A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. január 12. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem valósított meg fegyelmi vétséget ezért az eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő 2022. április 3. napján kelt bejelentésével fordult a Magyar Ügyvédi Kamarához, amely 2022. április 4. napján került érkeztetésre. A Magyar Ügyvédi Kamara továbbította a bejelentést a Budapesti Ügyvédi Kamarához, ami 2022. május 10. napján került érkeztetésre. A bejelentésben előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a pártfogó ügyvédi kötelezettségét.
A vezető fegyelmi biztos a bejelentés eredményeként 2022. május 18. napján előzetes vizsgálatot rendelt el. A felhívására az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentésében foglaltakra észrevételt tett, amely 2022. június 28. napján került érkeztetésre. Ennek nyomán az eljáró fegyelmi biztos 2022. október 25. napján fegyelmi eljárást rendelt el.
A fegyelmi tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívül történő elbírálását és felhívta a fegyelmi biztost indítványának megtételére, amely felhívásnak a fegyelmi biztos 2022. november 4. napján érkezett beadványával eleget tett. Az eljárás alá vont ügyvéd számára 2022. november 3. napján felhívás került megküldésre a fegyelmi biztos indítványának észrevételezésére, amelyre a 2022. december 12. napján érkezett tőle észrevétel.
A megállapított tényállás:
A bejelentő felperesként az alperessel szemben kezdeményezett polgári peres eljárást 170.000 Ft jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránt. A polgári per a Járásbíróságon volt folyamatban, ahol a bejelentő jogi képviselő nélkül járt el. Az elsőfokú bíróság 2020. november 12. napján 5/I. számú ítéletével a bejelentő keresetét elutasította. Az elsőfokú ítéletet a Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2021. szeptember 28. napján meghozott ítéletével a bejelentő által fizetendő perköltség mérséklése mellett helyben hagyta. A bejelentő a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Pp. 408. § (1) bekezdésében foglaltak figyelmen kívül hagyása mellett. A Kúria a 2022. február 2. napján kelt végzésével felhívta arra, hogy 30 napon belül jogi képviselő közreműködésével terjesszen elő a Pp. szabályainak megfelelő felülvizsgálati és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet, egyben tájékoztatta a jogi segítségnyújtás igénybevételéről.
2021. február 21. napján a bejelentő lánya, T.Zs. e-mailben fordult az eljárás alá vont ügyvédhez és jelezte, hogy a jogi segítők névjegyzéke alapján fordul hozzá.
Az e-mailben előadta, hogy 73 éves családtagja felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amely eljárás keretében jogi képviselő közreműködésével kell a kérelmet előterjesztenie. T.Zs. az e-mailben arról is tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a végzés 2022. február 2. napján kelt és azt 2022. február 7. napján vették kézhez, ahogy arról is, hogy a Megyei Kormányhivatal 2022. február 14. napján engedélyezte a pártfogó ügyvéd igénybevételét.
Az eljárás alá vont ügyvéd ugyanezen a napon kérte az érintett ítéletek megküldését, amelyet T.Zs. 2022. február 23. napján e-mailben továbbított.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. február 25. napján e-mailben adott válaszában tájékoztatta T.Zs.t arról, hogy az ügyben felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nincs lehetőség a pertárgyérték és az ügy jellege miatt, mert a vagyonjogi követelés nem haladja meg az 5 millió forintot, tehát a felülvizsgálat kizárt. A Megyei Kormányhivatal a kirendelő végzést 2022. március 1. napján E-papír útján küldte meg az eljárás alá vont ügyvéd részére, amely a kézbesítési rendszerben (a továbbiakban első megküldés). Annak ismeretében, hogy a küldemény feltöltését követő 10. munkanapon sem letöltési igazolás, sem meghiúsulási igazolás nem érkezett hozzájuk, a kormányhivatal 2022. március 17. napján ismételten megküldte a kirendelő végzést az eljárás alá vont ügyvéd számára. Ez a második feltöltés a kézbesítési rendszerbe 11 óra 24 perc 36 másodperc időpontban került feltöltésre (a továbbiakban második megküldés). A küldemény értesítőjében mindkét esetben látható a küldemény tárgya: „t.i. pfu kirendelo vegz_alairt.pdf”. Az eljárás alá vont ügyvéd az első megküldés szerinti küldeményt 2023. március 17. napján 13 óra 23 perc 32 másodperckor töltötte le, majd a következő napon 2023.03.18-án 17 óra 57 perc 08 másodperckor letöltötte, tehát átvette a második megküldés szerinti küldeményt is.
Figyelemmel arra, hogy a hiánypótlásra nyitva álló határidőn belül, ami az iratok alapján 2022. március 7. napján járt le, a felülvizsgálati kérelem nem érkezett meg a Kúriához, ezért az eljárást megszüntette.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. november 4. napján érkezett észrevételében a fegyelmi felelősségét nem ismerte le, és kifejtette, hogy a bejelentő lánya, T.Zs. valóban megkereste emailben, hogy vállalja el az ügyet, de a megbízást nem vállalta el és ezt követően történt csak meg a pártfogó ügyvédi kirendelése, amelyet csupán 2022. március 17. napján vett át, miközben a hiánypótlára nyitva álló határidő 2022. március 8. napján letelt, ezért nem terheli felelősség a mulasztás tekintetében.
A fegyelmi biztos indítványa:
Az eljáró fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást elrendelő határozatában az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta a következőket. A pártfogó ügyvédi kötelezettségét megszegte, ami abból fakad, hogy T.Zs. 2022. február 23. napján az eljárás alá vont ügyvéd kérésére megküldte a felülvizsgálattal érintett első- és másodfokú ítéleteket, amelyek alapján adott tájékoztatást az eljárás alá vont ügyvéd a felülvizsgálat lehetetlenségéről. Ezzel közel párhuzamosan azonban, 2022. március 1. napján a Megyei Kormányhivatal megküldte az eljárás alá vont ügyvéd cégkapujára a kirendelő végzést, amelyet a nyitva álló 10 munkanapon belül nem vett át, csupán a második, 2022. március 17. napján ismételten kézbesített példányt. Az eljárás alá vont ügyvéd tehát mulasztott azzal, hogy az illetékes kormányhivatal elsőként megküldött kirendelő határozatát nem vette át, ezáltal nem biztosította a hivatalos küldemények átvételét sem, amelynek eredményeként a határidő elmulasztásában felelősség terheli.
Az eljáró fegyelmi biztos végindítványában a tényállást és jogi minősítést változatlanul fenntartotta és a fegyelmi felelősség megállapítása mellett súlyosító körülményként kérte értékelni az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét és azt, hogy a mulasztásával megfosztotta a bejelentőt attól, hogy ügyét a legfelsőbb bírói fórum is vizsgálhassa.
Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki, melynek mértékét a középmértékhez közel állapítsa meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevétele:
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos végindítványára tett észrevételében vitatta, hogy keletkezett a kormányhivatal kirendelő végzésének kézbesítése nyomán meghiúsulási igazolás, az egyetlen kézbesítési kísérlet eredményeként határidőben történt meg általa a végzés átvétele. Vitatta, hogy minden információ rendelkezésre állt volna a pártfogó ügyvédi tevékenység ellátására, mert sem a bejelentő, sem a leánya nem bocsátotta rendelkezésére a felülvizsgálatban a hiánypótlás elrendelésének alapjául szolgáló beadványt. Továbbá vitatta azt is, hogy kötelessége lett volna a feladatát ellátni annak ellenére, hogy a felülvizsgálatot a konkrét ügyre tekintettel a törvény kizárja, mert a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 70. § (1) c) rendelkezése szerint nem köteles erre a segítő, ha ez a szakmai szabályok megsértésével lenne lehetséges. A Pp. (annak 408. § (1) bekezdése) az ügyben a felülvizsgálatot kizárta, továbbá az Üttv. 39. § (4) bekezdése alapján kifejezetten meg kellett tagadnia, mert az jogszabályba ütközik. Álláspontja szerint a bejelentő rosszhiszeműen járt el, amikor a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmében elhallgatta azt, hogy a pártfogó ügyvédek milyen okból nem vállalták a feladatot, ezért a kormányhivatal nem értesülhetett arról, hogy a konkrét ügyben a jogszabály kizárja a felülvizsgálatot. Álláspontja szerint mindezek okán nem sértette meg az etikai szabályzatot, és kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését.
A fegyelmi tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa nem megalapozott.
Az eljárás alá vont ügyvéd által szabályszerűen, a kézbesítési és a küldemény átvételére vonatkozó szabályok megsértése nélkül került átvételre a pártfogó ügyvédi feladatára kirendelő végzés, tekintettel arra, hogy azt az illetékes kormányhivatal első alkalommal 2022. március 1. napján adta fel, azt az eljárás alá vont ügyvéd 2022. március 17. napján töltötte le, tehát 10 munkanappal a feladást követően, holott erre 11 munkanap állt rendelkezésére. Ezért nem is keletkezhetett e küldemény esetében kézbesítést meghiúsulási igazolás annak ellenére, hogy az eljáró fegyelmi biztos tényként rögzítette a meghiúsulási igazolás keletkezését. Ilyen irat a bizonyítékok között sem szerepel, nem is szerepelhet, mert a kézbesítés nem hiúsult meg. A kirendelő végzés második megküldése alkalmával 2022. március 17. napján történt a feladás, a letöltés pedig – így a kézbesítés – 2022. március 18. napján, tehát egy nappal később. Jelen ügyben az első megküldésnek van relevanciája, amely vonatkozásában az eljáró fegyelmi tanács álláspontja, hogy nem valósul meg jogszabálysértés akkor, ha egy ügyvéd a meghiúsulási igazolás keltezésének napját megelőzően bármikor átveszi letöltés útján a számára megküldött küldeményt. A küldemények átvételére vonatkozó kötelezettségét akkor szegte volna meg az eljárás alá vont ügyvéd, ha bármelyik megküldés alkalmával a számára feladott elektronikus küldeményt a meghiúsulási igazolás létrejöttét követően vette volna át. A pártfogó ügyvédi feladat a kirendelő végzés kézbesítése által keletkezik.
Ennek vonatkozásában a jogi segítségnyújtásról szóló törvény 61. § (3a) bekezdése kimondja, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálat által pártfogó ügyvédként kirendelt jogi segítő, ügyvéd vagy ügyvédi iroda esetében a meghatalmazást a kirendelő végzés pótolja.
E citált rendelkezés azért lényeges, mert ennek megfelelően kirendelés hiányában nem járhat el ügyvéd, ennél fogva a kirendelő végzés birtokába kell lennie az ügyvédnek, ilyen tartalmú végzést ehhez át kell vennie, mert az pótolja az ügyfél meghatalmazását.
Az első feladás nyomán megküldött kirendelő végzés átvétele napján, azaz 2022. március 17-én pedig a pártfogói feladat már okafogyottá vált, addigra a felülvizsgálati ügy 2022. március 8. napján megszűnt, megszűnt ügyre kirendelés nem jöhet létre érvényesen.
Semmiképp nem írható az eljárás alá vont ügyvéd terhére az, hogy az illetékes kormányhivatal a kirendelő végzését olyan időben töltötte fel a kézbesítési rendszerbe, hogy azt megelőzően telt le a Kúria által a bejelentőnek biztosított hiánypótlási határidő, hogy a szabályszerű átvételre rendelkezésre álló határidő az eljárás alá vont ügyvéd számára letelt volna.
Az Eüsztv. 14. § (4) c) pontja kimondja, hogy a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
Az Evhr. 76. § szerint a biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével kézbesített iratnál az átvételre jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 5 munkanapot kell biztosítani. Ha a címzett a küldeményt a határidőn belül nem veszi át, és az átvételt nem tagadja meg, akkor a kézbesítésről – az első kézbesítési kísérletre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – az 5. munkanap elteltét követő első munkanapon másodszor is értesítést kap.
Ez alapján a kézbesítés meghiúsulása a feladást követő 11. munkanapot követő napon lett volna megállapítható, de az átvétel a 10. munkanapon – egy nappal az erre rendelkezésre álló határidőt megelőzően – történt meg.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Fegyelmi Tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.2. A fegyelmi tanács tárgyaláson kívül hozott határozattal is megszüntetheti az eljárást, ha rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az előzetes vizsgálat, illetve a fegyelmi eljárás elrendelésének a feltételei nem álltak fenn.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügy egyszerű megítélésű, ezért a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt. A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács – a fegyelmi biztos indítványával szemben – az Üttv. 131. § (3) bek. b) pontja szerint az eljárást megszüntette.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét nem állapította meg, és az eljárást megszüntette, a FESZ 40.6. alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségeit a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. február 23. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 236.)