A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. május 8. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
250.000 Ft, azaz Kettőszázötvenezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2022. augusztus 9-én terjesztett elő bejelentést a Budapesti Ügyvédi Kamaránál, kifogásolva a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 75. §-a szerint adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztását.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos 2022. szeptember 19-én elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről az eljárás alá vont ügyvédet ugyanezen a napon kelt levelében értesítette, egyben felhívta észrevételének megtételére, továbbá, hogy az ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg. Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívást 2022. szeptember 22. napján átvette.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. október 5-én igazoló jelentést terjesztett elő, amelyhez letéti szerződést, valamint az annak kifizetéséhez kapcsolódó letéti utasításokat csatolt.
A fegyelmi biztos 2022. november 7-én további iratok előterjesztésére hívta fel az eljárás alá vont ügyvéd, amely felhívásnak az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati eljárásban nem tett eleget.
A fegyelmi biztos 2022. december 12-én megkereste a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét a letétnyilvántartó rendszer adatainak megismerése végett. A letét bejelentéséről a kamarai adminisztráció ugyanezen a napon tájékoztatta a fegyelmi biztost.
A fegyelmi biztos 2022. december 12-én terjesztette elő a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát.
A tényállás:
A S. Kft. és a S. Egyesület 2020. november 26-án kelt megbízása alapján az eljárás alá vont ügyvéd ugyanezen a napon bizalmi vagyonkezelési szerződést készített és ellenjegyzett, amelynek alapján a megbízók – egyéb vagyonelem mellett – összesen 230.000.000 Ft-ot rendeltek V.T. részére. A szerződés ellenjegyzésekor V.T. JÜB azonosítására nem került sor.
A 2020. december 16-án kelt megbízási szerződés alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2020. december 21én letéti szerződést kötött, amelynek alapján – hivatkozással a bizalmi vagyonkezelési szerződésre – a S. Egyesület 130.000.000 Ft-ot, a S. Kft. 100.000.000 Ft-ot helyezett letétbe az eljárás alá vont ügyvédnél.
A letéti szerződés előzmények pontjában az eljárás alá vont ügyvéd rögzítette, hogy a letevők a tulajdonukban lévő vagyonrészt, amely a szerződésben meghatározott bankszámlákon van elhelyezve, letétbe kívánják helyezni az eljárás alá vont ügyvédnél, mint letéteményesnél. A letevők és a kedvezményezett abban állapodtak meg, hogy a S. Egyesület 130.000.000 Ft-ot, míg a S. Kft. 100.000.000 Ft-ot helyez letétbe az eljárás alá vont ügyvédnél.
A letéti szerződés alapján a letét kifizetésének feltétele az volt, hogy
i) a letéti összeg letétbe helyezésre kerüljön, továbbá
ii) a letevők akár egységesen, akár külön a letéteményest írásban utasítsák a letéti összeg kifizetésére a kedvezményezett részére.
Az eljárás alá vont ügyvéd a letétbejelentési kötelezettségének 2021.01.07. napján tett eleget.
A S. Egyesület vezetőjeként V.T. 2021. január 8. napján utasította az eljárás alá vont ügyvédet, mint letéteményest, hogy a letéti összegből 130.000.000 Ft-ot fizessen ki a kedvezményezett, azaz V.T. magánszemély részére.
V.T. kedvezményezett 2021. január 08. napján aláírt elismerő nyilatkozat alapján 85.000.000 Ft-ot, míg 2021. január 20. napján 55.000.000 Ft-ot vett át készpénzben az eljárás alá vont ügyvédtől, mint letéteményestől.
V.T. kedvezményezett 2021. január 11. napján utasítást adott az eljárás alá vont ügyvédnek, mint letéteményesének, hogy a letéti összegből 100.000.000 Ft-ot fizessen ki az U.J. által képviselt G. Ltdnek. U.J. 2021. január 14. napján utasítást adott, illetőleg kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a letéti összegből 100.000.000 Ft-ot készpénzben fizessen ki a részére.
U.J. 2021. január 14. napján egy elismerő nyilatkozatot is aláírt, melynek tartalma szerint „a 2021. január 14. napján aláírt letéti szerződés III/1. pontja alapján a dr. ... ügyvédtől ... a nála elhelyezett letéti összegből 100.000.000 forintot ... készpénzben átvettem tőle, a V.T-vel megkötött szerződés értelmében.”.
Az eljárás alá vont ügyvéd a Pmt. 37. §-a alapján bejelentést tett a Budapesti Ügyvédi Kamarához pénzmosás gyanúja miatt. Bejelentésében az eljárás alá vont az alábbiakat adta elő:
„Dr ... ügyvéd által a 2020. december 21. napján kelt letéti szerződés alapján mindösszesen 230.000.000 Forint összegű pénzletét átutalás útján történő átvétele a területileg illetékes kamara felé bejelentésre került. A Letevő által a letéti összeg alátámasztására szolgáló dokumentum a Letevő által bemutatásra került, továbbá az ügylet megkötését alátámasztó Letéti szerződés mellékletei közé becsatolására került. Tekintettel a beérkezett összeg nagyságára, jelen bejelentéssel kívánok eleget tenni az ügyvédi bejelentési kötelezettségeknek a Pmt. vonatkozó rendelkezései alapján.”
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. szeptember 27-én bejelentést tett a NAV felé is. A NAV megkeresést küldött az eljárás alá volt ügyvédnek információ kiegészítés iránt. A megkeresésben az ügyfél részére a megbízások keretében elkészített dokumentumok másolata, az ügyfél-átvilágítás eredményeként rendelkezésre álló dokumentumok másolata, a letétbe helyezett pénzösszeg forrására vonatkozó információk, valamint a pénzeszközök forrását igazoló dokumentumok megléte esetén azok másolata bekérésére került sor, továbbá tájékoztatást kért a NAV az ügyfél részére teljesített megbízásról is.
Az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 9. § (1) bekezdésére történő hivatkozással a bekért dokumentumok vonatkozásában megtagadta az adatszolgáltatást.
2022. november 07. napján az előzetes vizsgálati eljárás keretében az alábbi tartalommal történt megkeresés az eljárás alá vont ügyvéd felé:
– Nyilatkozzon és a vonatkozó iratokat csatolja arra vonatkozóan, hogy a letét kezelésére milyen megbízás keretében került sor.
– Csatolja a letéti szerződésben hivatkozott bizalmi vagyonkezelési szerződést.
– Csatolja az ügyfél-azonosításra vonatkozó dokumentumokat.
– Csatolja a letevők beadványában hivatkozott nyilatkozatát és az azt alátámasztó bevallásokat.
– Csatolja a NAV által Önnek küldött megkeresést és az Ön által küldött választ, valamint annak mellékleteit.
– Részletesen fejtse ki álláspontját abban a vonatkozásban, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 75. §-ának figyelembevételével milyen alapon tagadta meg (kivonatolta) a válaszadást a NAV felé.
Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívást 2022. november 09. napján átvette, azonban az előírt határidőben, és azóta sem tett eleget az abban foglaltaknak.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a bejelentés és mellékletei, az eljárás alá vont ügyvéd által utóbb csatolt okiratok alapján állapította meg. Tekintettel arra, hogy a tényállás a csatolt okiratok alapján érdemben egyértelműen megállapítható volt, a fegyelmi tanácsnak mérlegelnie a tényállás körében nem kellett.
A fegyelmi biztos végindítványa:
Végindítványában a fegyelmi biztos az eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat az alábbi szerint módosította. Nem tartotta fenn, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem megbízás teljesítéseként kezelt letétet. Fenntartotta ugyanakkor, hogy az eljárás alá vont ügyvéd késedelmesen jelentette be a letétet, V.T. JÜB ellenőrzését a 2020. november 26-án történt ellenjegyzéshez képest csupán 2020. december 16-án végezte el. Ugyancsak az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy a bejelentő felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget, és a kamara felhívására iratait nem teljes körűen csatolta, továbbá a letéti szerződés nem felel meg az Üttv. 51. §-ában foglalt tartalmi elemeknek. 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítására és 500.000 Ft összegű pénzbírság kiszabására tett indítványt az eljárás költségeiben való marasztalása mellett.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét vitatta. Elismerte, hogy a letéti szerződésnek voltak hiányosságai, de ezek az ügy érdemében jelentőséggel nem bírtak. A bejelentő felé történő bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy e körben az ügyvéd tevőleges magatartásra nem köteles, az ügyfél érdekeinek a védelme az első. Általában is aggályosnak ítélte a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség intézményét.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
A Letéti Szabályzat 2.1. pontja szerint a letéti szerződésben a letét típusától és tárgyától függetlenül az Üttv.-ben meghatározottakon kívül – a többi között – rögzíteni kell:
e) a letét típusát,
k) azt, hogy a letevő kéri-e a letett pénz, illetve dematerializált értékpapír elkülönített alszámlán kezelését,
p) az e szabályzat, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti, a letéteményes ügyvédet terhelő kötelezettségekről, valamint a területi ügyvédi kamarai ellenőrzés lehetőségéről szóló tájékoztatását.
Az Üttv. 44. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ellenjegyzéssel az ügyvéd – többek között – tanúsítja, hogy az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte.
A Pmt. 75. § (1) bekezdés szerint a pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és a közjegyző által kezelt adatot, illetve az ügyvédi és közjegyzői titkot.
Az Etikai Szabályzat 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.
A fegyelmi biztos helyesen mutatott rá arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett letéti szerződés nem tartalmazza a letét típusát, nem tartalmaz arra vonatkozó utalást, hogy a letevő kéri-e a letett pénz elkülönített alszámlán való kezelését, és nem tartalmaz tájékoztatást a letéteményes ügyvédet a Pmt. alapján terhelő kötelezettségekről. Tény az is, hogy letét bejelentési kötelezettségének az eljárás alá vont ügyvéd 1 nap késedelemmel tett eleget. E körben a fegyelmi tanács arra a megállapításra jutott, hogy bár a kötelezettségszegés formailag fennáll, a megállapított hiányosságok alkalmatlanok arra, hogy azok bűnüldözési, vagy ügyfél érdeket sértsenek, illetőleg az ügyvédségbe vetett közbizalmat csorbítsák, tekintettel arra, hogy egyébként az eljárás alá vont ügyvéd a Pmt. szerinti bejelentési kötelezettségének mind a kamara, mind a NAV PEI felé eleget tett. A letétbejelentés késedelme pedig olyan csekély mértékű, hogy arra tekintettel fegyelmi vétséget megállapítani indokolatlan lenne.
Azzal, hogy a szerződésben félként szereplő természetes személy azonosítását az eljárás alá vont ügyvéd a 2020. november 26-án történt ellenjegyzéshez képest 2020. december 16-án végezte el, megsértette az Üttv. 44. § (1) bekezdés c) pontját, ezzel fegyelmi vétséget követett el.
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a NAV felhívására a kért adatszolgáltatást nem teljesítette, megsértette a Pmt. 75. § (1) bekezdését, ezzel fegyelmi vétséget követett el.
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívására iratait csak csekély részben csatolta, továbbá nem tett eleget a fegyelmi biztos erre vonatkozó felhívásának, megsértette az Etikai Szabályzat 12.3 pontját, ezzel fegyelmi vétséget követett el.
Tekintettel arra, hogy a fegyelmi tanács 3 kötelezettségszegést megvalósító magatartást azonosított, 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget állapított meg.
Az Üttv. 109. § (1) bekezdése szerint a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével – ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak –, mérlegelési jogkörében szabja ki.
Bár az iratcsatolás kötelezettség elmulasztására tekintettel kiemelt tárgyi súlyú fegyelmi vétség elkövetésére lehetett következtetni, az iratok ismeretében megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd alapvetően szem előtt tartotta a Pmt. vonatkozó rendelkezéseit az ügyfél-azonosítás és a bejelentési kötelezettség tekintetében. A hiányosságok inkább adminisztratív jellegűek. Az eljárás alá vont ügyvéd azon személyes meggyőződése, hogy az ügyvédi titok védelme a bűnüldözési érdeket megelőzi, nem menti fel a hatályos jogszabályok betartása alól.
Figyelembe véve az eljárás alá vont ügyvéd makulátlan fegyelmi előéletét, valamint azt a körülményt, hogy – ha késedelmesen is, de – az eljárás alá vont ügyvéd eleget tett iratcsatolási kötelezettségének, a fegyelmi tanács megítélése szerint a középmértéket el nem érő pénzbírság áll arányban az elkövetett fegyelmi vétséggel.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette. A kamarai tagság ezen okból történő megszüntetése esetén a fizetési kötelezettségének teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető fel tagként a területi kamarába és vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. augusztus 29. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 250.)