A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. október 19. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő előadta, hogy 2013. óta büntető eljárás alanya volt, amely eljárásban jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetésre ítélték. A jogerős ítélettel szemben a Kúriához fordult „fellebbezéssel”, amely eljárásban a Kúria az eljárás alá vont ügyvédet jelölte ki védőként. A bejelentő felvette a kapcsolatot az eljárás alá vonttal, telefoni beszélgetést követően átküldte részére az orvosi papírjait és mindent, amit az eljárás alá vont ügyvéd kért. Az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentő többször kereste, és azt a tájékoztatást kapta, hogy beküldte a halasztási kérelmet, valamint az orvosi papírokat, és kérte, hogy a Kúria részére a bejelentő által megküldött hangfelvételt dolgozza ki szó szerint és azt is küldje meg neki, hogy ennek alapján az eljárás alá vont ügyvéd majd elkészíti a beadvány „ügyvédi keretét”. Ezt a bejelentő elkészítette, és postázta az eljárás alá vont ügyvédnek 2021. június 29-én. Ezt követően nem történt semmi, senkitől nem kapott semmilyen választ, értesítést. A bejelentő többször próbált kapcsolatba lépni az eljárás alá vont ügyvéddel, e-mailt is küldött neki és kérte, hogy amit benyújtott a Kúriához, azt küldje meg neki. Erre nem került sor. 2021. október elején a bejelentő jelezte az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy beszélniük kellene. 2021. október 11-én az eljárás alá vont ügyvéd közölte vele, hogy elküldte a halasztás iránti kérelmet, de a bejelentőt zavarta, amit hallott, ezért maga is írt egy beadványt a „bíróság” felé, amellyel csatlakozik az ügyvédjéhez, és maga is kéri a halasztást.
A „bíróság” másnap válaszolt neki, amely szerint a büntetés végrehajtásának halasztása iránti kérelmét elutasították az idő rövidségére tekintettel, továbbá közölték a bejelentővel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd semmit nem küldött be a „bíróságra”. A bejelentő azonnal felvette a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel, aki magyarázkodott, és ismét több napi kérés után küldött neki egy levelet, amely szerint a Kúria felé adott be kérelmet. A bejelentő, amikor meglátta a kérelmet, megdöbbent annak silány tartalma miatt és kételkedett abban, hogy ez egyáltalán bekerült a Kúriához.
A bejelentő állította, hogy arra kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntetése végrehajtásának halasztása iránti kérelmet nyújtson be, mivel megküldték neki, hogy meg kell kezdenie a büntetése letöltését.
A halasztási kérelem benyújtása körében többszöri sikertelen kapcsolatfelvétel történt a bejelentő részéről, majd végül azt kérte az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy küldjön meg neki iratokat, amelyekről ő azt „mondta, hogy beküldte”. A bejelentő előadta, hogy 2021. június 22-e óta az eljárás alá vont ügyvédnek nem volt ideje őt tájékoztatni az ügye állásáról, amit felháborítónak tart.
A bejelentő előadta, hogy „Csak azt kértem tőle, hogy a KÚRIA felé intézze a hivatalos részét, mivel őt jelölte ki a KÚRIA erre a célra”. A bejelentés mellékletét képezte a törvényszéknek a bejelentő által írt és benyújtott, „Halasztási kérelem” tárgyú levél, az erre adott bírósági tájékoztatás, a bejelentő közlése szerint az eljárás alá vont ügyvéd által a bejelentő kirendelt védőjeként írt, alá nem írt, a Kúriának címzett, halasztási kérelmet tartalmazó beadvány és egy, a bejelentő által az eljárás alá vont ügyvédnek címzett, dátummal el nem látott, alá nem írt levél.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, amelynek tárgya kirendelt védői feladatok nem megfelelő ellátásának, valamint tájékoztatás elmulasztásának kifogásolása.
A határozatot és a bejelentést a vezető fegyelmi biztos megküldte az eljárás alá vont ügyvédnek elektronikus úton és felhívta őt arra, hogy az üggyel érintett releváns iratait 8 napon belül köteles, észrevételét pedig jogosult a Kamarának megküldeni. Az eljárás alá vont ügyvéd iratokat nem csatolt és észrevételt nem tett.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további három hónappal meghosszabbította, és kérte a bejelentőt, hogy másolatban csatolja részére a Kúria előtti eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd kirendeléséről szóló végzést és adjon tájékoztatást a Kúria előtti eljárás akkori állásáról. A bejelentő iratot nem csatolt, és nem adott tájékoztatást sem.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Eszerint a rendelkezésre álló adatok és iratok alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd az előzetes vizsgálat során érdemi nyilatkozatot nem tett, a bejelentő előadását nem vitatta.
A fegyelmi biztos szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy
– a bejelentőt annak többszöri megkeresésére sem tájékoztatta az ügy állásáról, és arról sem, hogy a Kúriára mikor, milyen beadványokat, mellékleteket nyújtott be,
– a Budapesti Ügyvédi Kamara felhívására a jelen eljárással kapcsolatos iratait nem csatolta be,
megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésében, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 8.9., 8.10., 12.1. és 13.10. pontjában foglaltakat, és ezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, és felhívta a fegyelmi biztost, hogy erre tekintettel az indítványát 8 napon belül terjessze elő.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos egyetértett ügy tárgyaláson kívüli elbírálásával és indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége megállapítását. Fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában írtakat azzal, hogy pénzbírság kiszabására és az eljárás költségei megtéríttetésére is indítványt tett.
A Fegyelmi Tanács elnöke az eljárás alá vont ügyvédet tájékoztatta arról, hogy a határozatát az ügyben tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni, leveléhez mellékelte a korábban megküldött fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot és a fegyelmi biztos indítványát, kérve, hogy ezekre a kézhezvételtől számított 15 napon belül tegyen észrevételt.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételt tett. Ebben nem vitatta, hogy a bejelentő ügyében a Kúria védőként kirendelte.
A Kúria megküldte részére az első- és másodfokon keletkezett releváns iratokat, amelyek áttanulmányozásának eleget tett, majd röviden ismertette a törvényszék, mint másodfokú bíróság megállapításait a bejelentő büntetőjogi felelőssége körében, valamint szintén röviden az előzményi nyomozati eljárásban a bejelentő által megtett vallomásokat és a bejelentő egyéb, a büntető eljárásban tanúsított magatartását. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a felülvizsgálati eljárásban rendkívül szűk a mezsgye, ami ennek sikerességéhez vezethet. Kifejtette, hogy amit vállalt az az, hogy ennek az eljárásnak a jogi keretét fogja biztosítani és ennek eleget is tett, melynek igazolására szolgált a Kúria végzése is, amely utalt az általa benyújtott iratokra, így a halasztási kérelemre is. Előadta, hogy őt a bejelentő arról tájékoztatta, hogy már kért és kapott is halasztást a büntetés megkezdésére, az újabb halasztási kérelemnek nem voltak meg a törvényi feltételei, ennek ellenére az orvosi igazolások birtokában a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését kérte. Előadta, hogy 2021. júniusa és októbere között komoly műtétre várt, amelyet annak bonyolultsága miatt több intézmény nem vállalta és a csípőműtétje időpontja a Covid-járvány miatt egyre csak tolódott, végül arra 2021. október 27-én került sor. A műtét miatt részben ismételten orvoshoz kellett járnia, fájdalmai erősek voltak, járóképessége korlátozott volt, munkáját is ehhez igazította. Kifejtette, hogy a bejelentővel írásban nem, hanem telefonon tartotta a kapcsolatot és nem felel meg az az állítás, hogy tartósan nem volt elérhető a bejelentő számára, ő maga is többször kereste a bejelentőt. Közölte, hogy az előzetes vizsgálattal összefüggésben az arról való tudomásszerzést követően személyesen felvette a kapcsolatot a Fegyelmi Bizottság titkárságával, azonban az észrevételt tartalmazó irata adminisztrációs hiba folytán nem került benyújtásra, amelyről csak a fegyelmi eljárásban szerzett tudomást. Tájékoztatta a Kamarát, hogy kirendelt védői tevékenységét több évtizede látja el, és soha nem volt panasz a munkájával szemben.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos végindítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a bejelentésben, annak mellékleteiben szereplő adatok, és az eljárás alá vont észrevételében írtak alapján az alábbi releváns, az eljárás alá vont ügyvéd által nem cáfolt tényállást állapította meg.
A bejelentő ellen 2013. óta büntetőeljárás folyt, amelyben a bíróság sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a bejelentőt jogerős ítéletében szabadságvesztés büntetésre ítélte. A bejelentő a jogerős ítélet ellen a Kúria előtt felülvizsgálati kérelemmel élt. A Kúria az eljárás alá vont ügyvédet kirendelte a bejelentő védőjeként a Kúria előtti eljárásban.
Egy 2021. október 11. napjára dátumozott, az eljárás alá vont ügyvéd, mint kirendelt védő által a Kúriához címzett beadványban a bejelentő egészségügyi problémáira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés végrehajtásának felfüggesztését kérte. A bejelentő 2021. október 13. napján beadványt küldött a törvényszék részére, amelyben csatlakozni kívánt az eljárás alá vont ügyvéd által a vele való közlése szerint már megküldött szabadságvesztés büntetés végrehajtásának egészségügyi okokra hivatkozással történő elhalasztása iránti kérelemhez. Az eljárás alá vont ügyvéd nem cáfolta, hogy védői megbízatása nem terjedt ki a bíróság előtti eljárásra, az eljárás alá vont ügyvéd ezzel kapcsolatban semmit nem közölt.
A bíróság arról tájékoztatta bejelentőt, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmének elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, egyúttal a járásbíróság rögzítette azt is, hogy a bejelentő védőjétől halasztás engedélyezése iránti kérelem nem érkezett a bírósághoz és védő által beküldött orvosi dokumentumok sem érkeztek. Mindezeket az eljárás alá vont ügyvéd nem cáfolta.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt többszöri kérésre sem tájékoztatta arról, hogy a Kúriára mikor és milyen beadványokat nyújtott be. Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. október 11. napjára dátumozott kúriai beadványa egy fél oldalas kérelem.
Ez a kérelem – meg nem cáfolt adatok alapján – semmit nem tartalmaz abból, amit a bejelentő korábban részletesen kidolgozott észrevételében, és mellékletek csatolásával az eljárás alá vont ügyvéd rendelkezésére bocsátott és kért belefoglalni a beadványba. Ezen túl az eljárás alá vont ügyvéd a megkereséseire nem válaszolt.
A Budapesti Ügyvédi Kamara az eljárás alá vont ügyvédet tájékoztatta az előzetes vizsgálat elrendeléséről, egyúttal felhívta, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a Budapesti Ügyvédi Kamarának megküldeni. Az eljárás alá vont ügyvéd a felszólítást átvette, azonban iratküldési kötelezettségének nem tett eleget.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartást az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. hatálya alatt fejtette ki.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, ...
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával az alábbi szabályokat szegte meg:
Az Üttv. 1. § (3) bekezdését: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdését: „(3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.”.
Az ÜESZ. 8.9. pontját: „A védő a legjobb tudása és lelkiismerete szerint jár el ügyfele érdekében. A kirendelt védő jogosult a megbízás lehetőségéről a terheltet, vagy – az ügyvédi titok megtartása mellett – reá tekintettel mást felvilágosítani.”.
Az ÜESZ. 8.10. pontját: „A védő tájékoztatja ügyfelét az ügy állásáról, a várható eljárási cselekményekről, jogairól és kötelezettségeiről, valamint a terheltet az ügy mindenkori állásának megfelelően a megállapodás kötésének a lehetőségéről. A védő az ügyfél hozzátartozóját, vagy bármely más személyt – figyelembe véve a terhelt érdekeit – az erre vonatkozó ügyvédi titoktartás alóli felmentés esetén tájékoztathatja.”.
Az ÜESZ 12.1. pontját: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.”.
Az ÜESZ 12.3. pontját: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.”.
Az ÜESZ 13.10. pontját: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.”.
Az Üttv. 108. § b) pontja alapján „A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével – a következők: ... b) pénzbírság, ...”.
Az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján „A pénzbírság összege – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével – a) ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forintig, ... terjedhet.”
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: „Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.”.
A fegyelmi eljárásról 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 22.1. pontja értelmében: „A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.”.
A Fegyelmi Tanács az ügyet egyszerű megítélésűnek tartotta: a beszerzett, rendelkezésre álló iratok alapján a tényállás aggálytalanul megállapítható volt, további bizonyítás felvétele sem volt indokolt, így mindezek alapján a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét meg tudta állapítani.
A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a magatartásával 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztos indítványával a büntetés neme tekintetében (pénzbírság), melynek mértékét a fokozatosság elvét alkalmazva mérlegeléssel állapította meg a rendelkező részben írtak szerint.
Enyhítő körülményként vette figyelembe a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd makulátlan fegyelmi előéletét, azt, hogy 24 éves ügyvédi praxisa során fegyelmi eljárás nem vette ellene kezdetét. Súlyosító körülmény azonban, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentővel szembeni a tényállásszerű magatartásai különösen alkalmasak az ügyvédséggel szemben támasztott közbizalom megingatására.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, és a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd figyelmét az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra azzal, hogy az Üttv. 149. § (6) bekezdése szerint az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával meghozott határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba az eljárás alá vont ügyvéd.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. november 23. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 210.)