A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. október 20. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft (háromszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvédnek a védelme nem megfelelő ellátásából eredő kötelességszegését kifogásolta.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről tájékoztatta az eljárás alá vont volt ügyvédet, egyben felhívta a figyelmét arra, hogy 8 napon belül a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
A határozatot az eljárás alá vont volt ügyvéd sem a cégkapun keresztül, sem postai úton nem vette át, az elektronikus kézbesítésről a NISZ meghiúsulási igazolást állított ki, a postai kézbesítések nem kereste jelzéssel érkeztek vissza.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a fegyelmi eljárásban nem tett nyilatkozatot, iratokat nem csatolt. A fegyelmi biztos irodaellenőrzést rendelt el. A fegyelmi biztos a bejelentőt jogi képviselője útján további adatszolgáltatásra hívta fel, amelyet a bejelentő jogi képviselője teljesített.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett, az indítványában az eljárás alá vont volt ügyvédet 2 rb. szándékos fegyelmi vétségben kérte marasztalni pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása mellett. A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a bejelentő a védelem nem megfelelő ellátása miatt korábban már bejelentést tett, mely hivatalból indult előzetes vizsgálatot a fegyelmi biztos elévülés miatt megszüntette.
A tényállás:
Az eljárás alá vont volt ügyvédet 2017. 02. 27-én bízta meg a bejelentő az ellene folyó büntetőeljárásban való védelmére. A megbízó ezen alkalommal 500.000 Ft ügyvédi megbízási díjat adott át az eljárás alá vont volt ügyvédnek azzal, hogy az a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tartó védelem ellátására szól. Az összeg átadásáról sem számla, sem átvételi bizonylat nem készült. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentő 2017. 03. 02-án foganatosított gyanúsítotti kihallgatásán védőként részt vett, azonban a 2017. 06. 07-én megtartott folytatólagos kihallgatásán, valamint a 2017. 08. 14-i iratismertetésen nem jelent meg annak ellenére, hogy a nyomozóhatóság őt értesítette. A nyomozóhatóság 2017. 08. 16-án a nyomozást befejezte és az ügyben keletkezett iratokat vádemelési javaslattal az ügyészségnek megküldte. Az ügyészség 2017. október 16-án vádiratot nyújtott be az illetékes bírósághoz.
Az ügyben a bíróság 2019. január 30-án tartott előkészítő ülést, amelyen az eljárás alá vont volt ügyvéd nem jelent meg, a távolmaradását kimentette. Ezt követően a bíróság a bejelentő részére védőt rendelt ki. A bíróság az elsőfokú eljárásban 20 tárgyalást tartott. A bejelentő, majd a jogi képviselője több alkalommal személyesen és levelezés útján próbálta felvenni a kapcsolatot az eljárás alá vont volt ügyvéddel az átadott megbízási díjjal való elszámolás érdekében, azonban az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentett székhelyén nem volt megtalálható és az írásos megkereséseket sem vette át. A Budapesti Ügyvédi Kamara ellenőre a székhelyellenőrzésről felvett feljegyzésében megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd székhelyeként korábban bejelentett címen névtábla nincs kihelyezve, az ingatlanba nem tudott bejutni, a szomszédok tájékoztatása szerint ott az ügyvédi praxis legalább 3 éve szünetel. A feljegyzés megállapította, hogy a székhelyellenőrzés alapját az is szolgáltatta, hogy a kamara az eljárás alá vont volt ügyvéddel többször próbált kommunikálni, mivel a határozott időre szóló szünetelése lejárt, azonban a felszólításokat nem vette át, a tevékenység folytatásához szükséges dokumentumokat nem csatolta.
A Fegyelmi Tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását, melyről azzal a felhívással tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy indítványát, a tárgyaláson kívüli elbírálás egyetértése esetén, az alkalmazandó joghátrányra is kiterjedően tegye meg.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálását nem ellenezte, végindítványában annak megállapítását kérte, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy az átvett megbízási díjjal nem számolt el és az ügyfelek fogadására megfelelő irodát nem tartott fenn, illetve a neki szóló küldemények átvételét nem biztosította.
Mindezen magatartásaival megsértette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban ÜESZ) 6.10. pontjában és a 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.1., 1.3. és 1.5 pontjaiban foglaltakat és – a középmértéket meghaladó összegben – pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását kérte.
A Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi biztos indítványát azzal a felhívással küldte meg az eljárás alá vont volt ügyvédnek, hogy észrevételeit 15 napon belül tegye meg, egyúttal tájékoztatta az eljárás alá vont volt ügyvédet arról, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni. Az elektronikus úton, valamint a postai úton megküldött értesítéseket az eljárás alá vont volt ügyvéd nem vette át, nyilatkozatot nem tett.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az átvett megbízási díjjal nem számolt el, az ügyfelek fogadására megfelelő irodát nem tartott fenn, valamint a neki szóló küldemények átvételét nem biztosította, megszegte az alábbi szabályokat:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.)
1. § (1) Az ügyvédi hivatás jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül- az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ)
6.10. Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak kell az elszámolás tényét bizonyítania.
Az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat
1.1. Az ügyvédi iroda, az európai közösségi jogászi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvédi iroda) valamint a nem ügyvédi irodai tag ügyvéd, európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles biztosítani
a) az ügyfelek fogadásának,
b) elérhetőségének és tevékenysége ellenőrizhetőségének,
c) az ügyvédi tevékenységével összefüggésben átvett és keletkezett iratok őrzésének, valamint
d) az ügyvédi tevékenysége Üttv. szerinti követelményeknek megfelelő gyakorlásának,
e) az alkalmazásában állók ügyvédi tevékenysége gyakorlásának, valamint fellelhetőségének
infrastrukturális feltételeit.
1.2. Az irodát, az alirodát és a fiókirodát olyan épületbe, vagy ahhoz tartozó bekerített és zárt helyre való belépés nélkül is látható olyan módon kell névtáblával megjelölni, hogy az alapján az irodát, illetve fiókirodát az ügyfél, a postai kézbesítő, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlása szabályszerűségének ellenőrzésére jogosult kamarai szerv és tisztségviselő egyértelműen azonosítani tudja és meg tudja találni.
1.5. Az ügyvéd és az ügyvédi iroda részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek, az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvédekkel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az ÜESZ 12.1 pontja az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kötelezettségeit a kamarai szervek minden szabályzatára és határozatára kiterjeszti.
Üttv. 54. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a területi kamara engedélyével határozott ideig szüneteltetheti az ügyvédi tevékenységét, ha
a) gondoskodott a saját, illetve az olyan ügyvédi iroda megbízásainak átadásával vagy megszüntetéséről, amelynek nem marad ügyvédi tevékenységet folytató tagja.
Üttv. 55. § (1) Az ügyvédi tevékenység szünetelése alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem gyakorolhatja a kamarai tagságból vagy kamarai nyilvántartásba vételből eredő jogokat és – tagdíj fizetése valamint az adatváltozás bejelentése kivételével – nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.
Üttv. 112. § (2) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított 3 év eltelt. Az elévülés kezdő napja
a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni
b) jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá
c) az a) és b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.
(4) A közvetítői eljárás kezdeményezésére nyitva álló idő, a közvetítői eljárás, az előzetes vizsgálat, valamint a kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárás tartama alatt az elévülés nyugszik.
Figyelemmel arra, hogy a fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont volt ügyvéd nem tett nyilatkozatot, így a rendelkezésre álló, a bejelentő által csatolt iratokból, a nyilatkozataiból, az irodaellenőrzés megállapításaiból az volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd az átvett megbízási díjjal nem számolt el és az ügyfelek fogadására megfelelő irodát nem tartott fenn, valamint a neki szóló küldemények átvételét nem biztosította.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd legkésőbb a szünetelésének kezdő napjáig a fent hivatkozottak szerint köteles lett volna elszámolni az átvett megbízási díjjal, valamint ugyanezen időig köteles lett volna az irodát és a küldemények átvételét biztosítani.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2019. 07. 01-től 2021. 12. 31-ig az ügyvédi tevékenységét – többszöri hosszabbítással – szüneteltette, az ügyvédi tevékenységének folytatása iránt nem nyújtott be kérelmet, majd 2022. 08. 12-én igazgatási úton törölték a kamarai nyilvántartásból.
A cselekményt 2019. 07. 01. napjáig még ügyvédként követte el. Az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi megbízásai 2019. 07. 01-től, a szünetelésének kezdő napjától megszűntek, mely időponttól az ügyvédi tevékenységre vonatkozó kötelezettségek nem terhelték. A bejelentő a bejelentését 2022. 05. 23-án nyújtotta be a kamarába, az előzetes vizsgálatot a fegyelmi biztos 2022. május 31-én rendelte el. Az elévülés kezdő időpontja 2019. 07. 01. (az eljárás alá vont volt ügyvéd szünetelésének első napja), a fegyelmi vétség 2022. 07. 01-jén évült volna el, azonban a fegyelmi vizsgálat 2022. május 31-én történt elrendelésétől 2022. szeptember 2-ig a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatig az elévülés nyugodott. Erre tekintettel a fegyelmi felelősségre vonást megszüntető ok nem áll fenn.
Az Üttv. 113. § (2) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.
A Fegyelmi Tanács a büntetést az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja és a 109. § (1) bekezdése alapján állapította meg az általa mérlegelt alábbi szempontok és a fokozatosság elvének figyelembevételével.
A Fegyelmi Tanács nyomatékos súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd cselekménye az ügyvédi kar megbecsülését csorbítja, valamint azt, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a mulasztásával összefüggésben korlátozta a bejelentőt a védelmében, enyhítő körülményként figyelembe vette az időmúlást, valamint azt, hogy közel három évtizeden keresztül az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben fegyelmi eljárás nem volt. A Fegyelmi Tanács az Üttv. rendelkezései szerint kiszabható (max. 1.000.000 Ft) pénzbírság összegének a középmértékéhez közelítő 300.000 Ft összegét tartotta megfelelőnek.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet – felelősségének megállapítására tekintettel – az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40. 1. a) és 40. 2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartást az eljárás alá vont volt ügyvéd 2019. 07. 01-jéig fejtette ki, ezért a 2018. január 1. napjától hatályos Üttv. és a 2018. május 1. napjától hatályos ÜESZ rendelkezéseit kellett alkalmazni. Eljárásjogi szempontból a 2019. január 1. napjától hatályos a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
A fegyelmi vétség tárgyalás tartása nélkül történő elbírálásának lehetőségét az Üttv. 127. § (1) bekezdése teremti meg, amely szerint „Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.”. A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség. A fegyelmi tanács az ügyet egyszerű megítélésűnek tekintette, figyelemmel arra is, hogy az ügyben keletkezett iratok nagy részben rendelkezésre álltak.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. december 11. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 221.)