A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. év március 13. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
1.000.000 Ft pénzbírság és kamarából kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 10 év.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
2022. július 27. napján érkezett a Budapesti Ügyvédi Kamarához S.P.J. bejelentő beadványa, amelyben egy ingatlan ügylet kapcsán kifogásolta az eljárás alá vont volt ügyvéd tevékenységét.
2022. szeptember 8. napján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelynek során megtörtént az eljárás alá vont volt ügyvéd felhívása igazoló nyilatkozat előterjesztésére. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a felhívást kétszeri kézbesítés ellenére sem vette át.
2022. december 9. napján a fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben. A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott az alábbiak szerint:
A rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (1) és (3) bekezdésének, a 28. § (3) bekezdésének, 39. § (3) bekezdésének, valamint a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.1., 2.4., 12.3., 13.10. rendelkezéseit, és így a tájékoztatási és letéttel történő elszámolási kötelezettségének elmulasztásával 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A megállapított tényállás:
A C.W. Kft., S.P.J. és az eljárás alá vont volt ügyvéd által képviselt Ügyvédi Iroda között 2017. szeptember 27-én szerződés jött létre „Megállapodás és letéti szerződés” megnevezéssel.
A szerződésben S.P.J. megbízta a C.W. Kft-t, hogy a ... belterület, ... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan tehermentes tulajdonának adásvétele, adóhatóságnál kezdeményezett árverés, vagy a Vht. szerinti árverés útján történő megszerzése érdekében a képviseletében járjon el.
A felek rögzítették, hogy a végrehajtási eljárás keretében történő tulajdonszerzés érdekében S.P.J. meg kívánja szerezni a Bank első helyi zálogjogát, s kérni kívánja a megvásárolt követelés beszámítását, azaz a vételár visszatartását.
A felek az ingatlantulajdon tehermentes megszerzésének ellenértékét 7.500.000 Ft-ban határozták meg azzal, hogy az összeg tartalmazza a követelés vételárát és a végrehajtási eljárás során történő átvételhez kapcsolódó költségeket. Az eljárás alá vont volt ügyvéd megbízása az ügyleti cél megvalósításához szükséges okiratok szerkesztésére, az ingatlan-nyilvántartási eljárásra és a jogutódlás végrehajtási eljárásban történő bejelentésére, valamint a vételárként megjelölt 7.500.000 Ft letéti kezelésére vonatkozott. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a 7.500.000 Ft-ot letétbe vette.
A bejelentő az ingatlan tulajdonjogát nem szerezte meg.
Miután 2020. november 2-án bizonyossá vált, hogy a bejelentő az ingatlan tulajdonát nem tudja megszerezni, az eljárás alá vont volt ügyvéd nem adott többé tájékoztatást az ügy állásáról és a 7.500.000 Ft letét felhasználásáról, s nem számolt el a letéttel.
Az eljárás alá vont volt ügyvédet 2022. június 11-i hatállyal kizárás miatt törölték az ügyvédi névjegyzékből.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd sem a vizsgálati szakban, sem a fegyelmi szakban nem nyilatkozott, iratokat nem csatolt.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban szereplő, azzal egyező történeti tényállást tartotta fenn. Utalt rá, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd semmilyen védekezést nem terjesztett elő az eljárás folyamán. Rögzítette továbbá, hogy a letétkezelési szabályok megsértése az egyik legkomolyabb súlyú fegyelmi vétség a kamara fegyelmi gyakorlata szerint. A történeti tényállás alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd által elkövetett fegyelmi vétségeket végül 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősítette, mert álláspontja szerint egyrészt az eljárás alá vont volt ügyvéd megsértette a tájékoztatási kötelezettséget, másrészről pedig megsértette a letétkezelési szabályokat is.
Álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéddel szembeni korábbi fegyelmi ügyek (amelyekben vele szemben kizárás büntetés is született) hasonlóságot mutatnak jelen üggyel, az általa elkövetett jogsértések tehát tendenciózusak.
Az ügy tárgyi súlyára, továbbá az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletére tekintettel, a fokozatosság elve alapján az Üttv. 108. § a) pontja szerinti, felfüggesztés nélküli kizárás büntetést indítványozta, a maximális időtartamra, azaz 10 évre. Ezen túlmenően az eljárás alá vont volt ügyvéd eljárási költségekre való kötelezését is kérte.
A fegyelmi tanács döntése:
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentő által sérelmezett, a fegyelmi tanács által terhére rótt magatartást 2020. évtől valósította meg, tehát az ezen elkövetési magatartás miatt alkalmazott jogszabályok: az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (továbbiakban: ÜESZ), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ).
Az Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Jelen eljárásban a Fegyelmi Tanácsnak azt kellett elbírálnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette-e a vonatkozó szabályokat és ezzel megvalósított-e az Üttv. 107. §-ában megfogalmazottakat kimerítő magatartást.
A Ptk. 6:272. §-a értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A Ptk. 6:360. §-a értelmében letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdésének elvárása értelmében a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése alapján a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
A 6/2018. (III. 26) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.1. pontjának első fordulata értelmében „az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez ...”, s a 2.4. pont elvárása szerint „az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”
A Ptk. 6:275. § (1) bekezdés első mondata révén a megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánsága szerint, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.
Az ÜESZ 1.1. b) pontja értelmében az ÜESZ 13. pontja határozza meg azokat az elvárásokat, amelyek súlyos megsértése akkor képez fegyelmi vétséget, ha az az ügyvédségbe vetett közbizalom megingatására, vagy az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére alkalmas.
Az ÜESZ 13.10. pontja előírja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a bejelentő által csatolt szerződés és a bejelentőnek az eljárás alá vont volt ügyvéd által nem vitatott állításai alapján tényként volt megállapítható, hogy a bejelentő a gazdasági társaságnak arra adott megbízást, hogy a nevében és érdekében járjon el a zálogjog megvásárlása, majd az ingatlan tulajdonának árverés vagy adásvétel útján történő megszerzése érdekében. Az eljárás alá vont volt ügyvéd megbízatása pedig a kapcsolódó okiratok megszerkesztésére, egyes eljárások bonyolítására és a tulajdonszerzés ellenértékeként megjelölt 7.500.000 Ft letétként történő kezelésére irányult. A letétkezelés keretében az eljárás alá vont ügyvéd feladata volt a tranzakció végrehajtásához szükséges összegeknek a bemutatott okiratok alapján történő kifizetése az arra jogosultaknak.
A megbízott cég és az eljárás alá vont volt ügyvéd által végzett tevékenység mibenléte, az esetlegesen megkötött szerződések tartalma, valamint a letét hovafordítása minden kétséget kizáróan nem volt megállapítható, mivel az eljárás alá vont ügyvéd az ügyiratokat nem nyújtotta be és nem is nyilatkozott.
Az viszont a Fegyelmi Tanács szerint megállapítható volt, hogy ingatlan tulajdonjogát végül nem szerezte meg a bejelentő, s erre tekintettel kért tájékoztatást az eljárás alá vont volt ügyvédtől a továbbiakat, valamint a letét sorsát érintően. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a kért tájékoztatást nem adta meg, s miután a bejelentő tulajdonszerzése meghiúsult, a letét felhasználásáról sem adott felvilágosítást, illetve a letéttel nem számolt el.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy tájékoztatási és a letéttel történő elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, megsértette a fent hivatkozott törvényi és jogszabályi rendelkezéseket, amellyel az eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § e) pontjában írt kizárás fegyelmi büntetést alkalmazta, mivel álláspontja szerint az elkövetett fegyelmi vétségek olyan jelentős súlyúak, amelyek esetében – figyelemmel az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletére és a fokozatosság elvére – csak a legsúlyosabb büntetés, a kizárás alkalmazható. Figyelembe vette továbbá a Fegyelmi Tanács azt is, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd által tanúsított mulasztások kifejezetten alkalmasak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalom veszélyeztetésére.
A büntetés mértéke vonatkozásában a Fegyelmi Tanács mérlegelést alkalmazott, amelynek során – figyelemmel az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelemi előéletére és a fokozatosság elvére – a kamarából való kizárás büntetés legmagasabb mértékét tartotta indokoltnak, amelynek felfüggesztésre nem látott indokot.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (7) bekezdése alapján a fegyelmi vétségek ügy érdemére kiható voltára tekintettel (a tulajdonszerzés meghiúsulására) és figyelemmel az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelemi előéletére, valamint a fokozatosság elvére is, az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság kiszabását is indokoltnak tartotta, melynek mértékét a maximális összegben állapította meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét, e körben a több, hasonló jellegű elkövetést, a rendbeliséget és a cselekmények kiemelkedő tárgyi súlyát. Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. május 30. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 247.)