Ügyiratszám:. – dig. közzététel
Az ügy száma: –
Határozat száma: –
A tanács megjelölése: Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei I. Tanácsa
A tanács tagjai: –
Az eljárás alá vont személy neve, ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája, képviselője: ügyvéd
Határozat meghozatalának módja: az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FESZ) alapján, tárgyaláson
Eljárás alá vont személy: ügyvéd
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei I. Tanácsa ügyvéd, mint eljárás alá vont személy felelősségét az alábbiak szerint állapítja meg:
Az eljárás alá vont személy az Üttv. 107. § a) pontjára figyelemmel gondatlan magatartásával elkövette 1 rendbeli, az Üttv. 1. § (3) bekezdésének megsértését, ezért őt a fegyelmi tanács az Üttv. 108. § a) pontja alapján
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont személyt, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló jellegű cselekmények elkövetésétől.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont személyt, hogy a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint kamarai átalányköltséget a Megyei Ügyvédi Kamara számlájára, vagy a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába való közvetlen befizetés útján
Az eljárás során fölmerült 8.455 Ft egyéb költséget a Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A FESZ 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
Amennyiben a fellebbezésre jogosultak a határozat ellen nem fellebbeznek, a határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
Bejelentő 2022.08.02. napján kelt beadványában panaszt terjesztett elő eljárás alá vont személlyel szemben. Panaszában a bejelentő előadta, hogy egy Kft. üzletrészeinek átruházása kapcsán került kapcsolatba az eljárás alá vont személlyel, aki az üzletrész átruházási szerződést szerkesztette és ellenjegyezte. A bejelentő panaszában azt sérelmezte, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd nem a bejelentő részére utalta el az üzletrész ellenértékét, hanem azt a bejelentő állítása szerint az engedélye és felhatalmazása nélkül a volt férjének utalta.
A bejelentő panasza alapján határozatával a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, melyről tájékoztatta a bejelentőt, továbbá felhívta az eljárás alá vont személyt álláspontja előterjesztésére.
2022.08.16. napján benyújtott iratában az eljárás alá vont személy nem vitatta, hogy a bejelentő által csatolt adásvételi szerződéseket ő szerkesztette és ellenjegyezte, eljárt a cégváltozás-bejegyzési eljárás során, valamint az eladók (így a bejelentő) tekintetében távazonosítást végzett. Előadása szerint 2022 áprilisában vette fel a kapcsolatot bejelentő volt férjével, mivel tudott arról, hogy van „inaktív cége”, mely alkalmas lenne az egyik ügyfelének. Az egyeztetések során megállapodott bejelentő volt férje és az eljárás alá vont személy, hogy 150.000 Ft vételár megfizetése ellenében bejelentő volt férje eladja az ő és volt neje, a bejelentő egyenlő arányú tulajdonát képező gazdasági társaságot az eljárás alá vont személy ügyfelének. Eljárás alá vont személy előadta, hogy 2022. május 18. napján bejelentő volt férje elküldte – feltehetően a bejelentő „tudtával és beleegyezésével” – a bejelentő iratainak másolatát a jogügylet előkészítése érdekében. Eljárás alá vont személy hivatkozott arra, hogy elvégezte az eladók távazonosítását, melyet a bejelentő vonatkozásában csatolt beadványához. Beadványában arra hivatkozott továbbá, hogy „a második videó végén, a rögzítés után” említette bejelentő volt férjének és a bejelentőnek, hogy intézkedik a vételár utalása iránt, azonban ilyen tartalmú videót beadványa melléklete nem tartalmazott. Eljárás alá vont személy hivatkozott továbbá arra is, hogy részére azzal az utasítással került megküldésre az eladói bankszámlaszám, hogy oda teljesítse a vételár utalását. Ennek igazolására az eljárás alá vont személy emailt csatolt, melyet bejelentő volt férje küldött neki azzal a szövegezéssel, hogy „Küldöm a bankszámlaszámomat”, egyéb releváns szövegezést az email nem tartalmazott. Eljárás alá vont személy előadta továbbá, hogy nem esett szó arról, hogy az eladók miként osztják fel a vételárat egymás közt, de ez – álláspontja szerint – nem is tartozott rá, mint okiratszerkesztő ügyvédre. Eljárás alá vont személy beadványához csatolta a banki utalás bizonylatát is, mely 2022.06.20-án történt 150.000 Ft átutalását rögzítette bejelentő volt férje részére, a bejelentő volt férje által megadott bankszámlaszámra. Beadványában az eljárás alá vont személy kiemelte, hogy a skype-felvétel során elhangzott a vételár, melyhez a bejelentő nem fűzött semmilyen megjegyzést, így vitatja eljárás alá vont személy, hogy a bejelentő beleegyezése nélkül történt volna az átutalás bejelentő volt férje bankszámlaszámára. Eljárás alá vont személy előadta továbbá, hogy 2022.06.21. napján – azaz az utalást követő napon – felhívta a bejelentő, hogy őt volt férje „átverte, mert nem fizette meg a fele összeget neki, és nem is tudta, hogy ellenérték fejében kerül átruházásra a cég”. Eljárás alá vont személy szerint „teljesen valótlan, amit a bejelentő állít”, mivel az eljárás alá vont személy a jogairól őt részletesen tájékoztatta. Eljárás alá vont személy álláspontja szerint az Üttv. 1. § (3) bekezdését nem sértette meg eljárása során. Eljárás alá vont személy előadta, hogy a bejelentővel folytatott telefonbeszélgetést édesapja hallotta. Előadta továbbá beadványában az eljárás alá vont személy, hogy őt kizárólag a Kft-t megvásárló személy bízta meg, így a bejelentő nem minősült az ügyfelének, a vételár kifizetésére, annak módjára bejelentő volt férjétől kapott emailben utasítást, melyre figyelemmel indítványozta bejelentő volt férje meghallgatását is. Az eljárás alá vont személy nyilatkozott, hogy az általa átutalt vételárat nem vette ügyvédi letétbe, így erről megállapodást sem kötött, hanem a saját magánszámlájáról utalta el az összeget.
A tényállás tisztázása körében a vezető fegyelmi biztos felhívásával iratok benyújtását kérte az eljárás alá vont személytől, valamint kérdéseket tett fel az eljárás alá vont személy beadványában foglaltakra figyelemmel.
2022.08.25. napján kelt beadványához a korábban már benyújtott iratokat ismételten csatolta az eljárás alá vont személy; előadása szerint a bejelentő soha nem volt az ügyfele, hanem az üzletrészek vásárlója volt kizárólag az ügyfele. Eljárás alá vont személy előadta, hogy kizárólag okiratokat szerkesztett cégeljárással összefüggésben; a cégeladásról pedig emailen egyeztetett bejelentő volt férjével, melyre vonatkozó emailezést csatolta beadványához. Eljárás alá vont személy álláspontja szerint nem volt szó ügyvédi letétről, az fel sem merült az ügyben. Előadása szerint ügyfele, azaz a vevő kérte meg arra – mivel nem volt bankszámlája –, hogy utalja el a vételárat helyette, amit szívességből az eljárás alá vont személy megtett. Indítványozta bejelentő volt férje meghallgatását a szerződéskötésre nézve. A vezető fegyelmi biztos kérdésére beadványában rögzítette az eljárás alá vont személy, hogy azért két külön adásvételi szerződést szerkesztett, mert ő így szokta. Előadása szerint szóban rendelkezett arról a „másik fél”, hogy utalással történjen a kifizetés, és miként, melyet az beadványához csatolt email is alátámaszt véleménye szerint. Beadványában az eljárás alá vont személy kifejtette álláspontját az ügyvédi letét szabályai körében, hangsúlyozva, hogy a vételár nem képezte letét tárgyát. A vezető fegyelmi biztos által feltett kérdésre válaszolva az eljárás alá vont személy.
Az eljárás alá vont személy válaszait és csatolt iratait értékelve a vezető fegyelmi biztos figyelmeztetés alkalmazása mellett a fegyelmi eljárást megszüntette határozatával, mellyel szemben 2022.09.15. napján kelt beadványával a fegyelmi eljárás lefolytatását indítványozta az eljárás alá vont személy, vitatva fegyelmi felelősségét.
Az eljárás alá vont személy beadványára figyelemmel a vezető fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont személlyel szemben, melyben indítványozta megállapítani az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségét az Üttv. 42. § (1), 52. § (1) bekezdésében írtak gondatlan megsértése miatt, előadta álláspontját az enyhítő körülmények körében, míg súlyosító körülményt nem tárt fel.
A Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke kijelölte az eljáró fegyelmi tanácsot, melynek elnöke az eljárás iratait 2022. szeptember 19. napján vette át.
A fegyelmi tanács elnöke az Üttv. 126. § (2) bek. alapján – megvizsgálva az iratokat – intézkedésével elrendelte a vizsgálat kiegészítését, és az iratokat a vezető fegyelmi biztos részére, 60 napos határidő tűzése mellett visszaküldte az eljárás alá vont személy és a bejelentő egyidejű értesítése mellett. Tájékoztatta továbbá a fegyelmi tanács elnöke az eljárás alá vont személyt eljárási jogairól és kötelezettségeiről, az elektronikus kapcsolattartásról, az ügy számáról, az eljáró tanács tagjairól – a kizárási indítvány előterjesztésének lehetőségére való felhívás mellett –, és az irányadó jogszabályokról és szabályzatokról.
A vezető fegyelmi biztos a vizsgálat kiegészítése keretében, a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel a bejelentőt, annak volt férjét, és a vevőt, mely személyek közül kizárólag a vevő válaszolt a felhívásra, aki válaszában előadta, hogy számára alkalmas cég felkutatásával, és annak megvásárlásában való ügyvédi közreműködéssel bízta meg az eljárás alá vont személyt. Válaszába nyilatkozott, hogy saját számlával nem rendelkezett, ezért a cégmódosításhoz szükséges költségeket, valamint az üzletrészek vételárát az eljárás alá vont személy utalta át helyette. Vevő tudomása szerint az üzletrészek vételára maradéktalanul kiegyenlítésre került úgy, ahogy azt az eladók kérték. Előadta továbbá, hogy az eljárás alá vont személy tájékoztatta arról, hogy ügyvédként letétet nem kíván kezelni, de felajánlotta segítségét magánemberként, mint baráti segítség az utalásban, mikor arról tájékoztatta vevő, hogy nem rendelkezik saját számlával. Vevő nyilatkozott továbbá, hogy semmilyen összeget nem fizetett a bejelentőnek, de erre nem is volt szükség, mert a vételár olyan módon lett kiegyenlítve, ahogy azt az eladók kérték, és nem is kereste őt a bejelentő, hogy részére bármilyen összeggel tartozna.
Az eljárás alá vont személy 2022.10.18. napján kelt, a fegyelmi tanácsnak megküldött beadványát, melyhez mellékletet csatolt, a vizsgálat kiegészítésére figyelemmel a fegyelmi tanács megküldte a vezető fegyelmi biztos részére. Ezen beadványához az eljárás alá vont személy csatolta bejelentő volt férjének az eljárás alá vont személy részére küldött emailjét, melynek mellékletét képezte a vezető fegyelmi biztos ezen személynek küldött felhívása is. Bejelentő volt férje a csatolt emailben arról nyilatkozott, hogy a vezető fegyelmi biztosnak azt a választ küldi meg, hogy miután a bejelentő már nem volt az értékesített cég ügyvezetője az átruházáskor, így a hivatalos ügyekben csak bejelentő volt férje járhatott el, és ezért lett az ő számlájára utalva a vételár, melyről előzetesen egyeztettek telefonon. Előadta továbbá bejelentő volt férje, hogy a bejelentő tőle nem kéri a vételárat, és erről is telefonon beszélt vele. Az eljárás alá vont személy ezen, 2022.10.18. napján kelt levelében utalást tesz arra, hogy más ügy miatt a vezető fegyelmi biztosnak személyes problémája lehet vele, kifogásolja a kiegészítő vizsgálat során a vezető fegyelmi biztos eljárását, és előadja ismételten, hogy az eladó utasította arra, hogy a vételár hova kerüljön megfizetésre, nem találkozott személyesen az eladókkal, hanem távazonosítás útján és emailben történt az ügyintézés az eladói oldallal.
Miután az előzetes vizsgálat kiegészítése során került sor az eljárás alá vont személy fenti beadványának előterjesztésére a fegyelmi tanács előtt, így a fegyelmi tanács elnöke megküldeni rendelte a beadványt a vezető fegyelmi biztos részére.
2022. november 15. napján kelt beadványában, határidőn belül a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat kiegészítésének befejezéséről tájékoztatta a fegyelmi tanácsot. Beadványához mellékletként csatolt a bejelentő, annak volt férje és vevő részére küldött felhívást, valamint vevő válaszát, míg egyéb, a kiegészítő vizsgálat elrendeléséről szóló iratban foglalt felhívások kapcsán (iratok beszerzése, eljárás alá vont személy ismételt nyilatkoztatása) mellőzte a felhívás teljesítését, előadva ezzel kapcsolatos álláspontját. Beadványában a vezető fegyelmi biztos arra hivatkozott, hogy a megbízás részleteit az eljárás alá vont személynek kell bizonyítania tényvázlat hiányában az adásvételi jogügylet körében. Vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint 1 rb. szabályszegés állapítható meg az eljárás alá vont személy magatartása kapcsán, melyet gondatlanul valósított meg az eljárás alá vont személy. A vezető fegyelmi biztos beadványában utalt arra, hogy korábbi, korábbi határozatában foglaltakat tartja fenn a fegyelmi felelősségre vonás alapja kapcsán, melynek alapja, hogy az eljárás alá vont személy elmulasztotta a tőle elvárható körültekintetést és figyelmet az ügyvédi okirat megszerkesztésekor és a vételár átutalásakor, „ugyanis előzetesen nem tisztázta, hogy a vételár átutalása kinek a javára történjen”. A vezető fegyelmi biztos beadványában jogszabályhelyre való hivatkozással konkrét fegyelmi szabályszegést nem jelölt meg a fenti álláspontján túl.
A fegyelmi tanács megállapította az eljárás folytatását, és felhívta az eljárás alá vont személyt – a vezető fegyelmi biztos beadványának csatolásával –, hogy nyilatkozzon korábbi beadványában foglaltak körében, hogy azt tartalmában a vezető fegyelmi biztossal kapcsolatos kizárási indítványként tarja-e fent.
Az eljárás alá vont személy válaszában nyilatkozott, hogy nem terjeszt elő kizárási indítványt a vezető fegyelmi biztossal szemben, álláspontját fenntartotta, bizonyítás körében is nyilatkozatot tett.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont személy nyilatkozatára figyelemmel kitűzte a fegyelmi tárgyalást, melyre idézte a vezető fegyelmi biztost és az eljárás alá vont személyt.
A fegyelmi bizottságok választására figyelemmel 2022.11.28. napján a korábban eljárt fegyelmi tanács eljárási jogosultsága megszűnt, így az új tanács kijelölése érdekében az iratok felterjesztésre kerültek a Regionális Fegyelmi Bizottság Elnökéhez, aki határozatával kijelölte az eljárni jogosult fegyelmi tanácsot.
2022. december 9. napján a fegyelmi tanács tárgyalást tartott, melyen megjelent a vezető fegyelmi biztos és az eljárás alá vont személy. A bizonyítás irányainak tisztázását követően a vezető fegyelmi biztos 1 rendbeli, az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe ütköző gondatlan fegyelmi vétség megállapítását indítványozta az eljárás alá vont személy terhére, írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmazása mellett. Eljárás alá vont személy nem vitatta felelősségét a vezető fegyelmi biztos által megjelölt szabályszegés tekintetében, megbánta eljárását, kifejezve, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a tájékoztatások pontosabb megfogalmazására. A fegyelmi tanács az elismerő nyilatkozatra figyelemmel mellőzte az eljárásban a további bizonyítás felvételét, arra is figyelemmel, hogy az eljárás résztvevői visszavonták valamennyi korábban előterjesztett bizonyítási indítványukat, az elismerésre tekintettel pedig a hivatalbóli bizonyítást a továbbiakban a fegyelmi tanács nem látta szükségesnek.
A bejelentő panasza és mellékletei, vezető fegyelmi biztos által beszerzett iratok, így a vevő, bejelentő volt férje nyilatkozata, az eljárás alá vont személy által benyújtott email üzenetek, távazonosítási skype-felvétel, az eljárás alá vont személy személyi lapja alapján az alábbi összefoglaló tényállás állapítható meg:
Vevő cégeljárásban szükséges okiratok szerkesztésével és ellenjegyzésével bízta meg az eljárás alá vont személyt, akihez a munkakapcsolaton kívül baráti viszony is fűzte. Az eljárás alá vont személy a látókörében lévő Kft. ügyvezetőjével, bejelentő volt férjével felvette a kapcsolatot, tájékoztatva arról, hogy cégét – melyről tudta, hogy hosszabb ideje nem működött – egy ismerőse megvásárolná, ha azt el kívánják adni. Az ügyvezetővel egyeztette az eljárás alá vont személy a vételárat, a vételár kifizetésének módját, az aláírás módját, idejét. A cégnek két tulajdonosa volt, bejelentő volt férje és a bejelentő. A bejelentő tisztában volt azzal az ő maga által csatolt üzletrész átruházási szerződés egyszerűen értelmezhető tartalma alapján, hogy ellenérték fejében, 75.000 Ft összegért kerül sor az értékesítésre, a szerződést megértette saját, skype-on rögzített nyilatkozata alapján, azt általa sem vitatottan ő maga írta alá. Az aláírás során jelen volt bejelentő volt férje is, ő tartotta a skype azonosítás során a telefont. A szerződés a vételárat ugyan tartalmazza, de sem a kifizetés határideje, sem annak módja tekintetében nem tartalmaz semmilyen szabályozást, a skype videóból sem állapítható meg az, hogy ebben a vonatkozásban az eljárás alá vont személy tájékoztatást adott volna a bejelentőnek. A bejelentő a cégváltozás bejegyzését a rendelkezésre álló adatok alapján nem támadta meg keresettel, sem a vevővel, sem az eladóval szemben igényt nem érvényesített a vételár kapcsán – holott bejelentése alapján tudta, hogy az átutalásra került, és azt is, hogy kinek a részére –, a vezető fegyelmi biztos megkeresésére nem válaszolt az előzetes eljárás során. Az ügyben nem tisztázott, hogy a vételár a bejelentő részére végül kiegyenlítésre került-e vagy sem.
A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
A fegyelmi tanács előre bocsátja, hogy a fegyelmi eljárásban nincs lehetőség arra, hogy az eljárás alá vont személy kárfelelőssége megállapítható legyen, vagy őt a bejelentő részére fizetésre lehessen kötelezni, bár a bejelentő nem is kérte panaszában azt, hogy a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt erre kötelezze. Amennyiben a bejelentő úgy véli, hogy a neki járó vételárat nem kapta meg, úgy igényét a polgári jog szabályai szerint közjegyző előtt vagy bírósági úton érvényesítheti; amennyiben úgy gondolja, hogy az eljárás alá vont személy a részére ügyvédi tevékenységével kárt okozott, úgy a fenti eljárásokon túl az eljárás alá vont személy ügyvédi felelősségbiztosítójához fordulhat.
Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
Jelen ügyben nem vitásan cégeljárást érintő tevékenység során való közreműködéssel összefüggésben merült fel panasz az eljárás alá vont személlyel szemben, így tevékenységének fegyelmi szempontú vizsgálatára az Üttv. 107. § a) pontja keretein belül került sor, mely fegyelmi vétség alá rendeli a gondatlan elkövetést is.
Üttv. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Jelen esetben nem vitás, hogy az eljárás tárgyát képező üzletrész adásvételi szerződés eleget tett tartalmilag annak a követelménynek, hogy annak alapján a cégmódosítás megtörténhessen, bár magát a szerződést a cégbíróság nyilvánvalóan nem vizsgálta, mivel annak benyújtására a változás bejegyzéséhez nincs szükség. A bejelentő sem azt kifogásolta, hogy ne akarta volna átruházni a vevőre ellenérték fejében az üzletrészt, pusztán azt kifogásolta, hogy a vételárat nem kapta meg.
A fegyelmi tanács álláspontja az, hogy a jogügylet során, lelkiismeretes, a legjobb tudása szerinti eljárása esetén, a kellő és szükséges gondosság mellett az eljárás alá vont személynek a szerződésben egyértelműen rögzítenie kellett volna a kifizetés módját és határidejét. Miután nincs arra egyértelmű adat, hogy a bejelentő a kifizetés módjáról tudott volna, az számára világos lett volna, és ebben a körben a rendelkezésre álló adatok nem erősítik meg az eljárás alá vont személy védekezését, így kérdéses, hogy az adásvételi szerződés alapján valóban tisztában volt-e a bejelentő azzal, hogy a nem vitás összegszerűségű ellenérték hogyan kerül kifizetésre.
A lelkiismeretes ügyvédi tevékenység magában hordozza az arra való törekvést is, hogy oly módon fogalmazza meg okiratait az ügyvéd, hogy azok a lehető legpontosabban tartalmazzák a felek előzetesen feltárt szándékát az adott jogügylet kapcsán, továbbá a lehető legszűkebb teret adják a későbbi félreértéseknek, a félreértelmezések lehetőségének. Természetesen nem zárható ki az, hogy a felek – ha köztük bármilyen indíttatásból az adott okirat tartalma kapcsán vita alakul ki – arra hivatkozzanak, hogy az okirat tartalmát ők vagy nem értették, vagy másként értelmezték annak aláírásakor. Azonban egy jogi szakvizsgával, joggyakorlattal rendelkező ügyvéddel szemben minimálisan is az az elvárás, hogy az általa szerkesztett okirat tartalmával összefüggő esetleges vita esetén az okirat tartalmi hiánya ne adjon vagy csak a legszűkebb mértékben adjon alapot bármely fél részére a szerződéskötéskori szándék félreértelmezésére.
Jelen esetben – az eljárás alá vont személy pontatlan okirati tartalom-rögzítése miatt, melyben a szándékosság nem, a figyelmetlenség azonban maradéktalanul megállapítható – az üzletrész adásvételi szerződés semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a vételár kifizetésének módja és ideje tekintetében, még utalás szintjén sem, mely a szerződő felek közti vita előtt utat nyitott.
A fentiek okán jutott arra következtetésre a fegyelmi tanács – a vezető fegyelmi biztossal egyetértve, és az eljárás alá vont személy által sem vitatottan –, hogy a lelkiismeretes ügyvédi közreműködés követelményével az üzletrész átruházási szerződés tartalmi megfogalmazása nem állt összhangban az eljárás alá vont személy gondatlansága miatt, így a fegyelmi tanács megállapította a fegyelmi szabályszegést, mely – az okirat számára is figyelemmel – 1 rendbelinek minősül.
Az okirat tartalmi hiánya körében szándékosságra utaló adat nem merült fel, a gondatlanság, hanyagság azonban egyértelmű magából a szerződésből, hiszen minimálisan elvárható tartalmat mellőzött az eljárás alá vont személy.
Miután egyéb körben a vezető fegyelmi biztos nem kérte az eljárás alá vont személy tevékenységének vizsgálatát végindítványában, nem is merült fel egyértelmű adat arra, hogy más szabályszegés gyanúja az okirati tevékenységgel kapcsolatban fölmerülne, a bejelentő is csak a vételár megfizetésének elmaradását sérelmezte, bizonyítási indítvány nem került előterjesztésre – illetve visszavonásra kerültek a már előterjesztett indítványok –, így a fegyelmi tanács egyéb ügyvédi tevékenység vizsgálatát nem látta indokoltnak a jelen eljárás keretein belül.
A fegyelmi tanács a tényállás megállapítása, az abból levont jogi következtetés, minősítés, valamint a joghátrány alkalmazása során értékelési körébe vont valamennyi rendelkezésére álló adatot, bizonyítékot, azokat egyenként és összességében is mérlegelve alakította ki álláspontját.
A fegyelmi tanács súlyosító körülményt nem tárt fel, míg enyhítő körülményként értékelte kisebb súllyal a fegyelmi előéletet, elmarasztalás hiányát, míg jelentős súllyal az elismerést, megbánást, kinyilvánított törekvést arra, hogy a jövőben az eljárás alá vont személy nagyobb hangsúlyt fektet hivatása szabályainak maradéktalan betartására. A fegyelmi tanács arra is figyelemmel volt, hogy gondatlan magatartásával valósította meg a szabályszegést az eljárás alá vont személy.
Üttv. 108. § A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével – a következők: a) írásbeli megrovás,
A fenti körülmények mérlegelésével a fegyelmi tanács szükséges, de elégséges joghátránynak ítélte meg az írásbeli megrovás alkalmazását az eljárás alá vont személlyel szemben, kinyilvánítva, hogy elvárja az eljárás alá vont személytől, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló jellegű cselekmények elkövetésétől.
A fegyelmi eljárásra nyitva álló határidő 2022.09.19. napján indult az Üttv. 126. § (1) bek. alapján, melybe az Üttv. 126. § (4) bek. alapján nem számít be a fegyelmi tanács elnökének intézkedésére nyitva álló határidő, valamint az előzetes vizsgálat kiegészítésének időtartama. Erre figyelemmel a fegyelmi tanács az Üttv. 126. § (4) bekezdése szerinti határidőben hozta meg döntését.
Az eljárás során 80.000 Ft első fokú eljárási átalányköltség merült fel. A fegyelmi tanács tagjának útiköltségét – 8455 Ft – a FESZ 40.6. pontjára figyelemmel a Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
Az elsőfokú eljárás átalányköltségének viselésére – figyelemmel felelősségének megállapítására – az eljárás alá vont személy köteles. (Üttv. 142. § (2) bek., FESZ 40.1. a), 40.2. a) pont)
Az elsőfokú határozattal szembeni jogorvoslati jogot az Üttv. 135. § biztosítja.
A jelen határozat az Üttv. és a FESZ, valamint az elektronikus ügyintézés a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv. rendelkezésein alapul.
A határozat – jogorvoslati kérelem hiányában – 2023.01.16. napján jogerőre emelkedett.