A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. április hó 17. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft, azaz (háromszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen 2022. május 25. napján T.Zs. tett bejelentést, kifogásolva az eljárás alá vont ügyvéd okirat-szerkesztési tevékenységét.
A bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot a vezető fegyelmi biztos elrendelte, és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyre vonatkozó releváns iratait nyolc napon belül csatolja.
A fegyelmi biztos a vizsgálati eljárás eredményeként meghozott fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy azzal, hogy okirat-szerkesztési tevékenysége során nem tett megfelelően eleget tájékoztatási kötelezettségének, a tényleges vételárnál alacsonyabb összeget szerepeltetett az adásvételi szerződésben, megsértette az Üttv. 1. § (3), 32. § (7), 39. § (3) és 42. § (4) bekezdését, valamint az Etikai szabályzat 2.1., 2.2., 2.4. és 5.12. b) pontjait, továbbá azzal, hogy a fegyelmi biztos felhívása ellenére nem csatolta az ügyre vonatkozó iratait, megsértette az Etikai szabályzat 12.3. pontját, amely magatartásaival három rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A megállapított tényállás:
A bejelentő 2019. január 11. napján megvásárolta U.H.-tól a ... helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan 88/200-ad tulajdoni hányadát.
Az adásvételi szerződést az eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte, a megbízást a szerződés 9. pontja és egy külön íven szövegezett megbízási szerződés tartalmazza.
A szerződő felek az ingatlan vételárát 13.000.000 Ft-ban állapították meg, azonban a szerződésbe csupán 11.000.000 Ft került. A bejelentő a szerződésben rögzített vételárból 10.500.000 Ft-ot banki átutalással teljesített, míg a fennmaradó – szerződésben nem szereplő – 1.990.000 Ft-ot készpénzben adta át, amelyről az eljárás alá vont ügyvéd az ellenjegyzésével ellátott elismervényt készített. A szerződésben szereplő további hátralékos 500.000 Ft teljesítésére a bejelentő hat havi részletfizetést kapott.
Az adásvételi szerződés 5. pontja szerint a bejelentő tájékoztatást kapott arról, hogy az ingatlanon perfeljegyzés van a Kerületi Bíróságon indult polgári per kapcsán, azonban annak tárgya, esetleges joghatásai a szerződésben nem kerültek rögzítésre.
Az ingatlan birtokbaadására 2019. február 28. napján került sor, a bejelentő tulajdonjogát pedig az illetékes ingatlanügyi hatóság 2019. március 21. napján – az ingatlan tulajdoni lapjára III/21. sorszám alatt feljegyzett per kimenetelétől függő hatállyal – bejegyezte.
A bejelentő 2022 áprilisában vette kézhez a Földhivatali Főosztály 2022. március 28. napján kelt határozatát, amely szerint a bejelentő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásból törölték és arra S.Z.I. tulajdonjogát jegyezték be.
A határozat indokolása szerint a tulajdonosváltozásra azért került sor, mert az arra jogosult a Kerületi Bíróság, valamint a Törvényszék, mint másodfokú bíróság határozata alapján kérte a per eredményeként tulajdonjoga bejegyzését.
A bejelentővel szemben az új tulajdonos lakás kiürítése iránti pert indított.
A fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az általa vállalt megbízás teljesítéséhez kacsolódó, az üggyel összefüggő, tételesen felsorolt iratok becsatolására, e felhívásnak azonban az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati eljárásban a fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el és kérte az előzetes vizsgálat megszüntetését. Igazoló jelentésében arra hivatkozott, hogy a bejelentő úgy kereste meg őt, hogy az eladóval már megállapodott és tájékozódott a perről, valamint arról ő is tájékoztatta, az adásvételi szerződést ennek tudatában kötötték meg, a bejelentő tulajdonjogát pedig bejegyezték. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban tartott két tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, nyilatkozatot nem tett.
A bejelentő nyilatkozata:
A bejelentő a 2022. május 25-én érkezett bejelentésében kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem megfelelően teljesítette okirat-szerkesztési tevékenységét figyelemmel arra, hogy a perfeljegyzés lehetséges kihatásairól nem tájékoztatta őt, illetőleg az általa elkészített szerződés nem védte meg a jogait. Az előzetes vizsgálat során sor került a bejelentő személyes meghallgatására, amelynek során előadta, hogy az ingatlant az ingatlanközvetítő ajánlotta. Kezdetben szerettek volna alkudni a vételárból, de az eladó ebbe nem egyezett bele, ezért a meghirdetett 13.000.000 Ft-ért vásárolták meg az ingatlant. A bejelentő elmondta, hogy az eladó jelezte, hogy neki már van ügyvédje az eljárás alá vont ügyvéd személyében, akit elfogadtak, mivel a korábbi adásvételi szerződésüket nekik is ő készítette. A szerződéskötésre az adásvételi szerződést előkészítették, a folyamatban lévő per tényéről tudott, de a részleteiről nem. Kérdésére az eljárás alá vont ügyvéd azt a tájékoztatást adta a szerződéskötéskor, hogy az ingatlant nem veszítheti el, mert jóhiszemű tulajdonszerző, illetve az eljárás alá vont ügyvéd azt is mondta, hogy a per az általa megvásárolni kívánt tulajdoni hányadot nem érinti. A bejelentő elmondta azt is, hogy a szerződésbe a tényleges vételárnál kevesebbet írtak azért, hogy az eladónak ne kelljen annyi adót fizetnie. A bejelentő 2022. áprilisában szerzett tudomást arról, hogy a tulajdonjogát törölték a per eredményeként, amelyről egyébként semmilyen információ nem áll rendelkezésére, mert a pernek nem volt szereplője. Próbált az új tulajdonossal tárgyalni, de sajnos ez nem vezetett eredményre, ezért az új tulajdonos a lakás kiürítése iránt pert indított ellene. A bejelentő csak utóbb, a bírósági panasznapon és a jogi segítségnyújtó szolgálatnál tudta meg, hogy a perfeljegyzés miatt a tulajdonjogát csak függő hatállyal szerezte meg.
A bejelentő a fegyelmi tárgyaláson az általa korábban előadottakat fenntartotta, elmondta, hogy a szerződés megkötésekor nem volt arról tudomása, hogy függő hatállyal lesz a tulajdonjoga a per miatt bejegyezve, azt is csak később tudta meg, amikor megkapta a határozatot, hogy ki vannak jelentve az ingatlanból, és el kell onnan költözniük.
Az előzetes vizsgálat során a fegyelmi biztos tanúként hallgatta meg U.H.-t is, aki az érintett ingatlan eladója volt. A tanú elmondta, hogy az ingatlant az eladása előtt két évvel vásárolta és már akkor is per volt rajta. Ezt az adásvételi szerződést is az eljárás alá vont ügyvéd készítette, aki azt mondta, hogy a perrel az ingatlan ugyanúgy adható/vehető.
A tanú előadása szerint a pernek résztvevője volt, arról kapott egy nagy paksaméta iratanyagot és párszor a bíróságon is járt, ahol a jogi képviselője szintén az eljárás alá vont ügyvéd volt, de igazából ő azt se tudta, hogy alperes vagy felperes volt az ügyben. A tanú előadta, hogy ő bízott az eljárás alá vont ügyvédben, hiszen ő a perről mindent tudott.
Az előzetes vizsgálat során a fegyelmi biztos megkereste Budapest Főváros Kormányhivatala Központi Okmányiroda Főosztályát annak ellenőrzése érdekében, hogy az eljárás alá vont ügyvéd eleget tett-e ügyfél-azonosítási kötelezettségének, azonban a hivatal a válaszadást megtagadta.
Az előzetes vizsgálat során a fegyelmi biztos megkereste a Kerületi Rendőrkapitányságot is, ahol a bejelentő az üggyel kapcsolatban feljelentést tett, azonban a megkeresésre válasz a vizsgálat lezárásáig nem érkezett. A fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács elnöke is megkereste a nyomozó hatóságot, ahonnan írásban válasz az ügy befejezéséig nem érkezett, a fegyelmi tanács elnökének telefonos megkeresésére a rendőrkapitányság vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy a 2022. május 26. napján tett feljelentés alapján a Kerületi Rendőrkapitánysága előtt indult büntetőeljárásban az eljárás megszüntetésre került, gyanúsítás közlésére az ügyben sem az eljárás alá vont ügyvéd, sem más személy tekintetében nem került sor.
Az előzetes vizsgálat során a fegyelmi biztos megkereste a Kerületi Bíróságot is annak érdekében, hogy az eljárás alá vont ügyvéd szerepét a perfeljegyzéssel érintett perben tisztázni lehessen, azonban arra válasz a vizsgálat lezárásáig szintén nem érkezett.
A fegyelmi tanácsnak rendelkezésére állt okirati bizonyítékként az U.H. és a bejelentő között a ... hrszú ingatlanra kötött adásvételi szerződés, a szintén e napon kelt, 1.990.000 Ft vételárrészről kiállított, és az eljárás alá vont ügyvéd által ellenjegyzett, U.H. által aláírt átvételi elismervény, a szintén 2019.01.11. napján kelt ügyvédi megbízás elnevezésű okirat, a Földhivatali Főosztály határozata, valamint az ingatlan tulajdoni lapjának teljes, e-hiteles másolata.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a végindítványában fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglalt tényállást és jogi minősítést. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy felhívás ellenére megtagadta az okiratszerkesztés alapjául szolgáló iratok csatolását, megsértette az ÜESZ 12.3. pontjában foglalt rendelkezést és ezzel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Továbbá azáltal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta az ügyfél azonosítását és a megfelelő tájékoztatás megadását ügyfelei részére, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, 32. § (7) bekezdését, 39. § (3) bekezdését, 42. § (4) bekezdését, és az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4., 5.12. b) pontjában foglalt rendelkezéseket, amellyel további 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. A fegyelmi biztos végindítványában kérte, hogy a fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során vegye figyelembe súlyosító körülményként az egy eljárásban fennálló halmazatot, azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd több fegyelmi vétséget követett el. Enyhítő körülményt a fegyelmi biztos nem tartott megállapíthatónak, erre tekintettel indítványozta, hogy a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § b) pont alapján pénzbírságot szabjon ki, amelynek mértékét a törvényben meghatározott felső határhoz közel állapítsa meg.
A fegyelmi tanács döntése:
A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványt részben találta megalapozottnak.
Figyelemmel arra, hogy a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint kifogásolt tevékenységet az eljárás alá vont ügyvéd 2019 januárjában, illetve az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása körében 2022. októberében fejtette ki, ezért azt anyagi jogi szempontból az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), illetőleg az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló jelenleg is hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) rendelkezései szerint kellett vizsgálni.
A fegyelmi tanács a tényállást az ismertetett bizonyítékok egybevetésével, a bejelentésben tett tényelőadás, és az eljárás alá vont ügyvéd védekezése alapján állapította meg.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 112. § (1) bekezdése alapján nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a fegyelmi biztos a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezte.
A (2) bekezdés értelmében nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja
a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,
b) jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá
c) az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.
Az Üttv. 112. § (3) bekezdése szerint az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekmény büntethetőségének elévülésével egyidejűleg évül el. A (4) bekezdés szerint pedig a közvetítői eljárás kezdeményezésére nyitva álló idő, a közvetítői eljárás, az előzetes vizsgálat, valamint kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárás tartama alatt az elévülés nyugszik.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdés második mondata értelmében a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 42. § (6) bekezdése kimondja, hogy az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról.
Az ÜESZ 2.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ 2.2. alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 5.12. b) pontja szerint a megbízott köteles az ügyfél által előadott tényállás keretei között – az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – a létrehozni kívánt jogügylet, megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet.
Az ÜESZ 5.14. pontja szerint nem tesz eleget kioktatási kötelezettségének a megbízott, ha az általa szerkesztett szerződésben vagy más jognyilatkozatban mindössze formálisan arra utal, hogy a kioktatást a felek tudomásul vették.
Az ÜESZ 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
Figyelemmel arra, hogy az eljárás tárgyává tett adásvételi szerződés megkötésére 2019. január 11. napján, míg a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló bejelentés megtételére pedig 2022. május 25. napján került sor, amely időpontok között több, mint 3 év telt el, a fegyelmi tanácsnak elsősorban az elévülés kérdésében kellett állást foglalnia.
E körben a fegyelmi biztos arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás tárgyává tett tevékenységét 2019. január 11. napja és 2022. március 28. napja között fejtette ki a jogellenes állapot fenntartásával, ezért az nem évülhetett el. Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása, okirat-szerkesztési tevékenysége alapján olyan hosszan tartó jogellenes állapotot hozott létre, amelynek eredményeként a bejelentő, mint vevő 2022. március 28. napján elvesztette az ingatlan tulajdonjogát, a kifizetett vételár visszaszerzésére pedig kikötött biztosíték hiányában esélye sincs.
A fegyelmi tanács nem osztotta e körben a fegyelmi biztos álláspontját, a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmények ugyanis nem az Üttv. 112. § (2) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó, jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétségként minősíthetők, így az elévülés kérdését az Üttv. 112. § (2) bekezdés c) pontja alapján kellett megítélni. Az Üttv. 112. § (2) bekezdés c) pontja alá azok a fegyelmi vétségek tartoznak, amelyek az ügyvédi tevékenység gyakorlójának a határidőhöz nem kötött kötelezettségei (például az iratkiadási kötelezettség) elmulasztásával valósulnak meg. Az eljárás alá vont ügyvéd okirat-szerkesztési tevékenysége körében a fegyelmi biztos által a terhére rótt cselekmények, mind a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, mind a téves tájékoztatás adása, mind az ügyfél-azonosítás esetleges elmulasztása, mind az okirat tartalmának a valósággal nem egyező megállapítása olyan magatartások, amelyek kifejtésére az okirat megszerkesztésével egyidejűleg kellett sort keríteni. Ezek nem megfelelő teljesítése, de esetleges elmulasztásuk is nem jogellenes állapotot hoz létre, hanem az elkövetés adott időpillanatában megvalósítja a fegyelmi vétséget. Önmagában az a körülmény, hogy a bejelentő ezt csak utóbb, évekkel később, a számára kedvezőtlen földhivatali határozat kézhezvételét követően realizálta, a cselekmény elévülését nem érinti, ugyanis az elévülési idő nyugvásának lehetőségét az Üttv. kizárólag a 112. § (4) bekezdése szerinti okok alapján teszi megállapíthatóvá.
Mindezekre tekintettel a fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd által megvalósított, egyébként a bejelentőt érintő következményeit tekintve kiemelkedő tárgyi súlyú fegyelmi vétségek miatt történő felelősségre vonás lehetőségét az elévülés megszüntette.
Egyetértett a fegyelmi tanács a fegyelmi biztos azon indítványával, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy felhívás ellenére az ügyre vonatkozó, a fegyelmi biztos hozzá intézett felhívásában megjelölt iratait nem csatolta, megsértette az ÜESZ 12.3. pontjában foglaltakat, ami 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségként értékelendő, amely tényre az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét a fegyelmi biztos az iratcsatolásra történt felszólításában kifejezetten fel is hívta.
Fentiekre tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, mivel a tevékenységére vonatkozó szabályokkal tisztában volt, de cselekménye, illetve a mulasztása következményeibe belenyugodott.
A joghátrány alkalmazása körében a fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, amely szerint többször került már sor vele szemben fegyelmi joghátrány kiszabására, legutolsó alkalommal végrehajtásában felfüggesztett kizárás, kamarai közügyektől eltiltás, és ügyvédjelölt foglalkoztatástól eltiltás formájában, 2019-ben.
A fegyelmi tanácsnak az ügy tárgyi súlyának megítélésénél értékelnie kellett azt is, hogy iratcsatolási kötelezettsége elmulasztásával az eljárás alá vont ügyvéd a tényállás feltárását nagyban megnehezítette, részben meg is hiúsította.
Erre tekintettel a fegyelmi tanács a büntetési célok, így mind a speciál, mind a generál preventív hatás elérése érdekében szükségesnek tartotta a rendelkező részben írt összegű pénzbírság kiszabását.
A fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján a fegyelmi vétség súlyára, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, mérlegelési jogkörében szabta ki.
A hivatkozott büntetéskiszabási körülmények alapján a fegyelmi tanács az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak és egyben szükségesnek tartotta az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazását, annak mértékét pedig a kiszabható keret alsó harmadában határozta meg. A fegyelmi büntetés kiszabásánál a fegyelmi tanács figyelembe vette a feltárt súlyosító körülményeket is. A fegyelmi tanács álláspontja szerint a kiszabott fegyelmi büntetés szükséges, de egyben elégséges is azon cél eléréséhez, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a jövőben visszatartsa hasonló jellegű fegyelmi vétség elkövetésétől, továbbá, hogy másokat is visszatartson adott esetben hasonló fegyelmi vétség megvalósításától.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapításra került, a fegyelmi tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet az eddigi eljárással felmerült átalányköltség viselésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja alapján nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek az ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, továbbá arra, hogy az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja szerint a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette, amely okból történt megszüntetés esetén, a 149. § (6) bekezdés szerint, a fizetési kötelezettség teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével nyílik lehetőség a területi kamarába tagként történő felvételre, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételre.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. június 2. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 252.)