A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. [....] európai közösségi jogász ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. január 11. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] európai közösségi jogász egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont európai közösségi jogászt arra, hogy 30.000,- Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
Az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont európai közösségi jogásszal szemben a vezető fegyelmi biztos hivatalos tudomására jutott adatok alapján indult vizsgálati eljárás jogosulatlan ügyvédkénti megjelenés és eljárás miatt.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy az eljárás alá vont személy tevékenységét nem a szakmai előírásoknak megfelelően látta el, a meghatalmazása megtévesztő jellegű volt, azt a látszatot keltette, hogy az ügyvédi kamara ügyvéd tagja. A határozat szerint felmerül a gyanú, hogy fenti tevékenységével és mulasztásával az eljárás alá vont európai közösségi jogász megsértette az Üttv. 77. § (1), (2) és (4) és a 78. § (2) bekezdését, és ezzel 4 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi tanács az ügyben 2022. szeptember 20. napján a vizsgálat kiegészítését rendelte el. A fegyelmi biztos a vizsgálat kiegészítését követően a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát módosította, az eljárás alá vont európai közösségi jogász felelősségét 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében látta megállapíthatónak, és az ügy tárgyaláson tartása nélküli elbírálását kezdeményezte.
A megállapított tényállás:
Az eljárás alá vont európai közösségi jogász annak ellenére, hogy európai közösségi jogászként szerepel a kamarai nyilvántartásban, 2022.01.18. napján S.K.G. védelmére fogadott el ügyvédi megbízást és írt alá ügyvédi meghatalmazást a Járásbíróság előtt folyamatban lévő ügyben. A meghatalmazáson a Magyar Ügyvédi Kamarát tüntette fel a fejlécén, azt a látszatot keltve, hogy a D.A. Ügyvédi Iroda a magyar kamara által jegyzett iroda. Emellett a dokumentum szövegében több helyen rögzítette, hogy ügyvéd, egyben a bélyegzője lenyomatán is ekként jelölte meg magát. A meghatalmazás továbbá nem tartalmazza a vele együttműködő ügyvéd személyét. Az eljárás alá vont európai közösségi jogász a meghatalmazását csatolta a Járásbírósághoz az embercsempészés miatt S.M.R. és társai ellen folyamatban lévő eljárásban.
Az eljárás alá vont nyilatkozata:
Az eljárás alá vont európai közösségi jogász a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését írásbeli beadványában elismerte, előadta, hogy R.-ban, az A. Ügyvédi Kamaránál bejegyzett ügyvéd, aki magyar állampolgársággal is rendelkezik.
Minden évben megújítja a Magyar Ügyvédi Kamaránál az európai közösségi jogász státuszát, ebből kifolyólag lehetősége van alkalmanként Magyarországon is eljárni, ahol dr. T.D. ügyvéddel van kialakult kapcsolata és együttműködési megállapodása. Elismerte, hogy az általa készített meghatalmazás forma nem felel meg az előírásoknak, és megtévesztő is, előadta, hogy ebben az eljárásban szembesült vele, hogy nem használhatja a Magyar Ügyvédi Kamara logóját. Előadta továbbá, hogy mindösszesen egy alkalommal használta ezt a meghatalmazás formát, és csatolta az általa kialakított új formát, amelyben a kifogásolt megtévesztő kitételek, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara logója már nem szerepel.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok és iratok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont európai közösségi jogász a tevékenysége során nem tett eleget az Üttv. 77. § (1), (2) és (4) és a 78. § (2) bekezdésében írt szakmai előírásoknak, a meghatalmazása megtévesztő jellegű volt, azt a látszatot keltette, hogy az ügyvédi kamara ügyvéd tagja. Álláspontja szerint a felrótt magatartások az európai közösségi jogászokba, európai közösségi jogászi tevékenységbe, az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett közbizalom megingatására, illetve az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére alkalmasak. A fegyelmi biztos indítványa szerint az eljárás alá vont európai közösségi jogász a magatartásával az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért az eset összes körülményére tekintettel vele szemben írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmazását tartotta indokoltnak.
A büntetéskiszabás során enyhítő körülményként kérte figyelembe venni az időmúlást, illetve, hogy az eljárás alá vont európai közösségi jogász a felelősségét elismerte. Kérte továbbá az eljárás alá vont európai közösségi jogász eljárási költségben való marasztalását is az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. b) pontja alapján.
A fegyelmi tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi tanács a tényállást a rendelkezésre álló okiratok alapján, a fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozatában írtakkal egyezően állapította meg.
A jelen ügyben a rendelkezésre álló okiratok, és az eljárás alá vont európai közösségi jogász nyilatkozata alapján is tényszerűen megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont európai közösségi jogász olyan meghatalmazást készített, amely megtévesztő jellegű volt, azt a látszatot keltette, hogy az ügyvédi kamara ügyvéd tagja, nem tartalmazta továbbá a vele együttműködő ügyvéd nevét.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 78. § (2) bekezdése szerint az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogász működésére a jogi képviselet tekintetében e törvény rendelkezései irányadók; egyéb tevékenységére a saját EGT-államának az ügyvédi tevékenység folytatására ilyen esetben irányadó szabályai alkalmazandók, továbbá e törvény rendelkezései és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban foglaltak is, feltéve, hogy azok Magyarország területén nem állandó jelleggel folytatott tevékenység hiányában is alkalmazhatóak.
Az Üttv. 77. § (1) bekezdése alapján az európai közösségi jogász névhasználatában kizárólag az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmai megnevezését szerepeltetheti, köteles továbbá feltüntetni a saját EGT-állama hivatalos nyelvén azon szakmai szervezetének megjelölését, amelynek tagja. A szakmai megnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell látni, ha az az ügyvéd megnevezéssel összetéveszthető. Az európai közösségi jogász nem kelthet olyan látszatot, hogy az ügyvédi kamara ügyvéd tagja.
Fentieknek megfelelően megállapítható, hogy eljárás alá vont európai közösségi jogász által alkalmazott, a jelen eljárás tárgyává tett meghatalmazás az idézett törvényi előírásoknak nem felelt meg, így magatartásával az eljárás alá vont európai közösségi jogász megsértette az Üttv. 77. § (1) bekezdésének előírását, és ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, mivel a hivatásrendi szabállyal tisztában kellett legyen, és magatartása következményeibe belenyugodva cselekedett.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a fegyelmi tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Jelen estben, különös tekintettel a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokra, valamint arra, hogy eljárás alá vont európai közösségi jogász felelősségét nyilatkozatában elismerte, a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.
A joghátrány alkalmazása körében a fegyelmi tanács a FESZ 26.4. d) pontjára tekintettel enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont európai közösségi jogász fegyelmi felelőssége tekintetében ténybeli, és a felelősség elismerésére is kiterjedő nyilatkozatot tett.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire, a cselekmény csekély tárgyi súlyára tekintettel a fegyelmi tanács – a fegyelmi biztos indítványával egyezően – a legenyhébb fegyelmi büntetés, az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás kiszabását elegendőnek találta a fegyelmi büntetéssel elérni kívánt célok maradéktalan teljesülése érdekében.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont európai közösségi jogászt az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. február 18. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 215.)