A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. október 10. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
600.000 Ft, azaz Hatszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarában 2022. március 25-én érkeztetett beadványában az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztési tevékenységét, valamint ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2022. április 14-én rendelte el, amely egy ízben 2022. július 13-án 3 hónappal meghosszabbításra került. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívására 2022. április 27-én és 2022. augusztus 30-án érkeztetett beadványaiban érdemi nyilatkozatokat tett, azonban iratokat nem csatolt.
A fegyelmi biztos 2022. augusztus 25-én fegyelmi eljárást kezdeményezett és indítványozta az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását. A fegyelmi tanács az ügy iratait 2022. szeptember 26-án vette át, egyben az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, amelyről az eljárás alá vont ügyvédet értesítette.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte 2021. szeptember 30. napján a bejelentő, valamint B.O., P.R., P.F. tulajdonostársak között létrejött „Társasháztulajdont alapító okiratot” a [...] szám alatti ingatlan (sarokingatlan) tekintetében.
Bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd részére 75.000 Ft ügyvédi munkadíjat fizetett meg.
A földhivatal a 2021. október 19-én kelt határozatával a „társasház tulajdont alapító okirat bejegyzése” iránti kérelmet elutasította. A hivatkozott határozat indokolása szerint a bejegyzés iránti kérelemhez az okiratot szerkesztő ügyvéd nem csatolt záradékolt, szintenkénti alaprajzot, továbbá az okirat
– nem tartalmazta a közös tulajdoni részekből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot, valamint a közös tulajdoni hányad meghatározásának módját, valamint azt sem, hogy az egyes albetéteknek a tulajdonosok mekkora hányadban lesznek tulajdonosai,
– az okiraton az okiratot szerkesztő ügyvéd nem tüntette fel a kamarai azonosító számát.
Mindezen hiányosságok az ingatlan-nyilvántartási eljárás során nem pótolható hiányosságok. További pótolható hiányossága volt a benyújtott okiratoknak a [...] Zrt. jogutódjának hozzájáruló nyilatkozata, amelyben megjelöli, hogy az ingatlant terhelő jelzálogjogot melyik albetétre kéri átjegyezni.
A fentieken túlmenően a kérelmező csupán 6.600 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg, holott a három albetét tekintetében 19.800 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kellett volna fizetni.
Az okirat nem felelt meg tehát a földhivatali határozatban hivatkozott, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII törvény az ingatan nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, a 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet, a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet több rendelkezésének, így joghatás kiváltására teljes mértékben alkalmatlan volt.
Az eljárás alá vont ügyvéd vállalta, hogy a határozatban kifogásolt hiányosságokat orvosolja, azonban erre 2022. február 09. napjáig nem került sor. Erre figyelemmel a bejelentő a 2022. február 09-én kelt levelében az eljárás alá vont ügyvéd részére adott megbízást visszavonta és kérte a 75.000 Ft megbízási díj visszafizetését.
Az eljárás alá vont ügyvéd az érdemi nyilatkozatának benyújtásáig nem tett eleget a megbízás megszűnése kapcsán a bejelentővel kapcsolatos elszámolási kötelezettségének. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a szerződő felek azonosítását elvégezte volna.
Az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli megbízási szerződést nem készített, továbbá felhívás ellenére az érdemi nyilatkozatokon kívül iratot nem csatolt.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nagyobb részben elismerte. Érdemi nyilatkozataiban előadta, hogy az ügyben a földhivataltól „elutasítást kapott”, az ügy megoldása érdekében felvette a kapcsolatot a földhivatallal. „Sajnos végül nem sikerült az ügyet elvégeznem.” Első beadványában vállalta, hogy a megbízója részére visszafizeti az ügyvédi megbízási díjat. Az eljárás alá vont ügyvéd a későbbi, 2022. augusztus 30-án érkeztetett beadványában előadta, hogy a megbízási díjat a bejelentő részére visszafizette, amelyet a bejelentő 2022. május 13-án részére visszaigazolt, azonban az erre vonatkozó elismervényt nem csatolta az iratokhoz.
Az eljárás alá vont ügyvéd az érdemi nyilatkozataiban nem tért ki arra, hogy miért nem csatolta az ügyre vonatkozó valamennyi releváns iratot, miért nem készült megbízási szerződés. A megbízás megszűnése kapcsán az elszámolás kérdésében megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd előadásán kívül más bizonyítási anyag nem áll rendelkezésre, az eljárás alá vont az általa hivatkozott 2022. május 13-i visszaigazolást sem csatolta, így a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd ezzel kapcsolatos védekezését nem tudta elfogadni.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésében, 28. § (3) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, 32. § (1)–(3) és (7) bekezdésében, 42. § (4) bekezdésében, 44. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban, továbbá az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4. és 6.10. pontjában rögzített rendelkezések megsértése miatt az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 11 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítására és pénzbírság kiszabására terjesztett elő indítványt.
A fegyelmi biztos indítványozta továbbá az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. pontja alapján az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását.
A fegyelmi tanács döntése:
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli, míg a (3) bekezdés értelmében az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja.
Az Üttv. 32. § (1)–(3) bekezdése értelmében a jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott ügyvéd elvégzi az ügyfél, illetve a képviseletében eljáró személy azonosítását.
A (2) bekezdés szerint az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.
A (3) bekezdés értelmében az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton adatokat igényelhet.
A (7) bekezdés értelmében a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében – a (2)–(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.
Az Üttv. 42. § (1) bekezdése értelmében az ügyvéd és az európai közösségi jogász, valamint irányításával a helyettesítésére jogosult az ügyfél jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.
A (4) bekezdés értelmében az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata – az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között – az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.
Az Üttv. 42. § (1) és 43. § (1) bekezdése értelmében az ügyvéd az általa szerkesztett, továbbá ügyvédi irodája, helyettese, vagy az ügyvédi tevékenység általa alkalmazott gyakorlója által szerkesztett és az ügyvéd által szakmailag jóváhagyott okiratot ellenjegyezheti. Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy az okirat a jogszabályoknak megfelel, a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak, az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól – rögzíti az alábbiakat:
Az ÜESZ 2.1. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ 2.2. pontja rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ 2.4. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 6.10. pontja szerint, ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.
Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével, vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem 11 rendbeli, hanem 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg azzal, hogy
– joghatás kiváltására alkalmatlan okiratot szerkesztett,
– megsértette az ügyvédi ellenjegyzés szabályait,
– a megbízás megszűnése kapcsán elszámolási kötelezettségért nem teljesítette,
– az ügy ellátására nem készült írásbeli megbízási szerződés,
– felhívás ellenére nem csatolta az üggyel kapcsolatos valamennyi releváns iratot.
A fegyelmi büntetés kiszabásánál a fegyelmi tanács enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nagyrészt elismerő nyilatkozatát. A fegyelmi tanács ugyanakkor nyomatékosan súlyosító körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2016. évtől kezdődően 12 marasztalással végződő fegyelmi eljárás volt folyamatban.
Mivel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége megállapítható volt, így a fegyelmi tanács kötelezte a FESZ 40.2.b. pontja alapján átalányköltség megfizetésére.
A fegyelmi tanács az Üttv. 127. § alapján a határozatot tárgyalás tartása nélkül hozta meg, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján a tényállás és az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége megállapítható volt.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. október 29. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 218.)