A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. október 10. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 (két) rendbeli – egy esetben gondatlan, egy esetben szándékos – fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő által a Budapesti Ügyvédi Kamaránál előterjesztett bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot, egyidejűleg felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyre vonatkozó releváns iratokat 8 napon belül – elektronikus úton – köteles, az észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatot terjesztett elő, amelyhez az ügy releváns iratait csatolta.
Az eljáró fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az előzetes vizsgálat adataiból megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd a törvényszék által ingatlan birtokbaadásra kötelezés és használati díj megfizetése tárgyában meghozott elsőfokú ítélete elleni fellebbezés előterjesztésére és a másodfokú eljárásban való képviselet ellátására 2022. január 14-én kapott meghatalmazást. Megbízási szerződés nem készült. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyben korábban ügyvédjelöltként járt el, az ügyet így ismerte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezési határidőt elmulasztotta. Az általa előterjesztett igazolási kérelmét az ítélőtábla végzésével elutasította, határozata ellen jogorvoslattal élt, melyet a Kúria elutasított és a végzést helybenhagyta.
A fegyelmi biztos által így megállapított tényállás alapján az eljárás alá vont ügyvéd a fenti mulasztásával megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (1), 1. § (3), 28. § (3), 29. § (1), 39. § (3) bekezdését, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1., 2.2., 2.4., 13.10. pontjában rögzített rendelkezéseket és mindezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 9 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ. 22.1. pontja alapján indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni a gondatlanság tényét, a kisebb fokú időmúlást, illetve, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a felelősségét elismerte, a magatartásának következményeit igyekezett orvosolni.
Súlyosító körülményként kérte értékelni, hogy az eljárás alá vont az ügyvéddé avatását követően rövid időn belül valósította meg a fegyelmi vétséget.
Az eset összes körülményeire tekintettel az Üttv. 108. § b.) pontja alapján pénzbírság alkalmazását tartotta indokoltnak, amelynek mértékét a fokozatosság elvének szem előtt tartásával kérte megállapítani.
Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az Üttv. 111. § (1) bekezdése alapján a fegyelmi büntetés végrehajtását függessze fel.
A Fegyelmi Tanács elnöke tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyaláson kívül fogja meghozni és egyben felhívta, hogy a korábban megküldött fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakra, illetve az abban írt végindítványra a kézhezvételtől számított 15 napon belül tegye meg az észrevételét.
Az eljárás alá vont ügyvéd a Fegyelmi Tanács felhívására észrevételt tett.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatában előadta, hogy a tárgybeli peres ügyben az elsőfokú eljárásban ügyvédjelöltként vett részt, az utolsó tárgyalás 2021. november 25-én volt, amikor az ügyben ítélet született.
2021. decemberében már nem állt alkalmazásban az ügyvédnél, így az ítéletet 2021. december 23. napján korábbi principálisa vette át.
A peres felektől 2022. január 14-én kapott meghatalmazást.
Nem vitatta, hogy a fellebbezési határidőt a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján hibásan alkalmazta és állapította meg a határidő lejártát 2022. január 17. napjában.
Ezt a határidőt önhibáján kívül elmulasztotta, az ily módon késedelmesen előterjesztett fellebbezés hibáját orvosolandó, igazolási kérelmet terjesztett elő.
Nem vitatta, hogy a jogszabály helytelen alkalmazásával a fellebbezési határidőt elmulasztotta, a késedelmesen benyújtott fellebbezés azonban az eljárás végkimenetelére nem volt hatással.
Ugyanakkor minden jogszabály nyújtotta lehetőséget kihasznált annak érdekében, hogy mulasztását pótolja, illetve azt helyrehozza.
Előadta – szemben a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakkal –, hogy az ügyet a meghatalmazások aláírásával egyidőben vállalta, és nem azt megelőzően.
Előadta, hogy 2022. január 1. napjától ügyvéd, adószámmal 2022. január 4. napjától, cégkapuval január 5. napjától rendelkezett, ténylegesen 2022. január 10. napjától dolgozott. Az ügy az első ügyei egyike, a fenti körülményekre figyelemmel 2022. január 7. napja előtt a fellebbezést nem tudta előterjeszteni.
A tárgybeli elsőfokú ítéletet a korábbi jogi képviselő vette át, 2021. december 23-án.
A rPp. vonatkozó szabálya alapján a fellebbezési határidő 2022. január 7. napján járt le.
Tényként állapítható meg, hogy 2022. január 14. előtt a bejelentővel és pertársaival nem állt semmilyen (megbízási) jogviszonyban. Meghatalmazást a fellebbezési határidő eltelte után kapott csak a bejelentőtől és a többi alperestől, ezért álláspontja szerint a fellebbezés határidőn túli benyújtásával nem szegte meg az ÜESZ rendelkezéseit, hiszen az ítélet már a meghatalmazás felvételekor jogerős volt.
A határidőn túl benyújtott fellebbezés az ügyfelek érdekét szolgálta, érdeksérelmet részükre nem okozott.
Megbízási szerződés azért nem készült, mert pályakezdő ügyvédként az ügyet szívességből (ingyenesen) vállalta.
Álláspontja szerint a 9 rendbeli gondatlan fegyelmi vétség eltúlzott.
A megbízási szerződés felvételének elmaradást elismerte és azt is, hogy felesleges fellebbezést terjesztett elő, amely a megbízás felvételekor már jogerős ítéleten változtatni nem tudott.
Kérte ügyének méltányos elbírálását.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. január 1. napjától bejegyzett ügyvéd.
2022. január 14. napján kapott meghatalmazást ingatlan birtokbaadásra kötelezés és használati díj megfizetése tárgyában a törvényszék által 2021. november 25-én meghozott elsőfokú ítélete elleni fellebbezés előterjesztésére és a másodfokú eljárásban való képviselet ellátására.
Az elsőfokú eljárásban ügyvédjelöltként járt el, így az ügy tartalmát ismerte, az utolsó elsőfokú tárgyaláson is részt vett.
Az elsőfokú ítélet kézbesítésekor már nem állt ügyvédjelölti alkalmazásban, így az elsőfokú ítéletet is volt principálisa vette át 2022. december 23-án.
A fellebbezési határidő 2022. január 7. napján járt le.
Az eljárás alá vont ügyvéd a peres felektől abban az időpontban kapott meghatalmazást a fellebbezés előterjesztésére és a másodfokú eljárásban való képviseletre, amikor az elsőfokú ítélet már jogerőre emelkedett.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezési határidő lejártát 2022. január 17. napjában állapította meg, ennek alapján fogadta el a meghatalmazást, írásba foglalt megbízási szerződést nem készített.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazolt 2022. január 17–18-i megbetegedése miatt a 2022. január 19-én benyújtott fellebbezéssel egyidejűleg igazolási kérelmet is előterjesztett.
A fellebbezési határidő 2022. január 7-i lejártára tekintettel az ítélőtábla az igazolási kérelmet és az elsőfokú ítélet végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasította, amely elutasítással szemben az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezéssel élt.
A fellebbezés folytán eljárt Kúria, mint másodfokú bíróság végzésével az alperesi igazolási kérelmet elutasító végzést helyben hagyta.
A Kúria az ítélőtábla végzésének az elsőfokú ítélet végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasító rendelkezése elleni fellebbezést részben hivatalból elutasította.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő-megbízó képviseletét a 2022. január 14. napján kelt meghatalmazással vállalta el, amelynek ellátását bejelentő kifogásolta, ezért a panaszolt magatartás alapján a fegyelmi felelősségének elbírálása során az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg a 2018. május 1. napjától hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Eljárásjogi szempontból az előzetes vizsgálati eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint: Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése kimondja: A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint: A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint: A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az ÜESZ 2.1. pontja kimondja: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez,(...)
A 2.2. pontja értelmében: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el
A 2.4. pontja szerint Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
A 13.10. pontja szerint pedig: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében pedig: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az Üttv. 111. § (1) bekezdése alapján az írásbeli megrovás kivételével a fegyelmi büntetés végrehajtása határozott időre, legalább egy, legfeljebb három évre felfüggeszthető.
A jelen fegyelmi ügy egyszerű megítélésű, a tényállás a becsatolt iratok alapján kétséget kizáróan megállapítható, az eljárás alá vont a fegyelmi felelősségét részben elismerte, további bizonyítás nem indokolt, mindezek alapján a fegyelmi felelősség elbírálható és megállapítható. Ezáltal a jelen fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálása megalapozott és indokolt.
A tárgybeli peres ügyben – amelynek a bejelentő az I. r. alperese – az alperesi jogi képviseletet az eljárás alá vont ügyvéd korábbi principálisa látta el. Az elsőfokú ítéletet ő vette át, a fellebbezési határidő 2022. január 7. napján járt le.
Az eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokú eljárásban ügyvédjelöltként vett részt, ezáltal közte és az alperes(ek) között megbízási jogviszony nem állt fenn.
A per alperesei az eljárás alá vont ügyvédnek 2022. január 14. napján adtak meghatalmazást az ügy másodfokú eljárásában való képviseletükre, a fellebbezés előterjesztésre. Ebben az időpontban az elsőfokú ítélet már jogerős volt. Ez a körülmény eljárás alá vont ügyvéd terhére nem róható.
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétsége egyrészt abban állapítható meg, hogy a fent hivatkozott szabályok megsértésével ügyvédként téves tájékoztatást adott megbízói részére, amikor a vonatkozó jogszabály alapján helytelenül állapította meg a fellebbezési határidőt és ezáltal a megbízók abban a tudatban voltak, hogy az elsőfokú ítélet ellen megfelelő jogorvoslattal tudnak élni.
Tekintve azonban, hogy a tájékoztatás időpontjában az ítélet már jogerős volt, a fellebbezésnek az ügy érdemére kihatása már nem volt.
A tévesen kiszámított fellebbezési határidő 2022. január 17-i napjához képest az eljárás alá vont ügyvéd önhibáján kívüli (betegsége miatti) késedelmes, január 19-i fellebbezés benyújtásával egyidejűleg pedig a jogszabályok szerint járt el, amikor igazolási kérelmet is előterjesztett. (Noha az igazolási kérelem a fellebbezési határidő tényleges, 2022. január 7-i lejártára figyelemmel már nem vezethetett eredményre.).
Ebben e körben az eljárás alá vont ügyvéd a megbízói érdekében, jogos érdekei iránti magatartást tanúsított.
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétsége másrészt abban állapítható meg, hogy nem készített írásba foglalt megbízási szerződést. Ennek elmulasztása a megbízás érvényességét nem érinti, azonban ebben az esetben a megbízottat terheli annak bizonyítása, hogy mi volt a megbízás tartalma, hogyan, miként tett eleget a megbízó(k) kioktatásának, a megbízás tárgyát képező ügyre vonatkozó tájékoztatásnak.
A Fegyelmi Tanács megjegyzi az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeire, hogy írásba foglalt megbízási szerződést abban az esetben is készíteni kell, ha a megbízás ingyenes. A megbízási szerződésben kell szabályozni a megbízás ellátásával kapcsolatban felmerülő költségeket, ügyvédi munkadíjat, ha az ügyvállalás ingyenes, akkor azt kell rögzíteni.
Erre figyelemmel a megbízási szerződés elmaradásának az ügyvállalás ingyenessége miatti érvelése nem foghat helyt.
Megjegyzi továbbá a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azon érvelése, hogy az igazolási kérelem nem volt nyilvánvalóan megalapozatlan, mert annak az elsőfokon eljárt bíróság helyt adott, ugyancsak nem foghat helyt, tekintve, hogy a tárgybeli ügyben alkalmazandó rPp. 190. § (1) bekezdése alapján a fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelem tárgyában a másodfokú bíróság dönt, így az elsőfokú bíróság igazolási kérelemnek helyt adó döntése joghatás kiváltásra nem alkalmas.
A Fegyelmi Tanács megítélése szerint a fellebbezési határidő téves számítása körében az eljárás alá vont ügyvéd magatartása gondatlan. Különösen kezdő ügyvédként eljárása akkor körültekintő és megfelelő, ha a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket ellenőrzi, amely esetben elkerülhető lett volna a tévedés.
Az írásba foglalt megbízási szerződés készítésének hiánya szándékos fegyelmi vétségnek minősül, tekintve, hogy ez jogszabályi kötelezettség elmulasztása. Az eljárás alá vont ügyvéd azon téves feltevése, hogy ingyenes ügyvállalás esetén nem kell a megbízási szerződést írásba foglalni, mint a jogszabály nem ismerete, nem mentesít a felelősség alól.
A fentiek alapján az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az irányadó jogszabályok helytelen alkalmazásával a megbízói részére téves felvilágosítást adott a fellebbezés előterjesztésének időtartamára, így a megbízók téves feltevésben voltak a folyamatban lévő ügyük tekintetében, megszegte az Üttv. 1. § (1), (3), 28. § (3) bekezdését, az ÜESZ 2.2., 13.10. pontjait és ezzel egy rendbeli gondatlan, azzal a magatartásával pedig, hogy nem készített írásba foglalt megbízási szerződést, megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdését, ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Ezek a magatartások – különösen a téves tájékoztatás adása – alkalmas az ügyvédi hivatásba, az ügyvédi tevékenységbe vetett társadalmi bizalom, megítélés, az ügyvédi kar tekintélyének csorbítására, az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére.
Az ügyvédi tevékenység gyakorlójától elsődlegesen elvárható követelmény, hogy a hivatásrendi szabályokat és az általa elvállalt, képviselt ügyekre vonatkozó anyagi, és eljárási jogszabályokat kellően ismerje és azokról a megbízó(i)t megfelelően tájékoztassa.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt értékelte a fegyelmi felelősség elismerését, továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a vélt mulasztásának következményeit megkísérelte orvosolni.
Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy a fegyelmi felelősséget megalapozó magatartását ügyvéddé válását követő rövid időn belül tanúsította.
A Fegyelmi Tanács kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét vizsgálja, eljárása kártérítés és egyéb más igényre nem terjed, nem terjedhet ki. Amennyiben a bejelentőnek az ügyvéd tevékenységéből eredő igazolt kára, egyéb igénye keletkezik, azt bírósági eljárás keretében tudja érvényesíteni.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét vizsgálja, a megállapított tényállás valamennyi elemét egyenként és összességében értékeli és mindennek alapján a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben az Üttv.-ben meghatározott fegyelmi büntetést alkalmaz: az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével mérlegelési jogkörében eljárva.
A Fegyelmi Tanács, figyelemmel az Üttv. fent írt, 109. § (1) bekezdésében foglaltakra, az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak a fegyelmi vétség súlyával egybevetve, és mérlegeléssel.
A megállapított tényállás valamennyi körülményeinek értékelésével a Fegyelmi Tanács úgy látta, – tekintve, hogy az eljárás alá vont ügyvéd gondatlan mulasztása (fellebbezési határidő lejártát követően téves értelmezéssel késedelmesen előterjesztett fellebbezés) a peres ügyre érdemi kihatással nem volt, a megbízási szerződés írásba foglalásának elmulasztása, mint szándékos fegyelmi vétség csekélyebb súlyú, – hogy kellő visszatartó és preventív hatással bír a kiszabott írásbeli megrovás fegyelmi büntetés az ügyvédi tevékenység gyakorlását éppen megkezdett ügyvéd számára.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b.) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. november 3. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 219.)