A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. március 24. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő 2022. szeptember 14. napján beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd pártfogó ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A bejelentés alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot pártfogó ügyvédi feladatok nem megfelelő ellátásának kifogásolása tárgyában hivatalból elrendelte, és az erről szóló értesítésével egyidejűleg felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az iratcsatolási kötelezettségére és az ügyre vonatkozó észrevételeinek megtételére.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. december 19. napján fax útján (érkeztetve a Kamara által 2022. december 20. napján) észrevételt terjesztett elő, amelyhez csatolta az ügy iratait.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd 2023. január 8. napján vett kézhez.
A fegyelmi eljárás:
A Fegyelmi Tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását, amelyről azzal a felhívással tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy indítványát, a tárgyaláson kívüli elbírálás egyetértése esetén, az alkalmazandó joghátrányra is kiterjedően tegye meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. január 16. napján nyilatkozatot terjesztett elő, amelyhez csatolt egy ambuláns lapot.
A fegyelmi biztos a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálását támogatta, végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének 2 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétségben való megállapítását kérte, írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabása mellett.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. február 20. napján újabb észrevételt terjesztett elő és iratokat csatolt, amelyben kérte az eljárás megszüntetését.
A megállapított tényállás:
A bejelentő és édesanyja, B.P.-né (továbbiakban felperesek) a kórház alperes ellen kártérítési pert indított, amely per a Bíróság előtt, majd másodfokon a Törvényszék előtt volt folyamatban.
Felperesek a Törvényszék ítélete ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság végzésében felhívta a felpereseket, hogy a felülvizsgálati kérelmüket jogi képviselő közreműködésével terjesszék elő és egyúttal tájékoztatta a felpereseket, hogy a 2003. évi LXXX. törvény alapján kérhetik pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattól. A Kúria végzésében felhívta továbbá a felpereseket, hogy a végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül pártfogó ügyvéd közreműködésével terjesszék elő a felülvizsgálati kérelmüket.
A Kormányhivatal támogatást engedélyező határozata alapján a bejelentő az eljárás alá vont ügyvédet választotta párfogó ügyvédnek a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban. A pártfogó ügyvédi meghatalmazás a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között 2022. január 6. napján kelt.
A felperesek határidő hosszabbítás iránti kérelmet terjesztettek elő, amelynek a Kúria n helyt adott, és egyben felhívta a felpereseket, hogy 8 napon belül tegyenek eleget a 2. számú végzésben foglaltaknak, valamint ismételten tájékoztatta a felpereseket, hogy amennyiben a felhívásnak nem tesznek eleget, úgy a felülvizsgálati kérelmüket érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. január 23. napján a Kúriára benyújtotta a pártfogó ügyvédi meghatalmazását.
A Kúria a végzésével a felperesek felülvizsgálati kérelmét visszautasította, tekintettel arra, hogy a felperesek nem tettek eleget a Kúria 4. sorszámú végzésében foglaltaknak, így annak, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban Pp.) 72. § (1) és (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelmüket jogi képviselő közreműködésével terjesszék elő.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. április 19. napján igazolási kérelmet terjesztett elő, amelyben előadta, hogy a Kúria végzésében megjelölt határidőn belül benyújtotta a meghatalmazását, rögzítette továbbá, hogy a jogi képviselő ellenjegyezte a felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelmet, amelyek alapján az igazolási kérelem méltányos elbírálását kérte.
A Kúria 11. számú végzésével az igazolási kérelmet elutasította, figyelemmel arra, hogy a felperesek jogi képviselője határidőn belül bejelentette a jogi képviselő személyét, a beadványhoz azonban kizárólag a pártfogó ügyvédi meghatalmazását csatolta; felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, éppen ezért a Kúria hiánypótlásra felhívó végzésében foglaltaknak sem tett eleget.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő kérése ellenére – 2023. február 16. napjáig – a részére átadott iratokat nem szolgáltatta vissza.
A bejelentő nyilatkozata:
A bejelentő panaszbeadványában előadta, hogy pártfogó ügyvédi meghatalmazással vállalta el az ügyét az eljárás alá vont ügyvéd, aki 2022. január 23. napján állítása ellenére kizárólag a jogi képviselő személyét jelentette be, és a felülvizsgálati kérelmet nem nyújtotta be a Kúriára. A bejelentő felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem a legjobb tudása szerint képviselte, amellyel közel 1.500.000.-Ft összegű kár érte. A bejelentő panaszbeadványában kifogásolta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd részére átadta az ügyben keletkezett valamennyi iratát, amelyet felszólítás ellenére sem adott vissza.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás kezdeti szakaszában nem tett nyilatkozatot, azonban a későbbiek során számos észrevételt tett és csatolta az ügyre vonatkozó iratait is.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. december 19. napján kelt beadványában előadta, hogy a bejelentő ügyét eleinte többször is visszautasította, de végül 2022. január 12. napján személyesen fogadta a bejelentőt és elvállalta az ügyet, valamint átvette a bejelentőtől az iratokat. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában hangsúlyozta, hogy a bejelentő „átadta a felülvizsgálati kérelmet és azt mondta, hogy ennek csak az ellenjegyzését kéri ő, mert ez a szükséges.” Az eljárás alá vont ügyvéd előadta továbbá, hogy értelmezése szerint a Kúria 2. számú végzése a beadott kérelemnek csak ezt „a formai képviseleti hiányát” kifogásolja. Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint a Kúria valamennyi végzésében a Pp. 406. § (1) bekezdés teljesítésére hívta fel a felpereseket, amelynek határidőben eleget is tett. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában kiemelte, hogy a Kúria végzése megalapozatlan és iratellenes, figyelemmel arra, hogy véleménye szerint a Kúria valamennyi végzésében csupán a képviselet hiányát kifogásolja, és a felülvizsgálati kérelem már a felperesek által be volt adva.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában rögzítette, hogy „olyan végzés nem érkezett, amelyben kifejezetten a kérelem újra megírására hívták volna fel a jogi képviselőt.” Beadványában kitért az eljárás alá vont ügyvéd arra is, hogy a bejelentő az iratait tőle sem szóban, sem írásban nem kérte vissza, de az iratait bármikor kész visszaadni a bejelentőnek.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. január 15. napján kelt beadványában előadta, hogy álláspontja szerint a bejelentőtől átvett, és egy kivétellel általa lefénymásolt iratokra vonatkozóan nem áll fenn iratkiadási kötelezettsége, és hangsúlyozta, hogy csupán egy eredeti irat, egy szakvélemény van nála. Beadványában az eljárás alá vont ügyvéd hangsúlyozta, hogy 19 éve lelkiismeretesen látja el pártfogó ügyvédként is a feladatokat. Az eljárás alá vont ügyvéd a legenyhébb fegyelmi büntetés alkalmazására tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. február 17. napján kelt észrevételében előadta, hogy 2023. február 16. napján ajánlott küldeményként visszaküldte a bejelentőnek az iratokat, valamint rögzítette, hogy jogi segítői jogviszonya 2022. október 29. napján megszűnt. Hangsúlyozta továbbá, hogy álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem visszautasítása nem neki felróható szakmai hibára vezethető vissza, így az eljárás megszüntetését kérte.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos az írásban előterjesztett végindítványában az elrendelő határozatában megállapított tényállást a tekintetben módosította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az üggyel kapcsolatos iratait megkésve ugyan, de csatolta, valamint több alkalommal is terjedelmes védekezést terjesztett elő. A fegyelmi biztos végindítványában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentő megbízása alapján nem nyújtotta be a Kúriára a felülvizsgálati kérelmet, megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdését és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban ÜESZ) 2.4. pontját, valamint azzal a magatartásával, hogy a bejelentő iratait kérése ellenére nem adta ki, megsértette az Üttv. 52. § (2) bekezdését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. A fegyelmi biztos a végindítványában írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta.
A fegyelmi tanács döntése:
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 13.10. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
Az Üttv. 52. § (2) bekezdése alapján az ügyfél iratait a megbízás teljesítése, illetve felmondása után (...) az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban FESZ) 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy megalapozatlan az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezése, mely szerint a Kúria nem hívta fel a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. A Kúria 2. számú végzése, amelyet a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd rendelkezésére bocsátott, egyértelműen felhívja a felpereseket, hogy a „Pp. 72. § (1)–(2) bekezdése (kötelező jogi képviselet) alapján a felülvizsgálati kérelmüket jogi képviselő közreműködésével, a Pp. 406. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően terjesszék elő.” A fenti felhívást ismétli meg a Kúria 4. számú végzése, amikor „felhívja a felpereseket, hogy a jelen végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül tegyenek eleget a 2. sorszámú végzésben foglaltaknak.”
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy helyesen járt el az eljárás alá vont ügyvéd, amikor a Kúrián bejelentette a felperes képviselőjeként, pártfogó ügyvédként a személyét, ugyanakkor az eljárás alá vont ügyvéd a Kúria 2. és 4. számú végzéseiben foglalt felhívást, valamint a Pp. 72. § (1) és 74. § (1) bekezdéseit figyelmen kívül hagyva nem csatolta mellé a jogi képviselő által ellenjegyzett felülvizsgálati kérelmet. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a Kúria végzése egyértelmű a tekintetben, hogy felhívta a felpereseket, hogy jogi képviselő közreműködésével terjesszék elő a felülvizsgálati kérelmüket, azaz a jogi képviselőnek ismételten be kellett volna nyújtania a már ellenjegyzett felülvizsgálati kérelmet.
A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét a Pp. 74. § (1) bekezdésére, amely kötelező jogi képviselet esetén a jogi képviselő hiányának jogkövetkezményei körében rögzíti, hogy a „jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata (...) hatálytalan, úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz (...),” valamint a Pp. 151. § (3) bekezdésére, amely rögzíti, hogy határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. Ugyan a Kúria végzéseiben nem hívta fel a felperesek, valamint az eljáró pártfogó ügyvéd figyelmét a Pp. fenti rendelkezéseire, azonban a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az ügyvédektől nem csupán a bíróságok határozatainak megfelelő értelmezése várható el, hanem az általuk elvállalt ügyekhez kapcsolódó szakterületekre vonatkozó legfőbb jogszabályok ismerete is. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd fenti magatartása amellett, hogy az össz-ügyvédi érdeket sért, – ahogy a bejelentő rögzítette is, – a bejelentő ügyvédségbe vetett bizalmát is aláássa.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a felülvizsgálati kérelmet nem nyújtotta be a Kúriára, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését és az ÜESZ 2.4. és 13.10. pontjait, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács osztja az eljárás alá vont ügyvéd védekezését a körben, hogy az általa fénymásolt és így csupán másolati példányként a rendelkezésére álló iratok kiadására nem köteles. A Fegyelmi Tanács ugyanakkor megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a rendelkezésére bocsátott egy, a bírósági döntés alapjául szolgáló szakvélemény eredeti példányát a bejelentő felszólítása ellenére nem adta ki, amellyel megsértette az Üttv. 52. § (2) bekezdését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott további egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács a legenyhébb fegyelmi büntetés, az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak. Az írásbeli megrovással a Fegyelmi Tanács rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a jövőben az általa elvállalt ügyekben az elvárható gondossággal, felkészülten, a jogszabályokban előírtak figyelembevételével, és a bíróságok felhívásának eleget téve járjon el.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit, valamint azt, hogy 18 éve lát el az ügyfelek megelégedésére pártfogó ügyvédi képviseletet. A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a rendelkezésére álló egy darab eredeti iratot a jelen eljárás alatt a bejelentőnek visszaküldte. A Fegyelmi Tanács ugyanakkor súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.
A Fegyelmi Tanács kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségéről jogosult dönteni, a bejelentésben szereplő kártérítési igény elbírálására nem jogosult, az egyéb jogi útra tartozik.
A Fegyelmi Tanács a határozatát az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. pontja alapján tárgyalás tartása nélkül hozta meg, figyelemmel arra is, hogy az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre álltak, a megállapított fegyelmi vétség egyértelmű, a fegyelmi felelősség megállapításához további bizonyítás felvétele nem vált szükségessé.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. május 3. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 251.)