A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. január 16. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Törvényszék képviseletében dr. [...] elnök terjesztett elő bejelentést, kifogásolva az eljárás alá vont ügyvéd bírósági tárgyaláson tanúsított magatartását.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyre vonatkozó iratokat 8 napon belül küldje meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételt terjesztett elő, amelyhez csatolta az ügyre vonatkozó iratait.
A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
K. J. felperesnek – B. Zs. alperes ellen házassági közös vagyon megosztása iránt a Törvényszék előtt folyamatban lévő perében a törvényszék 2022. május 4. napján tartott tárgyalást, amelyen sor került – egyebek mellett – Z. F. tanúkénti meghallgatására is. A tárgyalásról K. J. – anélkül, hogy erre bárkitől engedélyt kért volna – hangfelvételt készített. A tanúmeghallgatás során az eljárás alá vont ügyvéd kifogásolta, hogy a tanú a meghallgatása során több alkalommal ránéz az alperesre.
Ezt követően a következő párbeszéd hangzik el:
„Eljárás alá vont ügyvéd: Kérem szépen Tisztelt Bíróság, hogy több alkalommal ránéz az alperesre és tőle várja az információkat.
Bíró: Ez az ő ügye, hogy miért néz rá. Ránéz, jó?
Tanú: A bírónő ránéz, akkor őt is meg tetszik kritizálni?
Eljárás alá vont ügyvéd: Maga ehhez nem ért, ne folyjon bele. Maga arra nézett rá, aki ...
Bíró: Mint az óvodában! Kérdezzen, maga meg válaszoljon!
Eljárás alá vont ügyvéd: Legyen kedves ismételten a tárgyalás rendjét megfelelően megtartani, hogy a tanú ne merjen ilyen nyilatkozatokba bocsátkozni...
Közben a tanú a következőket mondja a felperesi jogi képviselőnek: Vagy féljek öntől?
Eljárás alá vont ügyvéd: Megtenné, hogy rászól vagy féljek Öntől
Bíró: Fejezze be!
Eljárás alá vont ügyvéd: Akkor oda szóljon, oda legyen kedves!
Bíró: Ne utasítgasson engem!
Eljárás alá vont ügyvéd: Tegye a dolgát!
Bíró: Menjen ki most! Menjen ki most!
Eljárás alá vont ügyvéd: Jó. Milyen alapon mondja?
Bíró: Mert azt mondtam! Mert rám üvöltött, úgyhogy menjen ki!
Eljárás alá vont ügyvéd: Tartsa, tartsa a tárgyalás rendjét!
Bíró: Menjen ki! Most!
Eljárás alá vont ügyvéd: Vagy magyarázza meg! Hivatkozzon!
Bíró: Menjen ki! Tessék kimenni most!
Közben a felperesi jogi képviselő elkezdi összepakolni az aktát.
Bíró: Menjen ki most!
Eljárás alá vont ügyvéd: Azonnal elfogultsági kifogással szeretnék élni most! Kérem, hogy rögzítsen mindent, ahogy volt. Számítson arra, hogy ennek következményei lesznek. Felháborító, hogy nem tud megfelelő jogi védelmet adni, hogy egy ilyen ember visszaszóljon.
Tanú: Miért, milyen ember vagyok?
Eljárás alá vont ügyvéd: Tanú és a tanúnak nincsen joga visszaszólni!
Miközben a felperesi jogi képviselő elhagyja a tárgyalótermet, az ajtóban köszön: A viszont nem látásra!” A jegyzőkönyv a fent írtakkal kapcsolatban az alábbiakat rögzíti.
„Ezt követően tanú és a felperes képviselője közt vita bontakozik ki egy kérdés kapcsán. Felperes képviselője kéri a bíróságtól, hogy rögzítse azt, hogy „nem tudom rögzíteni, tőle várok segítséget.”
Ezt követően a bíró többször rászól a felperes képviselőjére, aki ráordít a bíróra, hogy tegye a dolgát. Ezt követően a bíró több alkalommal felszólítja a felperes képviselőjét, hogy hagyja el a tárgyalótermet, felperes képviselője felszólítja a bírót, hogy „magyarázza meg ezen döntését”, majd kifele menet közli, hogy ő is rögzített mindent, kéri ezek rögzítését, továbbá, hogy elfogultságot jelent be, „gondolkozzon el a bíróság” és „viszont nem látásra”. Felperes képviselője azt is mondja, hogy „ennek meg lesznek a következményei”.
Ezt követően 9 óra 55 perckor felperesi képviselő és felperes elhagyják a tárgyalótermet. A felperes a jogi képviselője felhívására távozott a tárgyalásról a bíróság megkérdezése nélkül.”
A Fegyelmi Tanács tanúként idézte a bírót, aki bejelentette, hogy a tárgyaláson nem tud megjelenni, egyben kérte, hogy attól a Fegyelmi Tanács a jövőben is tekintsen el.
Tekintettel arra, hogy K. J. a hangfelvétel készítéséhez a bíróságtól engedélyt nem kért, annak készítése a Ptk. 2:48. § (1) bekezdésébe ütközik, így jogellenesen beszerzett bizonyítéknak tekintendő. Annak felhasználhatósága tekintetében a FESZ eligazítást nem nyújt, egyéb eljárási szabályok – így a Pp., a Be. valamint az Ákr. – rendelkezéseit a Fegyelmi Tanács analógiaként nem kívánja alkalmazni. Ehelyett az alábbi elvekre volt tekintettel.
A fegyelmi felelősség az ügyvéd és a kamarája közötti – alapvetően közjogi jellegű – jogviszony, amelyben nincs ellenérdekű fél. Az eljárás egyetlen célja annak vizsgálata, hogy a kamara tagja a reá irányadó szabályokat megsértette-e, és ha igen, milyen büntetésben részesüljön. A hangfelvételt az eljárás alá vont ügyvéd egy nem nyilvános eljárásban, és kizárólag azért használta fel, hogy a teljes tényállást bizonyítsa, ezáltal a fegyelmi felelősség alól mentesüljön. Az igazság kiderítéséhez, a fegyelmi felelősség alóli mentesítéshez fűződő közérdek és a személyes jogok megsértésével kapcsolatos magánérdek összevetése alapján a hangfelvételt a Fegyelmi Tanács bizonyításra alkalmasnak ítélte. A hangfelvétel egyebekben a bírósági jegyzőkönyvvel ellentmondásban nem állt, bár a tárgyaláson történtekről árnyaltabb képet adott.
A szabad bizonyítás elvéből is az a következtetés adódik: nincs akadálya annak, hogy a fél jogsértően keletkezett hangfelvételt használjon fel bizonyításra, feltéve, hogy enélkül megnyugtató döntés nem hozható, mivel a valós tényállás csak ezzel a bizonyítási eszközzel deríthető fel (BH2015. 38.). Hangsúlyozza ugyanakkor a Fegyelmi Tanács, hogy amennyiben a fenti bekezdésben rögzített közérdek nem áll fenn, és az ügyvéd maga – vagy közreműködése mellett más – készít engedély nélkül hangfelvételt a tárgyalásról, azzal szándékos fegyelmi vétséget valósít meg.
Az itt leírtak mérlegelését követően a Fegyelmi Tanács a hangfelvétellel egyezően állapította meg a tényállást.
Végindítványában a fegyelmi biztos az eljárás megszüntetésére tett indítványt. Előadta, hogy a fegyelmi eljárás kezdeményezésekor csak a bírósági jegyzőkönyv – mint közokirat – állt a fegyelmi biztos rendelkezésére, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéd többször ráordít a bíróra. Annak alapján az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Etikai Szabályzat 2.5. pontját. A hangfelvétel alapján megállapítható, hogy a bíróság a tárgyalás rendjének fenntartása érdekében intézkedést nem tett, a bíróság rendbírságot nem szabott ki. A jegyzőkönyv ráordítást rögzített, amely megfogalmazás túlzónak tekinthető. Az eljárás alá vont ügyvéd kétséget kizáróan felemelte a hangját, de a bíró ennél lényegesen emeltebb hangon beszélt az eljárás alá vont ügyvéddel. Az eljárás alá vont ügyvéd által használt hangnem nem volt kirívó, a bíróság méltóságának megsértésére nem alkalmas.
Az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli nyilatkozatai fenntartása mellett szintén az eljárás megszüntetésére tett indítványt. Előadta, hogy családjoggal foglalkozik, kifejezetten problémás ügyek kerülnek hozzá, ügyfeleiért maximálisan kiáll. Amennyiben kifogásolja a bíró a tevékenységét, azt ügyfele érdekében teszi, védve az ügyvédi hivatás méltóságát. Indítványát szabályszerűen terjesztette elő, ennek többszöri ignorálása után hangzott el a vitatható kifejezés.
A fegyelmi biztos végindítványa alapos.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Etikai Szabályzat 2.5. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója betartja a közhatalmi eljárások rendjét, és tiszteletben tartja a közhatalmi szervek méltóságát.
Az Etikai Szabályzat 13.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.
A Pp. 234. § (1) bekezdése szerint a tárgyalás és a tárgyaláson kívüli perbeli cselekmények rendjének fenntartásáról, méltóságának megőrzéséről az elnök gondoskodik.
A fegyelmi ügy alapjául szolgáló tényállás egy, a tárgyalótermi szereplők által jól ismert szituációt rögzít: az ügyvéd megítélése szerint a tanú befolyásmentes előadása sérelmet szenved azáltal, hogy valamelyik féltől vár iránymutatást vagy megerősítést, ezért azt kéri a bírótól, hogy a tanút utasítsa rendre.
A bíróság a peres ügyben ennek nem látta szükségét, ebből alakult ki a felek közötti konfliktus.
Egy, a Polgári perrendtartásnak, valamint az Etikai Szabályzatnak megfelelő perben nyilván nem fordulhat elő, hogy az ügyvéd – bármilyen hangnemben – arra szólítja fel a bírót, hogy tegye a dolgát, de nem fordulhat elő az sem, hogy egy bíró akként minősítse az ügyvéd ténykedését, mintha óvodában lenne. Az eljárás alá vont ügyvéd szándéka a tanú befolyásmentes előadására irányult, amely az ügyvédi hivatás szabályaival, valamint az ügyfél érdekeivel maximálisan összeegyeztethető. Kétséget kizáróan elhangzott részéről egy kifogásolható megjegyzés, amelyet tényszerűen egy másik kifogásolható megjegyzés előzött meg. A Fegyelmi Tanács megítélése szerint ugyanakkor a magatartás a fegyelmi vétség szintjét messzemenően nem éri el, az eljárás alá vont ügyvéd szándéka még eshetőlegesen sem irányult a bíróság méltóságának megsértésére, magatartása tiszteletlennek nem tekinthető.
Mindezekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács – fegyelmi vétség hiányában – a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás alá vont ügyvéddel szemben megszüntette.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást megszüntette, a költségeket az Üttv. 142. § (1) bekezdése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. március 22. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 235.)