A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. december 12. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd
1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a fegyelmi tanács 200.000 Ft (Kettőszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft (Harmincezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő a 2022. március 28-án érkezett bejelentésében sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a szabálysértési felelősségét megállapító szabálysértési végzéssel szemben nem kezdeményezett perújítási eljárást, továbbá nem indított fizetési meghagyásos eljárást a kárának megtérítése iránt.
A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, majd azt további 3 hónappal meghosszabbította.
Az előzetes vizsgálatot folytató fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A fegyelmi tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, amellyel a fegyelmi biztos egyetértett, indítványát előterjesztette, az eljárás alá vont ügyvéd észrevételt nem tett.
A tényállás:
A bejelentőt a szabálysértési hatóság határozatával a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés miatt 30.000 Ft pénzbírsággal sújtotta.
A bíróság végzésével a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartotta.
A bejelentő elhatározta, hogy a megbízása alapján készült igazságügyi műszaki mérnökszakértői vélemény alapján perújítást kezdeményez.
A perújítási eljárásban történő jogi képviseletével az eljárás alá vont ügyvéd irodáját hatalmazta meg. Az ügyvédi meghatalmazásban az eljárás alá vont ügyvéd helyettesként került megnevezésre.
A bejelentő utóbb kérte az ügyvédi iroda közreműködését abban is, hogy a kárának érvényesítése érdekében kezdeményezzen fizetési meghagyásos eljárást.
A bejelentő ügyeiben ténylegesen az eljárás alá vont ügyvéd járt el a megbízott ügyvédi iroda nevében, s ennek során elkészítette a perújítási kérelmet, amelynek beadásáról nem gondoskodott.
Az eljárás alá vont ügyvéd egyeztetett a bejelentővel a fizetési meghagyásos eljárásról is, azonban az eljárás megindításakor fizetendő eljárási díjat a megbízó az eljárás alá vont ügyvéd díjelőlegezést kérő e-mail üzenete ellenére nem bocsátotta rendelkezésre, így a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtására sem került sor.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos indítványában 1 rb. szándékos fegyelmi vétségben kérte az eljárás alá vont ügyvéd marasztalását, pénzbírság kiszabását indítványozta.
Megjelölte azokat a jogszabályokat, kamarai rendelkezéseket, amelyeket álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megsértett.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában utalt arra, hogy az ügyvédi irodának adott meghatalmazáson helyettesként került megnevezésre, előadta, hogy a perújítási kérelmet helyettesként ő írta meg, azonban a postai feladást nem ő intézte.
A fizetési meghagyásos eljárásra szóban kapott megbízást, amely írásban nem került megerősítésre, továbbá a bejelentő az eljárási díjat nem bocsátotta rendelkezésre, így a kérelem beadására nem került sor.
A bejelentőtől munkadíjat nem vett át.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 1. § (3) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése értelmében a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése alapján a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.1. pontjának első fordulata értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez ..., s a 2.4. pont elvárása szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Helyesen utalt a fegyelmi biztos a következőkre:
Aggálytalanul megállapítható volt, hogy az Ügyvédi Iroda és a bejelentő között a perújítás tárgyában ügyvédi megbízási jogviszony jött létre, s az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett perújítási kérelem benyújtása elmaradt.
Az ügyvédi megbízási jogviszony alapján a megbízott ügyvédi irodának kötelezettsége keletkezett arra, hogy a megbízó nevében és érdekében a perújítás iránt eljárjon.
Kétségtelen tény, hogy a kötelmi viszonyt keletkeztető ügyvédi meghatalmazáson az eljárás alá vont ügyvéd dr. XY ügyvéd helyetteseként jelenik meg, azonban a fegyelmi felelősség megítélése szempontjából annak van jelentősége, hogy ténylegesen ki járt el az ügyben.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy az iroda nevében az eljárás alá vont ügyvéd járt el, ő tartotta a kapcsolatot a bejelentővel, s ő intézte az eljárások előkészítését, ebből következően a perújítási kérelem határidőben történő benyújtásának elmulasztása az eljárás alá vont ügyvéd terhére értékelendő.
Bár a fegyelmi biztos nem tette az eljárás tárgyává, a fegyelmi tanács rögzíti, hogy a fizetési meghagyásos ügyet érintően az eljárás alá vont ügyvéd védekezése helytálló. A fizetési meghagyásos eljárás megindításakor eljárási díjat kell fizetni, amelyet a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd felhívása ellenére nem bocsátott rendelkezésre, így a kérelem nem volt szabályszerűen benyújtható.
A magatartásával tehát az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Enyhítő és súlyosító körülményt nem észlelt a fegyelmi tanács.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. január 13. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 224.)