A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. év június hó 28. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 4 rb szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 3 (három) év, és amelynek végrehajtását 1 (egy) évre felfüggeszti.
Elrendeli a 2021.F.122. számú eljárásban kiszabott 300.000 Ft pénzbírság végrehajtását.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 300.000 Ft pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A jelen eljárás a Bejelentő mellékletek nélküli bejelentése alapján indult, amelyben a Bejelentő arról értesítette a kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által ingatlan-nyilvántartási eljárásba benyújtott szerződés és szerződésen végrehajtott utólagos módosítás időpontjában az okiratban átruházóként szereplő fél már nem élt.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, amelyben felhívta, hogy nyilatkozatát, illetve a panaszolt ügyben keletkezett releváns iratait 8 napon belül küldje meg a fegyelmi hatóság részére.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022.04.28. napján terjesztette elő igazoló jelentését, amelyhez mellékleteket is csatolt.
A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvédet további iratcsatolásra hívta fel, továbbá megkereste a Bejelentőt, hogy a vizsgálat lefolytatásához, a tényállás megállapításához a releváns ügyiratokat küldje meg.
A Bejelentő 2022.09.01-jén csatolta a bejelentéséhez kapcsolódó iratokat,
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022.09.08. napján előterjesztett nyilatkozatával szintén csatolta a Bejelentő által megküldött iratokat. Arra hivatkozott, hogy dr. P.L.P. eladó 2015-ben jelezte, hogy a garázs tekintetében a jogváltozás nem került ingatlannyilvántartási bejegyzésre, ezért az Ügyvédi Iroda ismét megszerkesztette a tulajdonváltozás bejegyzéshez szükséges okiratokat, amelyek aláírása megtörtént, de azok földhivatali benyújtása adminisztratív hiba folytán ismét elmaradt.
A fegyelmi biztos határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett. Határozatában rögzítette, hogy alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás teljesítésének elmulasztásával, s a kirívóan szakszerűtlen okiratszerkesztői és képviseleti eljárásával 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A megállapított tényállás:
Dr. P.LP. eladó a [...] sz. alatti lakás (továbbiakban lakás), valamint a [...] sz. alatti garázs (továbbiakban garázs) ingatlanát egy okiratba foglaltan a 2001.08.30-án kelt adásvételi szerződéssel eladta Cs.L.F. vevőnek. Az eladó mindkét ingatlan vonatkozásában fenntartotta a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig.
Az adásvételi szerződést az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte, majd azt a vevő meghatalmazása alapán 2001.09.03-án beadta a földhivatalba, kérve a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényének feljegyzését.
Az ingatlanügyi hatóság a 2001.10.08-án kelt határozatával a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét a lakás és a garázs tulajdoni lapjára is feljegyezte.
2001.11.27-én a szerződés szerinti teljes vételár kiegyenlítésre került, ennek ellenére az eljárás alá vont ügyvéd alkalmazottja tévedésből kizárólag a lakást érintően szerkesztette meg az eladó bejegyzési engedélyét, így az eladó az engedélyben kizárólag ahhoz járult hozzá, hogy a lakásra a vevő tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön. Az eljárás alá vont ügyvéd által ellenjegyzett és a földhivatalba benyújtott bejegyzési engedély alapján az ingatlanügyi hatóság a 2004.03.03-án kelt határozatával a lakásra a vevő tulajdonjogát bejegyezte.
Az eladó 2015-ben felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a garázsra a vevő tulajdonjoga nem került bejegyzésre. Az eljárás alá vont ügyvéd a 2015.08.04-i e-mailjében tudatta az eladóval, hogy a földhivatalban tájékozódik, majd 2015.09.15-én beszerezte a garázs tulajdoni lapját, azonban érdemi ügyintézésre nem került sor.
Az eladó 2019.04.04-én elhunyt.
Dr. K.L. ügyvéd a vevő jogi képviseletében a 2021.07.14-i e-mail üzenetében megkereste az eljárás alá vont ügyvédet, tájékoztatást kérve, hogy az ingatlanokat eladni szándékozó vevő tulajdonjogának bejegyzését a garázst érintően mi akadályozza.
Az eljárás alá vont ügyvéd ekkor észlelte, hogy a vevő tulajdonjoga a garázsra továbbra sincsen bejegyezve, ezért 2021.07.23-án kérelmet terjesztett elő a Földhivatali Főosztálynál, kérve a vevő tulajdonjogának bejegyzését a garázsra. A kérelemhez csatolta a 2001.11.27-i – lakásra vonatkozóan készült bejegyzési engedély (továbbiakban: Bejegyzési engedély I.) azon példányát, amelyre kézírással pótlólag rávezette a garázs helyrajzi számát is.
Az így módosított bejegyzési engedélyt az eljárás alá vont ügyvéd 2021. július 20. napján ellenjegyezte, az ellenjegyzéshez új – 2001-ben még nem létező – bélyegzőjét használta és az ellenjegyzésen feltüntette kamarai azonosító számát is.
Az ingatlanügyi hatóság a 2021.08.11-én kelt határozatával a tulajdonjog-bejegyzési kérelmet elutasította, mivel a bejegyzési engedély vizsgálata során megállapította, hogy az okiratban a helyrajzi szám vonatkozásában kézzel belejavítottak, ami az okirat módosításának minősül, s ahhoz a felek által aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett nyilatkozat szükséges.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021.09.29-én ismét kérte a vevő tulajdonjogának bejegyzését a garázsra, a kérelemhez csatolva egy 2001.11.27-i keltezésű nyilatkozatot, (továbbiakban: Bejegyzési engedély II.), amelyben az eladó kizárólag a garázst érintően hozzájárult a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez.
Az ingatlanügyi hatóság a 2021.10.07-i határozatával a kérelmet elutasította azzal az indokolással, hogy a 2001.08.30-i adásvételi szerződés, és a garázsra vonatkozó bejegyzési engedély nem tartalmazza a jogváltozás jogcímét, továbbá a felek személyazonosító számát és a vevő születési nevét.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021.11.09-én újból kérte a vevő tulajdonjogának bejegyzését a garázsra, a kérelemhez ezúttal egy olyan, 2001.11.27-i keltezésű eladói bejegyzési engedélyt (továbbiakban: Bejegyzési engedély III.) mellékelve, amely a garázs helyrajzi száma mellett feltünteti a vételi jogcímet is. A bejegyzési engedély nem tartalmazza az eljárás alá vont ügyvédnek a többi iraton elhelyezett és 2001.11. 27. napján használt nedves bélyegzője lenyomatát, csupán azt rögzíti, hogy az okirat ellenjegyzésére 2001.11. 27. napján került sor, azon azonban már az eljárás alá vont új – 2003-tól használt – körbélyegzője és az eljárás alá vont ügyvéd KASZ azonosítója szerepel.
Az ingatlanügyi hatóság a 2021.11.25-i határozatával a kérelmet újból elutasította, ezúttal arra hivatkozva, hogy a 2001.08.30-i adásvételi szerződés nem tartalmazza a jogváltozás jogcímét, az eladó és a vevő személyi azonosító számát, a vevő születési nevét, valamint a bejegyzési engedély tévesen tünteti fel a vevő személyi azonosítóját, továbbá hiányosan szerepelteti az eladó nevét is. További pótolható hiányosságként nevezte meg a B400-as (NAV) adatlap csatolásának mellőzését.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022.03.10-én megint kérelmet terjesztett elő a vevő tulajdonjogának garázsra történő bejegyzése iránt. A kérelemhez csatolt egy olyan 2001.08.30-i keltezésű adásvételi szerződést, amelyen már szerepelt az eladó és a vevő személyi azonosítója, továbbá csatolt egy 2001.11.27-i keltezésű bejegyzési engedélyt is (továbbiakban: Bejegyzési engedély IV.), amelyen feltüntetésre került az eladó teljes neve. Az ingatlanügyi hatóság a 2022.03.23-án kelt határozatával a kérelmet elutasította, figyelemmel arra, hogy az adásvételi szerződés és a bejegyzési engedély a vevő személyi azonosítóját helytelenül tartalmazza.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 4 sikertelen bejegyzési kísérletet követően átadta a vevő jogi képviselőjének a 2001.08.30. napján kötött adásvételi szerződést és a lakást érintő bejegyzési engedélyt, amelyek birtokában a vevő póthagyatéki eljárásban jogcímes elbirtoklás címén a garázsra vonatkozó tulajdonjogot 2022-ben megszerezte.
Az eljárás alá vont ügyvéd és a vevő jogi képviselője megállapodtak abban is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti eljárással okozott többletköltségeket (ügyvédi munkadíj, közjegyzői póthagyatéki eljárás költségei) megtéríti a vevő részére.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét elismerte abban a körben, hogy eljárása nem eredményezte a vevő tulajdonjogának bejegyzését.
Úgy nyilatkozott, hogy szakmai hibát vétett, amikor 2001-ben nem megfelelő tulajdonjog átruházó nyilatkozatot szerkesztett, és ezt a hibát a benyújtás során sem észlelte.
Számára 2015-ben az eladó jelzése alapján derült ki, hogy a bejegyzési engedély csak a lakásra készült el. 2015-ben a garázsra kollegái egy új bejegyzési engedélyt készítettek, amit az eladó részére kiküldtek, aki azt aláírta és visszaküldte.
Előadta, hogy a földhivatalba csak az eladótól származó bejegyzési engedélyek kerültek benyújtásra, valamennyi okirat 2015-ben készült, amikor az eladó még élt.
Adminisztrációs hibával és irodai szervezetlenséggel indokolta, hogy a garázsra ekkor készített bejegyzési engedély benyújtása akkor elmaradt.
Arra nem tudott magyarázatot adni, hogy mi indokolta, hogy ugyanazzal a dátummal 2001.08.30-án kétféle ingatlan adásvételi szerződés készült, majd 2001.11.27-i keltezéssel négyféle, eltérő tartalmú bejegyzési engedély került kiállításra.
Ellentmondó nyilatkozatot tett arra vonatkozóan is, hogy ha külön okiratban 2001.11. 27. napján mégis készült önálló bejegyzési engedély a garázsra is, akkor mi akadályozta ennek 2015-ben történő benyújtását, miért kellett a lakásra vonatkozó bejegyzési engedélyt a garázsra vonatkozóan 2021-ben kiegészíteni.
Nem tudott választ adni arra sem, hogy egyes bejegyzési kérelmek miért éppen az előzőleg átvett földhivatali elutasító határozatban megjelölt indokok alapján készültek, vagy egészültek ki.
A Fegyelmi Tanács tanúként hallgatta meg az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédjelöltjét, aki úgy nyilatkozott, hogy az adásvételi szerződést ügyvédjelöltként ő bonyolította, a szerződéseket és hozzákapcsolódó nyilatkozatokat, okiratokat ő készítette elő.
Előadta, hogy az ingatlan adásvételi szerződés aláírását követően észlelte, hogy a szerződés 4. pontja hibásan nem tartalmazza a vevő tulajdonszerzésének jogcímét, ezért még a felek jelenlétében új szerződés készült. Valószínűleg az előzőleg aláírtak mindegyikét nem tépte el, ezért azok belekeveredhettek a jogcímes szerződések közé, és tévedésből nem a jó szerződések kerültek benyújtásra a földhivatalba.
Úgy nyilatkozott, hogy 2001.11. 27-én az általa készített bejegyzési engedélyről véletlenül a garázs lemaradt, és azt, hogy a vevő nem szerzett tulajdonjogot a garázson, azt a lakásra érkező bejegyző határozat átvételekor sem észlelték.
Előadta, hogy 2015-ben az eladó jelezte, hogy a garázs tekintetében elintézetlen a vevő tulajdonszerzése, ekkor kolléganőjével elkezdték az ügyintézést, de azt már nem ő fejezte be, az a kolléganő pedig, aki az ügyet intézte, már nem dolgozik az irodában. A garázzsal kapcsolatos ügyintézésben tehát nem vett részt.
S.N.G.Cs. tanú úgy nyilatkozott, hogy 2014-től dolgozott az Ügyvédi Irodában, ahol kizárólag adminisztrációs feladatokat látott el. 2015-ben ő volt azt, aki az eladóval a telefonos kapcsolatot felvette, ezt követően azonban betegállományban volt, így az okiratok keletkezésének körülményeiről nincs tudomása.
Dr. K.L. ügyvéd tanú az ügyvédi titoktartás alóli felmentés birtokában úgy nyilatkozott, hogy 2021 júliusában kereste meg az eljárás alá vont ügyvédet a garázs helyzetének megoldása érdekében. Az eljárás alá vont ügyvéd mindvégig segítőkész és közreműködő volt, azt követően pedig, hogy a bejegyzésre irányuló kísérletei – amelyek módjáról és formájáról ő nem rendelkezett információval – eredménytelenek maradtak, átadta részére a póthagyatéki eljárás megindításához szükséges okiratokat, és vállalta, hogy a vevőnek az eljárás elhúzódásával kapcsolatos költségeit megtéríti. Mivel a vevő tulajdonjoga 2022-ben a garázsra vonatkozóan is bejegyzést nyert, az eljárás alá vont ügyvéd pedig vállalta a felmerült költségek megfizetését, a vevőnek az ügyvéd eljárásával összefüggésben kára nem keletkezett.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglalt tényállást fenntartva 2 rb. szándékos fegyelmi vétség megállapítását látta indokoltnak, mert az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a megbízásnak, másrészt a földhivatalba 2021-ben és 2022-ben benyújtott okiratok az ellenjegyzés szabályainak súlyos megsértésével készültek.
Enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét elismerte és végül nem okozott kárt a vevőnek.
A fokozatosság elvére, valamint az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire is figyelemmel felfüggesztett kizárás kiszabására tett indítványt, melynek időtartamát 3 évben már kérte megállapítani és indítványozta a büntetés végrehajtásának egy évre történő felfüggesztését, valamint az eljárás alá vont ügyvéd költségekben történő marasztalását.
Az eljárás alá vont ügyvéd záró felszólalásában rögzítette, hogy a Fegyelmi Tanács döntését elfogadja. Hangsúlyozta, hogy az ügyben mindenki segítő szándékkal járt el. A fegyelmi biztos indítványával egyetértett.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint részben alapos.
Az elkövetéskor hatályos, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 44. § (1) bekezdése értelmében az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,
b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
A Ptk. 2:4. § kimondja, hogy a jogképesség a halállal szűnik meg.
Az Üttv. 107. § szerint Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A rendelkezésre álló iratok és a lefolytatott bizonyítás alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2001-ben elmulasztotta elkészíteni és benyújtani a garázsra vonatkozó bejegyzési engedélyt annak ellenére, hogy a vevő az adásvételi szerződésben foglalt teljes vételárat – ideértve a garázs vételárát is – hiánytalanul megfizette az eladó részére.
Kétségkívül ezzel a mulasztással megsértette az elkövetéskor hatályos Üt. 1. § és 3. § (2) bekezdését, tekintve azonban, hogy minden kötelességszegés – ideértve a mulasztást is – önállóan vizsgálandó, a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy a 2001. évi mulasztás – több mint 20 évvel később – a 2022-ben kezdeményezett bejelentés időpontjára elévült.
Ezen túlmenően a bejelentést a Földhivatal tette, a bejelentésben az eljárás alá vont ügyvéd 2021-ben és 2022ben benyújtott okiratait kifogásolta arra hivatkozással, hogy az eljárás alá vont ügyvéd általi ellenjegyzése, illetve az okiratok benyújtásának időpontjában a nyilatkozattevő eladó már nem élt.
A rendelkezésre álló iratok és a lefolytatott bizonyítás alapján a Fegyelmi Tanács kétséget kizáróan megállapította, hogy a 2021. július 20. napján ellenjegyzett okirat (Bejegyzési engedély I.) ellenjegyzése időpontjában az eladó már nem élt, így a „Tulajdonjog átruházó nyilatkozat és átvételi elismervény” elnevezésű okiratot, az abban foglalt módosításokat nem írhatta alá és 2021. július 20. napján az aláírását a magáénak sem ismerhette el. Ezért ennek az okiratnak az utólagos módosításával és ellenjegyzésével az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 44. §-ban foglalt ellenjegyzési szabályokat.
Egyetértett a fegyelmi biztos álláspontjával abban a körben is, hogy amennyiben a 2021.09. 29-i bejegyzési kérelemhez benyújtott bejegyzési engedély (Bejegyzési engedély II.) 2021. júliusában – a Vevő jogi képviselőjétől érkező megkereséskor – valóban létezett volna, úgy teljesen szükségtelen lett volna a Bejegyzési engedély I. utólagos ellenjegyzése, hiszen ebben az esetben volt olyan bejegyzési engedély, amely kifejezetten a garázs tekintetében készült. Ennek ugyanakkor ellentmondott az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédjelöltjének tanúvallomása, aki úgy nyilatkozott, hogy ő volt az, aki 2001-ben elfelejtette elkészíteni a garázsra vonatkozó bejegyzési engedélyt. Mindez azt támasztja alá, hogy a 2021. 09. 29-i bejegyzési kérelemhez csatolt Bejegyzési engedély II. 2021. július 20. napja előtt nem létezett, vagyis nem készülhetett az eladó életében.
Nem volt elfogadható az eljárás alá vont ügyvédnek az a védekezése sem, hogy a Bejegyzési engedély II. 2015-ben – még az eladó életében – készült, mivel ezt sem a meghallgatott tanúk, sem az okiraton szereplő 2001.11.27-i dátum, sem az életszerűség nem igazolta. Nem életszerű az sem, hogy egy 2015-ben pótlólag, külön kérésre elkészített okirat benyújtása ismételten elmaradjon.
Ezen túlmenően 2015-ben az ellenjegyzés még nem tartalmazta a KASZ számot, ugyanakkor az eljárás alá vont ügyvéd 2003. óta már új körbélyegzőt használt, miközben a Bejegyzési engedély II. a 2001-ben használt bélyegzőlenyomatot tartalmazza. Az ellenjegyzés szabályai egyebekben – még ha megállapítható lett volna, hogy azok 2015-ben készültek – akkor is sérültek, mivel maga az eljárás alá vont ügyvéd is azt állította, hogy az okiratok nem ő előtte és nem a megfelelő azonosítást követően kerültek aláírásra.
Egyetértett a Fegyelmi Tanács azzal is, hogy a 2021.11.29-én benyújtott kérelemhez csatolt Bejegyzési engedély III., valamint a 2022.03.10-i kérelemhez benyújtott Bejegyzési kérelem IV. tartalmában azokat a hiányosságokat küszöböli ki, amelyek az előzőleg átvett földhivatali határozatok szerint az éppen elutasított bejegyzési engedélyek hiányai voltak.
Nem volt életszerű az ügyvédjelölt tanú azon nyilatkozata sem, hogy 2001. augusztus 30. napján két különféle tartalmú adásvételi szerződés készült volna. Ha ugyanis létezett már ekkor olyan adásvételi szerződés, amely tartalmazta a jogcímet és a felek személyi adatait is, akkor nincs ésszerű magyarázata annak, hogy az eljárás alá vont ügyvéd csak 3 bejegyzési kérelem elutasítását követően, a 4. eljárásban nyújtotta be ezeket az iratokat és a korábbi kérelmeket olyan verziókra alapította, amelyek nem voltak megfelelők.
A rendbeliség a normaszegő magatartások számához igazodik, a többrendbeliség megállapításának nem akadálya, ha ugyanazon normasértés eltérő időpontban kerül megvalósításra.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 4 különböző alkalommal készített és nyújtott be a földhivatalba olyan okiratokat, amelyekkel megsértette az ellenjegyzés szabályait – eltérően a fegyelmi biztos indítványától – a Fegyelmi Tanács a terhére 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.
Az Üttv. 109. § (6) bekezdés szerint a kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három év, leghosszabb időtartama tíz év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható.
Az Üttv. 111. § (1) bekezdése szerint az írásbeli megrovás kivételével a fegyelmi büntetés végrehajtása határozott időre, legalább egy, legfeljebb három évre felfüggeszthető.
A büntetés kiszabásánál – egyezően a fegyelmi biztos végindítványában foglaltakkal – a Fegyelmi Tanács kiemelten súlyosító körülményként értékelte, hogy az ellenjegyzési szabályok megsértése a legsúlyosabb fegyelmi vétségek egyike és a jogszabálysértéssel ellenjegyzett okiratok az ingatlan-nyilvántartásba is bekerültek. További súlyosító körülményként értékelte a halmazatot és az eljárás alá vont ügyvéd előéletét.
Ugyanakkor a Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként azt értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az eljárásával kárt végül nem okozott, a mulasztással összefüggő kár megtérítését vállalta, a vevő képviseletében eljáró kollegával együttműködött, ezenkívül a fegyelmi tárgyalásokon is együttműködő volt.
Az Üttv. 111. § (2) bekezdése szerint a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, és a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a 2021.F.122. számú ügyben 2021. szeptember 6. napján jogerős határozattal 300.000 forint pénzbírság fegyelmi büntetés került kiszabásra, melynek végrehajtását a Fegyelmi Tanács 3 évre felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd a terhére megállapított fegyelmi vétségeket a Bejegyzési engedély I–II–III. tekintetében a végrehajtásában felfüggesztett pénzbírság felfüggesztési ideje alatt követte el. Ezért az Üttv. 111. § (2) bekezdése értelmében a felfüggesztett büntetés végrehajtásáról kellett rendelkezni.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja értelmében nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, továbbá, hogy az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
Ugyancsak felhívja a Fegyelmi Tanács a figyelmet az Üttv. 149. § (6) bekezdésére, mely szerint, akinek a területi kamara az ügyvédi kamarai tagságát az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott okból szünteti meg, a fizetési kötelezettségének teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető fel tagként területi kamarába és vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. augusztus 26. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 231.)