A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. január 16. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 80.000,- Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara 10900011–00000007–20950113 sz. bankszámlára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A Budapesti Ügyvédi Kamarához 2022.05.12-én érkezett N.V.K., mint a V. SE elnökének bejelentése, amelyben kifogásolta, hogy az SE jogi képviseletét 2014. év óta ellátó, továbbá elnökhelyettesi tisztségét is betöltő eljárás alá vont ügyvéd az SE által indított perben az ellenérdekű fél képviseletét látta el.
A BÜK vezető fegyelmi biztosa 2022.05.18-án hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot. Az eljárás alá vont ügyvéd 2022.05.30-án vette át az erről szóló határozatot, amely tartalmazza az ügy iratainak megküldésére szóló felhívást is.
A BÜK fegyelmi biztosa 2022.08.18-án három hónappal meghosszabbította az előzetes vizsgálat időtartamát.
A BÜK fegyelmi biztosa 2022.10.20-án a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről hozott határozatot.
A Fegyelmi Tanács elnöke 2022. 11. 03. napján vette át az iratokat. A Fegyelmi Tanács 2023.01.16. napján tartott tárgyalást az ügyben.
A megállapított tényállás:
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló okiratok, az eljárás alá vont ügyvéd személyes meghallgatása és a meghallgatott tanúk vallomásai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2014. évben került kapcsolatba a V. SE-vel. Megbízást kapott az egyesület elnökségében történt változások nyilvántartásbeli átvezetésére, valamint az egyesület elnökhelyettesévé is megválasztották.
Az egyesület volt elnöke, N. P. 2008. évtől edzői feladatokkal bízta meg C.Á.-t, amely megbízást 2015ben szüntetett meg. 2015-től az egyesületben érdemi tevékenység már nem folyt, mert azt áthelyezték egy másik, budapesti székhelyű egyesületbe.
Az egyesület volt elnökének különböző személyekkel különböző elszámolási, vagy egyéb jogcímeken jogvitája keletkezett, számos polgári és büntetőeljárást tett folyamatba.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2014. év során két, az egyesület elnökségével kapcsolatos
változásbejegyzési eljáráson túl más ügyben nem látott el jogi képviseletet az egyesület részére. A 2015ig tartó elnökhelyettesi tevékenysége igen szűk körű volt, figyelemmel az egyesületi tevékenység megszűnésére, illetve a budapesti egyesületbe való integrálásra. C. Á. edző megbízási jogviszonyával kapcsolatosan semmilyen tevékenységet nem végzett, az ezzel kapcsolatos feladatokat a volt elnök személyesen látta el.
Az egyesület korábbi, majd a jelenlegi, 2019. évtől regnáló elnöke, N.V.K. kártérítési pert indított az egyesület nevében C.Á. alperessel szemben, amely perben az eljárás alá vont ügyvéd látta el az alperes jogi képviseletét. Az ügyben a Járásbíróság elsőfokú ítéletével az egyesület keresetét elutasította. A Törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eljáró bíróságok a felperes indítványára kitértek az alperesi jogi képviselet összeférhetetlenségének kérdésére, azonban azt csak a régi Pp. 67., 69. és 72. §-a értelmében az ügyvédi meghatalmazás körében vizsgálhatták, magát a megbízási szerződést már nem. A bíróság a polgári perben összeférhetetlenséget nem tudott megállapítani, és ezen kérdés tisztázását a továbbiakban az illetékes ügyvédi kamara határkörébe utalta.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálati eljárásban 2022.05.30-án átvette annak elrendeléséről szóló határozatot, amelyben a vezető fegyelmi biztos felhívta arra, hogy az ügy iratait köteles 8 napon belül megküldeni a kamarának. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügy iratait nem küldte meg, illetve észrevételt nem terjesztett elő.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában annak alapos gyanúját állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az összeférhetetlen ügyvállalásra és iratcsatolásra vonatkozó szabályokat. Állítását, egyéb adat híján, a vitássá nem tett bejelentésre alapította.
A fegyelmi biztos a fegyelmi tárgyaláson elhangzottakra figyelemmel az összeférhetetlen ügyvállalás megállapítására tett indítványát nem tartotta fenn, csupán az iratcsatolás elmulasztását rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos indítványával lényegében azonos végindítványt tett, az összeférhetetlen ügyvállalás tekintetében nem ismerte el a fegyelmi felelősséget, míg az iratcsatolás elmulasztásában igen.
A fegyelmi tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztos indítványaival.
Az összeférhetetlen ügyvállalás akkor állapítható meg, ha az eljárás alá vont ügyvéd megszegi a 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 20. § (1), (4) bekezdésében, illetve az ÜESZ 2.4. pontjában írtakat: Üttv. 20. § (1) Az ügyvéd, ... nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az érdekei egymással ütköznek, ....
(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatását követően – hozzájárult.
6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól
2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Jelen esetben helytálló volt az eljárás alá vont ügyvéd védekezése, mely szerint ő úgy vállalt a korábbi ügyfelével szemben jogi képviseletet, hogy a korábbi ügy és az új ügy, vagyis a korábbi változásbejegyzésekkel kapcsolatos eljárás és az edző ellen indított kártérítési per között nem volt összefüggés. Hasonlóképpen nem volt összefüggés a per tárgya és az eljárás alá vont ügyvéd rövid elnökhelyettesi tevékenysége között sem.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló periratok, az eljárás alá vont ügyvéd személyes előadása, a meghallgatott volt és jelenlegi egyesületi elnökök tanúvallomásai alapján nem talált olyan adatot vagy tényt, amely a fenti összefüggést bizonyította volna.
Az eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolási kötelezettségének elmulasztását maga sem vitatta, előadta, hogy ezen kötelezettség teljesítéséről részben megfeledkezett, részben úgy ítélte meg, hogy negatív bizonyítás nincsen, tehát az összefüggés hiányát neki nem kell alátámasztania.
A fegyelmi eljárás során belátta, hogy az ügy iratait, így a megbízási szerződést, valamint a per iratait be kellett volna csatolnia, esetleg észrevételeket is tehetett volna, így nem csak a rá vonatkozó rendelkezésnek tett volna eleget, de vélhetően a fegyelmi eljárás is a vizsgálati szakban lezárulhatott volna.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti magatartásával megszegte a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól alábbi rendelkezéseit:
ÜESZ 12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a rá vonatkozó etikai szabályzat idézett 12.3. pontjának rendelkezését, ami egy mozzanatban, egy mulasztásban valósult meg és a szabályok kötelező ismerete okán szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetést, az ügy összes körülményére tekintettel, az Üttv. 108. § a) pontja, 109. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pontja alapján állapította meg, az általa mérlegelt alábbi szempontok szerint. A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, illetve annak hiányát, személyi körülményeit, jövedelmi viszonyait, azt, hogy eltartottjai vannak, figyelembe vette a mulasztás tárgyi súlyát és alkalmazta a fokozatosság elvét.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet – felelősségének megállapítására tekintettel – az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40. 1. a), 40. 2. a) pont alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 135. § teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. február 15. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 233.)