A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. május 8. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
500.000 Ft (ötszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara számú bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Jelen ügyben a bejelentő 2022. 08. 31., 2022. 09. 02., valamint 2022. 09. 14. napján beadvánnyokkal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettségszegését kifogásolta.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az előzetes vizsgálati eljárás során a fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az igazoló nyilatkozatának megtételére, továbbá arra, hogy az ügyben keletkezett releváns iratait 8 napon belül csatolja. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyre vonatkozó iratait, valamint érdemi észrevételét megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamarának.
A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyben 5 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetelését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére.
Határozatában hivatkozott az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdésében, a 9. § (2) és (4) bekezdésében, a 29. § (1) bekezdésében, az 52. § (2) bekezdésében foglatakra, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 3.1., 3.8., 6.10. és 12.1. pontjában, valamint az ÁFA tv. 159. § (1) bekezdésében foglaltakra.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a megbízási szerződést nem foglalta írásba, nem gondoskodott a munkadíjról szóló számla kiállításáról, a megbízás felmondása után a nála levő iratok egy részét a bejelentő kérésére nem adta ki, a megbízás megszűnését követően a már átvett megbízási díjjal írásban nem számolt el, a megbízás megszűnését követően a bejelentő titoktartás alóli felmentése hiányában a bejelentőt érintő korábbi ügyek iratait elektronikus úton megküldte harmadik személy részére, megsértette az Üttv., valamint az ÜESZ fentiekben idézett rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 5 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A megállapított tényállás:
A bejelentő élettársa 2022. január 18. napján meghatalmazta a dr. [...] Ügyvédi Irodát (ügyintéző ügyvéd az eljárás alá vont ügyvéd), hogy a bejelentőt a bv. intézetben meglátogassa és gyanúsítotti képviseletére a meghatalmazást aláírattassa. A bejelentő ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folyt büntetőeljárás. Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. február 1-jén megküldte a Kerületi Bíróságnak a befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt a bejelentő és társai ellen folyamatban levő eljárásban a bejelentő által adott meghatalmazását. A BV Országos Parancsnoksága 2022. február 04-én kelt levelében értesítette az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a bejelentőtől kapott meghatalmazását továbbította a bejelentő, mint fogvatartott elhelyezése szerint illetékes bv. intézet parancsnokának. A Főügyészség 2022. május 6-án kelt levelében arról értesítette az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a bejelentő letartóztatásának meghosszabbítása tárgyában a Kerületi Bíróság 2022. május 12-én ülést tart. Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. május 11-én indítványt terjesztett elő a Kerületi Bírósághoz, amelyben kérte a bejelentő, mint gyanúsított letartóztatásának megszüntetését és a bejelentő bűnügyi felügyeletének elrendelését.
A Kerületi Bíróság azonban az ügyészség álláspontját osztva, a bejelentő letartóztatását további 2 hónappal, 2022. július 13-ig meghosszabbította. A Kerületi Bíróság döntésével szemben az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő védelmében 2022. május 17-én fellebbezést nyújtott be a Törvényszékhez, mint másodfokú bírósághoz.
A Bank átutalási megbízása szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2022. május 24-én 20.000 Ft-ot utalt a BV Intézet számlájára a bejelentő részére „célzott, bolt” közleménnyel, valamint 2022. július 28-án további 20.000 Ft-ot utalt a BV Intézet számlájára a bejelentő részére „kiétkeztetés” közleménnyel.
Az élettárs 2022. augusztus 11-én a bejelentő kérésére e-mailt írt az eljárás alá vont ügyvédnek, amelyben arra kérte, hogy a legközelebbi látogatása alkalmával a 2 hete készült 3 db meghatalmazás fénymásolatát, az ügyével kapcsolatos összes e-mailt kinyomtatva, valamint V.Á. levelét is vigye be a bejelentőnek.
Bizalomvesztésre hivatkozva a bejelentő az ügyvédi meghatalmazást 2022. augusztus 15-én visszavonta.
Dr. [X.Y.] budapesti ügyvéd 2022. szeptember 2-án e-mailben tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a bejelentő és K.D. megbízást adott részére büntetőügyükben; az e-mailhez csatolta az ügyvédi meghatalmazásokat. Kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a nála levő iratanyagot e-mailben küldje meg részére. Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. szeptember 5-én e-mailben válaszolt dr. [X.Y.] ügyvédnek, amelyben vállalta az iratok továbbítását, egyúttal jelezte, hogy a bejelentő anyaga részben CD lemezen van, így azt csak személyesen tudja átadni a papír alapon levő egyéb iratokkal együtt. Kérte, hogy e célból egyeztessenek időpontot, amely azonban dr. [X.Y.] betegsége miatt elmaradt, és dr. [X.Y.] a büntetőügy iratait időközben egyéb úton beszerezte.
A bejelentő 2022. szeptember 5-én levelet írt az eljárás alá vont ügyvédnek, amelyben felsorolta, hogy mely iratok megküldésére tart változatlanul igényt, köztük a 2x20.000 Ft átutalását igazoló bizonylatra is, valamint továbbra is igényt tartott arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az átvett munkadíjjal számoljon el.
A bejelentő a bejelentésében előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a hozzátartozóitól több százezer forint munkadíjat vett át védelme ellátására, amelyről sem elismervényt, sem számlát nem adott. A bejelentő állítása szerint az eljárás alá vont ügyvéd az ügyében nem kellőképpen járt el, és az átvett összeggel nem tud elszámolni. Azt is sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a nála levő iratainak csak egy részét küldte meg többszöri kérése ellenére. Állította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi titoksértést követett el, amikor a megbízás megszűnését követően a bejelentő egyik hozzátartozójának küldött el ügyében egy olyan e-mailt, amelyhez felhatalmazást tőle nem kapott.
A bejelentő állította azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd Sz.I.-től 2x20.000 Ft-ot, összesen 40.000 Ftot kapott abból a célból, hogy azt a bejelentőnek küldje el, aki ebből csak 20.000 Ft-ot kapott meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban nyilatkozatot terjesztett elő, amelyben a bejelentő beadványában foglalt hibákat, hiányosságokat nem ismerte el, azokat visszautasította. A bejelentő képviseletét 2022 márciusáig ellátó másik ügyvédtől, dr. G.T.-tól CD lemezen kapta meg a büntetőügy anyagát. Az eljárás alá vont ügyvéd kijelentette, hogy a bejelentő képviselete során a szükséges beadványokat elkészítette, a védői feladatokat az ügyészségen és a bíróságon is ellátta. Mivel a bejelentő különös és többszörös visszaeső volt, dr. G.T.-vel együtt tájékoztatták arról, hogy kevés az esélye a nyomozás lezárásig a szabadlábra helyezésre.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint releváns iratokat részére a bejelentő nem adott át, azokat dr. G.T.-tól, illetve az ügyészségtől kapta meg, egyébként pedig a bejelentőnek a büntetőügyével kapcsolatos valamennyi iratot az ügyészség és a bíróság is megküldte. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a bejelentő régebbi ügyeinek átnézésével is meghatalmazta, mellyel kapcsolatos iratokat dr. B.J. korábbi jogi képviselőtől elektronikus úton kapta meg. Miután a bejelentő felmondta a megbízását, az elektronikusan érkezett anyagot nem kívánta kinyomtatni, ezért e-mailben megküldte azt az élettársnak. Azért az élettársnak küldte meg, mert őt nevezte meg a bejelentő, mint leendő feleségét. Az eljárás alá vont ügyvéd szerint nem történt ügyvédi titoksértés, mert a bejelentő csak arra utasította, hogy a büntetőeljárásról nem beszélhet az élettársnak, mivel nem kívánta feltárni, hogy különös és többszörös visszaeső, és hosszú börtönbüntetés vár rá. Az eljárás alá vont ügyvéd véleménye szerint a bejelentő úgy gondolta, hogy a büntetőeljárásban megfizetett munkadíj fedezi az egyéb ügyeinek az intézését is. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy 300.000 Ft munkadíjat vett át az élettárstól, amelyet a házipénztárába helyezett el. A bejelentő azért nem kért róla számlát, mert sem munkaviszonya, sem bevétele nem volt, így nem akarta, hogy bűncselekményből származó pénz gyanúja merülhessen fel. Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint a bejelentővel nincs semmilyen elszámolnivalója, mivel még a megbízáson felül is eljárt a képviseletében.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson fenntartotta a vizsgálati szakban írásban előterjesztett védekezésében foglaltakat. Fenntartotta, hogy 300.000 Ft-ot kért és kapott ügyvédi munkadíj címén, melyről számlát nem állított ki. Előadta, hogy az iratokat azért küldte meg a megbízás megszűnését követően az élettársnak, mert nem akarta kinyomtatni azok tetemes mennyisége okán, bevinni már szintén nem akarta, miután a meghatalmazása már megszűnt, azokkal gyakorlatilag nem tudott mit kezdeni, azonban előadta, hogy a büntetőeljárás iratait nem küldte meg az élettársnak és a büntetőeljárásról a bejelentő kérésre semmilyen információt nem adott az élettársnak. Előadta, hogy készült megbízási szerződés, azonban az jelenleg nem áll rendelkezésére, így becsatolni a fegyelmi tanács részére nem tudja. Előadta, hogy az elszámoló levélből sajnos csak egy példány volt, ott nyilván kicsit „elborult az agya”, és beküldte, nem maradt nála sem a gépen, sem kinyomtatva belőle.
A fegyelmi biztos fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, mérsékelt pénzbírság kiszabását és az eljárás alá vont ügyvéd átalányköltségben marasztalását indítványozta 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetéséért.
A fegyelmi tanács döntése:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartást a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a vétség elkövetésekor hatályban lévő, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a Magyar Ügyvédi Kamara 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól (továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 9. § (1)–(2) bekezdése szerint, ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. Az Üttv. 9. § (2) bekezdése szerint, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is.
Az Üttv. 9. § (4) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független az ügyvédi tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a befejezése vagy a jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. Az Üttv. 12. § (1) bekezdése értelmében, az ügyvédi titokkal az ügyfél vagy jogutódja jogosult rendelkezni.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése előírja, hogy a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Az Üttv. 29. § (2) bekezdése szerint, az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
Az Üttv. 52. § (2)–(3) bekezdése előírja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a törvényben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
Az Üttv. 52. § (3) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem köteles kiadni a fogalmazványait, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, az ügyfél érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; az ügyfél kérésére az ilyen iratokról – a fogalmazványokat kivéve – másolatot köteles kiadni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: ÜESZ) 6.10. pontja kimondja, ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.
Az ÜESZ 3.1. pontja szerint, az ügyvédi titoktartásra kötelezett személy az ügyvédi titkot mindenkivel szemben köteles megőrizni a törvényben meghatározott kivételekkel.
Az ÜESZ 3.8. pontja kimondja, hogy a titoktartás alól felmentést az adhat, aki a titokról rendelkezni jogosult.
Az ÜESZ 12.1. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: ÁFA tv.) 159. § (1) bekezdése értelmében, az adóalany köteles a szolgáltatásnyújtásáról a szolgáltatás igénybevevője részére számla kibocsátásáról gondoskodni.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd I.T.J. ellen a Főügyészségen folyamatban volt eljárásban történő képviselete tárgyában az ügyvédi munkadíj címén átvett 300.000 Ft vonatkozásában számla kiállításáról nem gondoskodott.
A megbízás bejelentő általi felmondását követően a bejelentő kérése ellenére a nála lévő iratokat a bejelentő részére nem adta át, valamint az átvett megbízási díjjal nem számolt el, továbbá a megbízás megszűnését követően a bejelentő titoktartás alóli felmentése hiányában a bejelentőt érintő korábbi ügyek iratait elektronikus úton megküldte az élettárs részére.
A Fegyelmi tanács a dr. E.P. ügyvéd részére át nem adott büntető iratok vonatkozásában felhozott fegyelmi vétséget nem látta megalapozottnak, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egyeztetett dr. E.P.-vel az iratok átadása érdekében, azonban dr. E.P. – tekintettel arra, hogy az iratok rendelkezésére álltak – erre már nem tartott igényt.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezen magatartásai miatt a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak. A Fegyelmi Tanács a pénzbírság mértékét, mely az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján akár egymillió forintig terjedhet, az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján mérlegeléssel, a cselekmény tárgyi súlyára, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd példás fegyelmi előéletére, valamint a cselekmény rendebeliségére is figyelemmel, de a fokozatosság elvét nem szem elől tévesztve a rendelkező rész szerint állapította meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács külön is felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek az ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívására sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. június 8. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 248.)