A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. február 23. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft (százezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek végrehajtását egy évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Jelen ügyben a Bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettségszegését kifogásolta.
A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot.
Az előzetes vizsgálati eljárás során a fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az igazoló nyilatkozatának megtételére, továbbá arra, hogy az ügyben keletkezett releváns iratait 8 napon belül csatolja. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyre vonatkozó iratait, valamint érdemi észrevételét megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamarának.
A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyben 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetelését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére és indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését.
Határozatában hivatkozott az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdésére, valamint a Bv. tv. 15. § (2) bekezdésében foglaltakra.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az ügyvédi tevékenysége ellátása során a védencével való kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megszegte, megsértette az Üttv., valamint Bv tv. fentiekben idézett rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A megállapított tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. június 21. napjától kirendelés alapján, 2022. június 23. napjától ügyvédi megbízás alapján látja el X.Y. brazil állampolgár védelmét. X.Y. kiadatási letartóztatás miatt fogvatartott a Büntetés-végrehajtási Intézetben.
X.Y. egyetlen hozzátartozója Magyarországon az élettársa, B.I., akivel a fogvatartott 2022. június 25. napjától kapcsolattartóként telefonon tartotta a kapcsolatot. A telefonos kapcsolattartással folyamatosan probléma volt, de a fogvatartott a hívás indítása után közölt tájékoztatót, ami a hívás indításának korlátozásáról szólt, nem értette, tekintettel arra, hogy az csak magyar nyelven volt hallható, és a fogvatartott a magyar nyelvet nem beszéli. 2022. szeptember 10-én, szombaton az eljárás alá vont ügyvédet hívta a védence, aki kétségbeesetten, zaklatott állapotban mondta, hogy nem tud beszélni élettársával telefonon, és mivel azon a héten zajlottak eljárások X.Y. idős családtagjaival szemben Brazíliában, így azt feltételezte, hogy élettársával is hasonló történhetett. Az eljárás alá vont ügyvéd próbálta megnyugtatni ügyfelét, ami azonban sikertelennek bizonyult, ezért mivel más módot nem látott a probléma megoldására, a védencével történő telefonos kapcsolattartás során használt hívószámát átirányította, így a fogvatartott személy ténylegesen nem az ügyvéddel, hanem élettárásával, B.I.-vel kommunikált.
A bejelentő a bejelentésében kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megsértette, mivel hívószámát átirányította, így a védence közvetlenül a kapcsolattartásból kizárt élettárásával folytatott telefonbeszélgetést. Bejelentő csatolta a Hívásellenőrző Rendszer átirányított beszélgetésről szóló riportját.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban nyilatkozatot terjesztett elő, amelyben kijelentette, hogy a Bejelentő állításával szemben, tudomása szerint B.I., mint védence kapcsolattartója 2022. június 25. napján került regisztrálásra a Bv. Intézetben, részére a kapcsolattartás valamennyi formáját engedélyezték.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy védence 2022. szeptember 10-én stresszes, zaklatott állapotban hívta fel telefonon azzal, hogy nem tudja tárcsázni élettársa számát, hibaüzenetet kap, amit nem ért, és attól tart, hogy élettársát valamilyen hatósági atrocitás érte. X.Y. ezért arra kérte az eljárás alá vont ügyvédet, irányítsa át hívását élettárásához, hogy megbizonyosodhasson arról, élettársával minden rendben van. Az eljárás alá vont ügyvéd védekezésként előadta, hogy még hasonló helyzetbe sem került soha, védence hangján azonban hallotta a rendkívüli feszültséget, ezért szükséghelyzetként ítélve a kialakult szituációt, azt a gyors megoldást választotta, hogy átirányította a hívást, tudva azt, hogy B.I. telefonos kapcsolattartása semmilyen korlátozás alá nem esik. Úgy nyilatkozott, nem tudta, hogy a hívásátirányítással megszegi a kapcsolattartás szabályait, mivel a telefonos kommunikáció részére és az élettárs részére is engedélyezve volt. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy mint utóbb megtudta, nem szabályszerűen járt el
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson elismerte fegyelmi felelősségét és fenntartotta a vizsgálati szakban írásban előterjesztett védekezésében foglaltakat.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos fenntartotta az eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, előadta, hogy kógens szabály, hogy az ügyvéd a fogvatartott részére a saját telefonját nem engedheti át, függetlenül attól, hogy tiltott kapcsolattartó-e az adott személy, vagy sem.
Enyhítő körülményként kérte értékelni az eljárás alá vont ügyvéd makulátlan előéletét, továbbá a teljeskörű, megbánó beismerését. Súlyosító körülményként kérte értékelni, hogy a cselekmény az ügyvédi hivatás megítélését csorbítja a BV előtt. Az alsó határ közelében kiszabott pénzbírság alkalmazására és az eljárás alá vont ügyvéd átalányköltségben történő marasztalására tett indítványt egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetéséért.
A fegyelmi tanács döntése:
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának részben adott helyt.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartást a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a vétség elkövetésekor hatályban lévő, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a Magyar Ügyvédi Kamara 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól (továbbiakban: ÜESZ) rendelkezések alapján kell elbírálni.
Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 15. § (2) A végrehajtás rendjét a végrehajtásért felelős szerv és az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott, valamint a kapcsolattartás során a kapcsolattartó köteles megtartani.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2022. szeptember 10-én, szombaton a védencével történő telefonos kapcsolattartás során a védő számára ellenőrzés nélküli kommunikáció érdekében biztosított hívószámát átirányította, így a fogvatartott személy ténylegesen nem az ügyvéddel, hanem az élettárásával kommunikált a védőnek fenntartott és így nem ellenőrzött telefonszámon.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fenti magatartása a védők korlátozás mentes kommunikációjának a sérthetetlenségét veszélyezteti, továbbá az ügyvédi kar jó hírnevét csorbítja.
Az eljárás alá vont ügyvéd fenti magatartása miatt a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel az eljárás alá vont ügyvéd a védők részére biztosított ellenőrzés nélküli telefont átirányította annak érdekében, hogy a fogvatartott az élettársával kommunikálhasson, ezzel a magatartásával megsértve a Bv. tv. 15. § (2) bekezdését és egy rendbeli fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte eljárás alá vont ügyvéd teljeskörű, megbánó beismerését. Súlyosító körülményként értékelte, hogy a cselekmény az ügyvédi hivatás megítélését csorbítja a BV előtt.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd szándéka nem az volt, hogy olyan kommunikációnak biztosítson teret, ahol a védence a beszélgetés ellenőrzés mentességét kihasználva a vele szemben folyamatban lévő eljárást kívánta volna meghiúsítani, hanem egy veszélyhelyzetet próbált – utólagosan az eljárás alá vont ügyvéd által is elismerten szabálytalan módon – orvosolni. A Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak. A Fegyelmi Tanács a pénzbírság mértékét, amely az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján akár egymillió forintig terjedhet, az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján mérlegeléssel, a cselekmény tárgyi súlyára, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére, valamint a cselekmény rendebeliségére is figyelemmel, de a fokozatosság elvét nem szem elől tévesztve a rendelkező rész szerint állapította meg. A Fegyelmi Tanács azonban a kiszabott pénzbírság végrehajtását az Üttv. 111. § (1) bekezdése alapján 1 évre felfüggesztette, mert megítélése szerint így is kellő visszatartó hatású a kiszabott fegyelmi büntetés.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács külön is felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek az ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívására sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. május 6. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 246.)