A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. január 26. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
400.000 Ft, azaz Négyszázezer Forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000,- Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara 10900011–00000007–20950113 sz. bankszámlájára.
A bejelentő 2022. március 28. napján beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, melyben az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviseletének nem megfelelő ellátását, valamint tájékoztatás és iratkiadás elmulasztását kifogásolta.
A bejelentés alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, és az erről szóló értesítésével egyidejűleg felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az iratcsatolási kötelezettségére és az ügyre vonatkozó észrevételeinek megtételére.
A fegyelmi biztos 2022. szeptember 22. napján felhívta a bejelentőt, hogy csatolja a Járásbíróság jogerős ítéletét, az eljárás alá vont ügyvédnek címzett levelet, valamint az eljárás alá vont ügyvédnek küldött SMS fotóját.
A fegyelmi biztos ugyanezen a napon felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy csatolja a bejelentő sértetti, valamint a Biztosító előtti jogi képviseletével összefüggésben felmerült iratok egyszerű másolatát.
Az eljárás alá vont ügyvéd cégkapus elérhetőségéről a vezető fegyelmi biztos megkeresése „Meghiúsulási igazolással” érkezett vissza. A fegyelmi biztos a fenti napon megkereste továbbá a Járásbíróságot, hogy küldje meg a Járásbíróság előtt folyamatban volt ügyben a jogi képviselő meghatalmazását és az ügyben keletkezett jogerős ítéletet, valamint nyilatkozzon, hogy a büntetőeljárás során ki látta el a bejelentő sértett jogi képviseletét.
A fegyelmi biztos felhívására 2022. október 5. napján csatolta a bejelentő a Járásbíróság jogerős ítéletét, valamint az eljárás alá vont ügyvédnek küldött SMS fotóját.
A Járásbíróság 2022. október 6. napján csatolta a fegyelmi biztos által megjelölt iratokat, valamint a bíró nyilatkozatot terjesztett elő.
A fegyelmi biztos 2022. október 12. napján fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott, amely az eljárás alá vont ügyvéd cégkapus elérhetőségéről „Meghiúsulási igazolással” érkezett vissza.
A Fegyelmi Tanács elnöke vizsgálat kiegészítést rendelt el és az iratokat visszaküldte a fegyelmi biztosnak.
A fegyelmi biztos 2022. október 28. napján megkereste az eljárás alá vont ügyvéd volt principálisát, dr. [...], aki a megkeresésnek 2022. november 5. napján eleget tett és csatolta a fegyelmi biztos által megjelölt iratokat, valamint nyilatkozatot terjesztett elő.
A fegyelmi biztos a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálását támogatta, végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének 2 rendbeli, szándékosan elkövetett fegyelmi vétségben való megállapítását kérte, középmértékhez közeli mértékű pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása mellett.
A Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi biztos indítványát azzal a felhívással küldte meg az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy észrevételeit 15 napon belül tegye meg, egyúttal tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni. A Fegyelmi Tanács elnökének felhívása az eljárás alá vont ügyvéd cégkapus elérhetőségéről „Meghiúsulási igazolással” érkezett vissza.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2014. október 1. napjától 2019. június 19. napjáig ügyvédjelöltként töltötte a gyakorlati idejét, amelyből 2018. május 25. napjától 2019. június 19. napjáig dr. [...] ügyvéd mellett tevékenykedett.
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd is [...] lakosok, melyből eredően a bejelentő és felesége évek óta ismeri az eljárás alá vont ügyvédet.
A bejelentő 2017. december 21. napján közúti balesetet szenvedett, amikor P.-D.A. az Opel típusú személygépkocsijával a kerékpárral közlekedő bejelentőt elütötte. A bejelentő a baleset következtében súlyos, maradandó fogyatékosságot eredményező sérüléseket szenvedett.
A bejelentő 2018. május 16. napján ügyvédi meghatalmazást adott az eljárás alá vont ügyvéd principálisa, dr. [...] ügyvéd részére annak érdekében, hogy a Járásbíróság előtt P.-D.A. ellen közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt folyamatban lévő eljárásban lássa el a sértetti képviseletet. Az ügyvédi meghatalmazás rögzíti, hogy a képviseletet az eljárás alá vont ügyvéd(jelölt) is elláthatja.
A Járásbíróság előtt folyamatban volt büntetőeljárásban – figyelemmel arra, hogy a vádlott büntetőjogi felelősségét elismerte – egyetlen tárgyalásra került sor. A Járásbíróság előtt megtartott tárgyaláson a bejelentőt, mint sértettet dr. [...] ügyvéd helyett az eljárás alá vont ügyvéd, mint ügyvédjelölt képviselte. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy „polgári jogi igényt kívánunk előterjeszteni, összegszerűen sérelemdíjként 12.000.000.- Ft megfizetését szeretnénk kérni.”
A Járásbíróság ugyanezen a napon meghozta az ítéletét, amelyben megállapította a vádlott bűnösségét közúti baleset okozásának vétségében és a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Az ítélet ugyanezen a napon jogerőre emelkedett és 2019. május 11. napján dr. [...] ügyvéd részére postai úton kézbesítésre került.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. június 20. napjától kezdődően a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, ügyvédi tevékenységét egyéni ügyvédként kezdte meg, majd 2020. december 7. napjától kezdődően – mind a mai napig – egyszemélyes ügyvédi iroda tagjaként folytatja.
A bejelentő megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az elítélt felelősségbiztosítója, a [...] Biztosító Zrt. előtt a bejelentő jogi képviseletében a 12.000.000.- Ft sérelemdíj megfizetése érdekében járjon el. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást elfogadta, a megbízáshoz kapcsolódó iratokat a bejelentő otthonában íratta alá és azokból példányt nem adott a bejelentőnek.
Kezdetben a bejelentő felesége érdeklődött az eljárás alá vont ügyvédnél az ügy állásáról, aki a pandémiára hivatkozva közölte, hogy nem tud tárgyalni a biztosítóval. 2021 nyarán az eljárás alá vont ügyvéd személyesen kereste fel a bejelentőt otthonában és tájékoztatta arról, hogy a biztosító csak 800.000.- Ft-ot hajlandó fizetni, ezért perindításra tett javaslatot, amelyet a bejelentő elfogadott és maga is kérte a per megindítását.
A bejelentő felesége 2021. szeptemberében egy rendezvényen találkozott az eljárás alá vont ügyvéddel, aki ekkor azt ígérte, hogy egy hét múlva benyújtja a keresetet az illetékes bíróságra.
Ezt követően a bejelentő és felesége többször próbálta telefonon elérni az eljárás alá vont ügyvédet, valamennyi alkalommal sikertelenül, majd a bejelentő 2022. februárjában felkereste az eljárás alá vont ügyvédet az otthonában, aki a férje tájékoztatása szerint nem tartózkodott otthon.
A bejelentő 2022. február 17. napján – az eljárás alá vont ügyvéd lakcímére és irodájának címére is megküldött – postai levelében kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 5 napon belül küldje vissza a balesetével kapcsolatos iratokat, amelynek az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget. A bejelentő egy hónappal később, 2022. március 17. napján SMS-ben is megkereste az eljárás alá vont ügyvédet és ismételten kérte, hogy az iratokat 5 napon belül küldje vissza. Az eljárás alá vont ügyvéd az ismételt megkeresésnek sem tett eleget.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a panaszbeadvány, dr. Szekeres Mónika bíró és dr. K. Kovács Dóra nyilatkozata, valamint a csatolt iratok alapján állapította meg.
A bejelentő panaszbeadványában előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvédet régóta ismeri, ezért maximálisan megbízott benne. Az eljárás alá vont ügyvéd vállalta, hogy a bejelentő kártérítési ügyében az elítélt biztosítója, a Biztosító előtt eljár. A bejelentő előadta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az otthonában kereste fel, ahol arról tájékoztatta, hogy 12 millió forint jár neki, valamint aláíratta vele az ügyintézéshez szükséges iratokat, amelyekből példányt a bejelentő nem kapott. Kezdetben a bejelentő érdeklődésére az eljárás alá vont ügyvéd a pandémiára hivatkozva azt állította, hogy a biztosítóval nem tud tárgyalni, nincs ügyfélfogadás. 2021. nyarán az eljárás alá vont ügyvéd ismételten felkereste a bejelentőt az otthonában és arról tájékoztatta, hogy a biztosító 800.000.- Ft-ot tud fizetni, és javasolta, hogy indítsanak pert. A bejelentő panaszbeadványában rögzítette, hogy ekkor kérte az eljárás alá vont ügyvédet a per megindítására. A bejelentő előadta továbbá, hogy 2021. szeptemberében a felesége találkozott egy magánrendezvényen az eljárás alá vont ügyvéddel, aki azt ígérte, hogy egy hét múlva beadja a bíróságra a keresetet. Ezt követően, 2021. szeptemberétől kezdődően, a bejelentő előadása szerint, az eljárás alá vont ügyvéd elérhetetlenné vált. A bejelentő panaszbeadványában többször hangsúlyozta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd többszöri felszólítás ellenére sem adta ki az ügyben keletkezett iratokat.
Az eljárás alá vont ügyvéd többszöri felhívás ellenére sem csatolta az ügy iratait és észrevételt sem terjesztett elő.
A fegyelmi biztos megkeresésére a Járásbíróság előtt folyamatban volt büntetőeljárás során eljárt bíró a bejelentővel egyezően rögzítette, hogy dr. [...] ügyvéd helyett az eljárás alá vont ügyvéd járt el, aki a tárgyaláson nyilatkozott, hogy a polgári jogi igényt polgári peres úton kívánják érvényesíteni.
A fegyelmi biztos felhívására dr. [...] ügyvéd írásbeli nyilatkozatában a bejelentővel egyezően adta elő, hogy a bejelentő ügyének elvállalására, az akkor még eljárás alá vont ügyvédjelölt és Sz.I. ismeretsége okán került sor, a bejelentő ragaszkodott az eljárás alá vont ügyvéd személyéhez. Dr. [...] nyilatkozatában előadta továbbá, hogy a képviselet ellátása kizárólag a Járásbíróság előtt folyó bírósági eljárásban való képviseletre terjedt ki, az ügyre vonatkozóan külön megbízási szerződés és tényvázlat nem készült. Dr. [...] ügyvéd előadta továbbá, hogy a közúti balesettel összefüggésben felmerült kárigény érvényesítésére megbízást és meghatalmazást a bejelentőtől nem kapott.
A fegyelmi biztos az írásban előterjesztett végindítványában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az általa vállalt megbízásnak nem tett eleget, megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdését, 29. § (1) bekezdését és a 39. § (3) bekezdését, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban ÜESZ) 2.1., 2.2. és 2.4. pontjában írt rendelkezéseket, mellyel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta továbbá, hogy a fegyelmi biztos megkereséseire nem reagált és nem csatolta az alapügy iratait, amellyel ugyancsak egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A fegyelmi biztos a végindítványában indítványozta, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazzon, amelynek mértékét a kiszabható középmértékhez közel állapítsa meg, egyúttal marasztalja az eljárás költségeiben.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 52. § (2) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
Az ÜESZ 2.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez (...).
Az ÜESZ 2.2. alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban FESZ) 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során észrevételt nem tett, nyilatkozatot nem terjesztett elő, a tényállása alapjául a bejelentő dokumentumokkal is alátámasztott előadását vette alapul.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló iratok – így a bejelentő eljárás alá vont ügyvédhez intézett postai levele, valamint SMS megkeresése – és a bejelentő által előadottak alapján arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között megbízási jogviszony jött létre azzal, hogy az eljárás során nem nyert bizonyítást, hogy a felek között létrejött megbízási szerződés írásba foglalására sor került-e. Az Üttv. 29. § (2) bekezdése alapján ugyanakkor az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd számára – figyelemmel arra is, hogy maga járt el a bíróság előtt az alapügyben – jól ismert kellett, hogy legyen az alapügy, így az is, hogy a közlekedési baleset 2017. december 21. napján történt, így a polgári jogi igénnyel kapcsolatos perindításra legkésőbb a baleset napjától számított 5 éven belül van lehetősége a bejelentőnek. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint e körben kiemelést érdemel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő megkereséseire nem reagált, elérhetetlenné vált a számára, azzal, hogy még a bejelentő figyelmét sem hívta fel arra, hogy a károkozóval és a biztosítóval szemben a sérelemdíj iránti igényét csupán a Ptk. 6:22. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül, így 2022. december 21. napjáig van lehetősége érvényesíteni. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az ügyvédi megbízással szemben alapvető elvárás a kiemelt gondossággal történő eljárás, így az ügyekben a határidők betartása, valamint a lényeges határidőkről, különösen a jogvesztő határidőkről az ügyfél tájékoztatása, megbízási szerződésben történő rögzítése.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy az általa vállalt megbízásnak nem tett eleget, így a bejelentő megbízása ellenére nem nyújtotta be a keresetlevelet az illetékes bíróságra, valamint, hogy nem tájékoztatta a bejelentőt az ügy állásáról és a keresetlevél benyújtására rendelkezésre álló jogvesztő határidőről, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, 39. § (3) bekezdését, valamint az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4. pontjait, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A bejelentő az előzetes vizsgálati eljárás során csatolta az eljárás alá vont ügyvédnek küldött SMS-ről készült fényképet, amelyben a bejelentő rögzíti, hogy „írtam levelet az ügyvédnőnek 2022.02.18-án adtam fel, amelyben kértem a balesetemmel kapcsolatos iratokat maradéktalanul részemre postai úton küldje vissza. Ez sajnos nem történt meg. Ezért ismételten kérem, hogy 5 napon belül kérem vissza a dokumentumokat.”
A Fegyelmi Tanács ellenkező bizonyítás hiányában megállapította továbbá az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét a körben is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő többszöri felszólítása ellenére sem adta ki az üggyel kapcsolatos iratait, amellyel megsértette az Üttv. 52. § (2) bekezdését, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott további egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács megállapította továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos többszöri felhívása ellenére sem csatolta az üggyel összefüggő iratait, mely magatartásával megsértette az ÜESZ 12.3. pontjának rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző további egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. A Fegyelmi Tanács nyomatékkal felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy függetlenül attól, hogy tesz-e a fegyelmi eljárás során nyilatkozatot, a fegyelmi ügyben az ÜESZ 12.3. pontja alapján iratcsatolási kötelezettsége áll fenn.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel – figyelemmel az elkövetett cselekmény jelentős tárgyi súlyára is – a rendelkező rész szerint állapította meg. E körben a Fegyelmi Tanács kiemelten figyelemmel volt arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása amellett, hogy az összügyvédi érdeket sért, a bejelentő ügyvédségbe vetett bizalmát is aláássa.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt nem talált, ugyanakkor súlyosító körülményként értékelte az egy eljáráson belüli halmazatot, valamint azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem adta ki az iratokat, korlátozta a bejelentőt abban, hogy egyéb úton érvényesítse a követelését.
A Fegyelmi Tanács kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségéről jogosult dönteni, a bejelentésben szereplő kártérítési igény elbírálására nem jogosult, az egyéb jogi útra tartozik.
A Fegyelmi Tanács külön is felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek az ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A Fegyelmi Tanács a határozatát az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. pontja alapján tárgyalás tartása nélkül hozta meg, figyelemmel arra is, hogy az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre álltak, a megállapított fegyelmi vétség egyértelmű, a fegyelmi felelősség megállapításához további bizonyítás felvétele nem vált szükségessé.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. március 16. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 228.)