására.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § b) pontjának rendelkezését, és ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el. A bírósági titkár tévedett, amikor elmarasztalta őt figyelmeztetéssel. Álláspontja szerint az általa írt e-mail nem sérti az ügyvédi kar tekintélyét.
Úgy a vagyona, mint a személye ellen irányuló bejelentések vannak rendszeresen. Ez a szerény kis levél, amit írt, semmi ahhoz képest, amilyen sértő leveleket kapott. Nyilván tesz még ellene bejelentéseket a közös képviselő és ezért nem jó, hogy a Kamara megállapítja, hogy az ő levele sérti az ügyvédi kar tekintélyét. Sokkal vadabb dolgokkal találkozik naponta. A saját vagyona védelmében kénytelen valamit tenni.
Az Üttv. 107. § b) pontja szerint akkor valósul meg fegyelmi vétség, ha a magatartás az ügyvédi kar tekintélyét súlyosan sérti. Vitatta, hogy ez a levél az ügyvédi kar tekintélyét súlyosan sértené.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos zárszavában hivatkozott arra, hogy nem ez a legfőbb fegyelmi vétség, ami most történt. Ügyvédi tevékenységen kívüli magatartásról van szó. Tény, hogy van marasztaló hatósági határozat, amely szerint a becsületsértés megvalósult. A Fegyelmi Tanács mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy ez a hatóság által becsületsértésnek minősített magatartás megvalósítja-e az Üttv. 107. § b) pontja szerinti fegyelmi vétséget. Elvárható, hogy egy ügyvéd a törvénnyel ne kerüljön összeütközésbe. Két határozat is megállapította a becsületsértés vétségének megvalósulását, többen tudomást szereztek a sértettre tett kijelentésekről az ügyintézés során. A morális és jogi határt ez a levél mindenképpen túllépte.
Sok enyhítő körülmény van az eljárás alá vont javára, így az időmúlás, a csekély tárgyi súly, a sértetti közrehatás, valamint az, hogy nem nagy nyilvánosság előtti az elkövetés. Indítványozta írásbeli megrovás alkalmazását és költségben marasztalást.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét továbbra sem ismerte el.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd és a feljelentő ugyanabban a társasházban tulajdonostársak, a társasház belső ügyeivel kapcsolatban állandó levelezésben vannak.
Egy ilyen levélváltáskor írta az eljárás alá vont ügyvéd a feljelentőnek:
„Minden költséget ki fogsz fizetni, vége az ingyenélésnek, élősködésnek, lopásnak! Tartózkodj minden közös tulajdonú résztől, mert a károkozásodat nem fogom korlátlanul finanszírozni! Szüntesd be a bérlőm zaklatását! Viselkedj korodnak vagy képességeidnek megfelelően vagy költözz el!”
A fenti levéllel kapcsolatban indultak a fent részletezett hatósági eljárások.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács nem értett egyet a fegyelmi biztos által tett indítvánnyal a fegyelmi felelősség megállapítása tárgykörében.
Az eljárás alá vont ügyvéd e-mailje csak a címzettnek szólt, az nem került nyilvánosságra, így nem veszélyeztette – különösen nem súlyosan – az ügyvédi kar tekintélyét.
Az eljárás alá vont ügyvéd utalt arra, hogy az e-mail címzettjével folyamatosan vitában van, így került sor arra, hogy a fent idézett e-mailben erősebb kifejezéseket használt. Ezt a tényt a bírósági határozat is megállapította akkor, amikor arra utalt, hogy a feljelentő közrehatott az e-mail tartalmának megírásában. Önmagában az a körülmény, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a szabálysértési hatóság milyen határozatot hozott, nem eredményezheti szükségképpen a fegyelmi felelősség megállapítását, különös figyelemmel, hogy a jelen ügy tárgya nem a becsületsértés volt.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás elkövetési időpontjában és elbírálásakor egyaránt az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. január 4. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 209.)