A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ... ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év április hó 05. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. ................................ (szül: ...
an: ...
lakcím: ...
iroda:
1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért ...
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 40.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták.
A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Dr. ... eljárás alá vont ügyvédet 1996. március 01. napján jegyezték be a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Öt darab fegyelmi eljárás folyt ellene, melyből kettő felfüggesztésre került a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. Ezt meghaladóan eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire csupán annyi adat áll rendelkezésre, hogy szerény jövedelemmel rendelkezik.
... bejelentő Szegeden 2020. szeptember 14-én megbízást adott Dr. ... ügyvéd részére kártérítés iránti perben, illetve nemperes eljárásban való képviselet ellátására, az ún. HESS- lámpa használatával kapcsolatos sérelemből eredően.
Eljárás alá vont ügyvéd által csatolt „Ügyvédi Megbízási Szerződés és Tényvázlat” 2.2. pontja tanúsága szerint az ügyvédi munkadíj a megnyert kártérítés 15%-a, és 100.000 Ft.
Az „Ügyvédi Megbízási Szerződés és Tényvázlat” 1. számú módosítása tanúsága szerint a 2.1. pontot azzal egészítették ki, hogy amennyiben a megbízó kártérítési igénye peres eljárás kezdeményezése nélkül nem peres eljárásban rendezésre kerül, úgy a megbízott ügyvéd munkadíja a kártérítési összeg 10%-a. Ezen 1. számú módosítás is ugyanazon a napon, tehát 2020. szeptember 14. napján került aláírásra.
Bejelentő a csatolt banki igazolás szerint 2020. szeptember 28-án átutalt Dr. ... ügyvéd részére 100.000 Ft ügyvédi munkadíjat.
A Szegedi Törvényszék által megküldött – Dr. ... által előterjesztett – keresetlevél és az ahhoz csatolt mellékletből megállapítható, hogy a bejelentő, mint elítélt 2011. szeptember 19. napjától a Szegedi Fegyház és Börtönben tartózkodik. Először 2019-ben kártérítési igényt terjesztett elő a Szegedi Fegyház és Börtönnel szemben a Hess lámpa felkapcsolása miatt. Ez a kérelme elutasításra került a 2019. november 26-án kelt ...2020. számú határozattal.
A bejelentő ezt követően ismételten kártérítési kérelmet terjesztett elő, fenntartotta a korábbi kártérítési iratokat, és a kárigény alátámasztására új tényre is hivatkozott.
A Szegedi Fegyház és Börtön ....2020. számú határozatával a kártérítési igényt elutasította, amely határozat kelte: 2020. október 21. Ugyanezen a napon a határozatot a bejelentő átvette, amely tényt a határozatra rávezetett záradék tartalmaz.
A határozat tartalmazza, hogy ellene a kézbesítéstől számított 30. napon belül keresettel lehet fordulni a Szegedi Törvényszékhez.
A keresetlevelet Dr. ... nyújtotta be P02–19–01 űrlapon 2020. december 29. napján.
A keresetlevél szövegét mellékletként csatolta, további mellékletként csatolta az ügyvédi meghatalmazást, a költségmentességhez szükséges nyomtatványt, valamint a keresettel megtámadott határozatot.
A keresetében annak megállapítását kérte, hogy azzal, hogy az alperes nem biztosította a felperes nyugodt éjszakai pihenését megsértette a felperes személyiségi jogait, bizonyítottan önkényes, kényszerítő ok nélkül, törvénysértő magatartásával jelentős érdeksérelmet és jogsérelmet okozva, mely alapján 3.388.000 Ft nem vagyoni kár megfizetésére és perköltség viselésére kérte kötelezni az alperest.
A Szegedi Törvényszék ..../2020/10. számú, 2021. május 26-án kelt végzésével a keresetlevelet visszautasította.
A végzés tartalmazta, hogy ellene a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a Szegedi Törvényszéknél írásban, elektronikus úton előterjeszthető fellebbezésnek van helye.
A törvényszék tájékoztatta a felperest arról is, hogy a másodfokú eljárásban jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia.
Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.
A törvényszék határozata tartalmazza a felperes a határozatot 2020. október 21. napján vette át. Ezzel szemben keresetét 2020. december 29. napján terjesztette elő. A 2013. évi CCXI. tv. (Bv.tv.) 143. § (1) és (2) bekezdése szerint a felperest a határozat közlésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő keresetlevelét a kártérítési határozattal szemben.
A felperes a jogorvoslati határidőről tájékoztatásra került, ennek ellenére a keresetét 30 napon túl, azaz elkésve terjesztette elő. A 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 176. § (1) bekezdés i) pontja alapján a bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes a perindításra jogszabályban megállapított határidőt elmulasztja.
A bíróság a végzést a felperessel közölte, aki ebből a végzésből szerzett tudomást arról, hogy a keresetlevél elkésetten került az ügyvéd által benyújtásra. A törvényszék tájékoztatta a felperest arról is, hogy a Bács-Kiskun Megyei Kamara elnöksége Dr. ... ügyvédnek az ügyvédi tevékenység gyakorlását 2021. március 12. napján kelt határozatával azonnali hatállyal felfüggesztette. Felhívta a figyelmét arra, hogy Dr. ... a perbeli képviseletre ezt követően nem jogosult, így amennyiben a végzéssel szemben fellebbezést kíván előterjeszteni, jogi képviselőt kell meghatalmaznia, vagy a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál pártfogó ügyvéd kirendelése érdekében kérelmet terjeszthet elő, avagy pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti. A Szegedi Törvényszék .../2020/1. sorszám alatti végzése 2021. június 18. napján jogerőre emelkedett.
A Bács-Kiskun Megyei Kamara nyilvántartása szerint Dr. ... ügyvéd az ügyvédi tevékenység gyakorlása alól 2021. március 12. napjától – 2021. szeptember 12. napjáig volt felfüggesztve.
A bejelentő 2021. július 9-én érkezett panaszában előadta, hogy 2020. szeptemberében az ügyvéd amikor elvállalta a képviseletét, elhitette vele, hogy nyert ügye van, ezért megfizettette a munkadíjat, a törvényszéktől szerzett arról tudomást, hogy az ügyvéd mulasztása miatt, elkésettség okán lett elutasítva a keresete érdemi vizsgálat nélkül. Kérte a 100.000 Ft munkadíj visszatérítését, illetve jelezte, hogy kárigényt kíván az ügyvéddel szemben előterjeszteni.
A Bács-Kiskun Megyei Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa 2021. augusztus 06. napján előzetes vizsgálatot rendelet el.
Eljárás alá vont ügyvéd 2021. október 13-án kelt észrevételében azt a tényt, hogy a keresetlevelet késedelmesen terjesztette elő, ténybelileg nem vitatta, de semmilyen magyarázatot nem adott a jogvesztő határidő elmulasztására, a keresetlevél elkésett benyújtására, álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget, arra hivatkozott, hogy amikor a bejelentőnek a törvényszék megküldte a tájékoztatást arról, hogy 2021. március 12-től nem képviselheti a bejelentőt, a bejelentőnek kellett volna az elkésetten benyújtott keresetlevél visszautasítása miatt más ügyvéd megbízásával vagy pártfogó ügyvéd útján fellebbezést benyújtani. Azt a tényt sem vitatta, hogy a megbízóval az átvett munkadíjjal a megbízás megszűnésekor nem számolt el.
2021. november 05. napján a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa az elrendelt előzetes vizsgálat határidejét 3 hónappal meghosszabbította figyelemmel az Üttv. 122. § (1) és (2) bekezdésére és ezen időtartam alatt beszerezte a bírósági iratokat is.
Fegyelmi Megbízott fegyelmi eljárás kezdeményezett 2022. január 30. napján eljárás alá vont ügyvéd ellen ... bejelentése alapján hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás alapján.
A fegyelmi eljárás kezdeményezésére az alábbiak végett került sor:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 13.10. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatást, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát. Ugyanezen MÜK Szabályzat 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szünteteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Dr. ... ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a keresetlevelet a jogvesztő keresetindítási határidő elmulasztásával késedelmesen nyújtotta be, megszegte a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 13.10. pontjában írt kötelezettségét.
A 6/2018.(III. 26.) MÜK Szabályzat 6.10. pontja szerint, ha a megbízása teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia, amelynek az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget.
Mindezek alapján felmerült a fegyelmi biztos hivatkozott a fegyelmi eljárás elrendelő határozatában, hogy felmerült a gyanúja annak, hogy Dr. ... ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi eljárásban megállapított tényállás szerint:
... bejelentő Szegeden 2020. szeptember 14-én megbízást adott Dr. ... ügyvéd részére kártérítés iránti perben, illetve nemperes eljárásban való képviselet ellátására, az ún. HESS- lámpa használatával kapcsolatos sérelemből eredően. Eljárás alá vont ügyvéd által csatolt „Ügyvédi Megbízási Szerződés és Tényvázlat” 2.2. pontja tanúsága szerint az ügyvédi munkadíj a megnyert kártérítés 15%-a, és 100.000 Ft. Az „Ügyvédi Megbízási Szerződés és Tényvázlat” 1. számú módosítása tanúsága szerint a 2.1. pontot azzal egészítették ki, hogy amennyiben a megbízó kártérítési igénye peres eljárás kezdeményezése nélkül nem peres eljárásban rendezésre kerül, úgy a megbízott ügyvéd munkadíja a kártérítési összeg 10%-a. Ezen 1. számú módosítás is ugyanazon a napon, tehát 2020. szeptember 14. napján került aláírásra.
Bejelentő a csatolt banki igazolás szerint 2020. szeptember 28-án átutalt Dr. ... ügyvéd részére 100.000 Ft ügyvédi munkadíjat.
Bejelentő, mint elítélt 2011. szeptember 19. napjától a Szegedi Fegyház és Börtönben tartózkodik. Először 2019-ben kártérítési igényt terjesztett elő a Szegedi Fegyház és Börtönnel szemben a Hess lámpa felkapcsolása miatt. Ez a kérelme elutasításra került a 2019. november 26-án kelt ...2020. számú határozattal. A bejelentő ezt követően ismételten kártérítési kérelmet terjesztett elő, fenntartotta a korábbi kártérítési iratokat, és a kárigény alátámasztására új tényre is hivatkozott.
A Szegedi Fegyház és Börtön .../2020. számú határozatával a kártérítési igényt elutasította, amely határozat kelte: 2020. október 21. Ugyanezen a napon a határozatot a bejelentő átvette, amely tényt a határozatra rávezetett záradék tartalmaz.
A határozat tartalmazza, hogy ellene a kézbesítéstől számított 30 napon belül keresettel lehet fordulni a Szegedi Törvényszékhez.
A keresetlevelet Dr. ... nyújtotta be P02–19–01 űrlapon 2020. december 29. napján.
A Szegedi Törvényszék .... számú, 2021. május 26-án kelt végzésével a keresetlevelet visszautasította. A végzés tartalmazta, hogy ellene a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a Szegedi Törvényszéknél írásban, elektronikus úton előterjeszthető fellebbezésnek van helye.
A törvényszék tájékoztatta a felperest arról is, hogy a másodfokú eljárásban jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia.
A törvényszék határozata tényként tartalmazza, hogy a felperes a határozatot 2020. október 21. napján vette át. Ezzel szemben keresetét 2020. december 29. napján terjesztette elő. A 2013. évi CCXI. tv. (Bv.tv.) 143. § (1) és (2) bekezdése szerint a felperest a határozat közlésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő keresetlevelét a kártérítési határozattal szemben.
A felperes a jogorvoslati határidőről tájékoztatásra került, ennek ellenére a keresetét 30 napon túl, azaz elkésve terjesztette elő. A 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 176. § (1) bekezdés i) pontja alapján a bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes a perindításra jogszabályban megállapított határidőt elmulasztja.
A bíróság a végzést a felperessel közölte, aki ebből a végzésből szerzett tudomást arról, hogy a keresetlevél elkésetten került az ügyvéd által benyújtásra. A törvényszék tájékoztatta a felperest arról is, hogy a Bács-Kiskun Megyei Kamara elnöksége Dr. ... ügyvédnek az ügyvédi tevékenység gyakorlását 2021. március 12. napján kelt határozatával azonnali hatállyal felfüggesztette. Felhívta a figyelmét arra, hogy Dr. ... a perbeli képviseletre ezt követően nem jogosult, így amennyiben a végzéssel szemben fellebbezést kíván előterjeszteni, jogi képviselőt kell meghatalmaznia, vagy a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál pártfogó ügyvéd kirendelése érdekében kérelmet terjeszthet elő, avagy pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti. A Szegedi Törvényszék .... sorszám alatti végzése 2021. június 18. napján jogerőre emelkedett.
Bejelentő panaszában sérelmezte, hogy nem kapta vissza a 100.000 Ft összeget, valamint veszni hagyta a nyertes ügyet és sérelemdíj iránti igényt jelentett.
A panasz beérkezését követően eljárás alá vont ügyvéd visszautalta bejelentő részére a 100.000 Ft összeget, melyről 2022.03.30. napján kelt levelével bejelentő tájékoztatta az Ügyvédi Kamarát, valamint előadta, hogy rendezte az ügyet eljárás alá vont ügyvéddel és további követelése nincs felé.
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét vitatta. Előadta, hogy kb. 40 vagy annál több ilyen HESS lámpás per indult, mely során ő kb. 6 esetben kapott 100.000 Ft összegű munkadíjat, és ebből 4, vagy 5 esetben feljelentés is készült ellene. Többször hivatkozott az ellenérdekű fél, azaz a BV Intézet arra, hogy a törvényben, vagy jogszabályban biztosított 30 napos jogvesztő határidő túllépésre került.
Ez abból fakad, hogy onnan számítja a BV Intézet a határidő kezdetét, amikor az elítélt átveszi az iratot a BV-ben. Ezen eljárást megelőzte a BV megkeresése az elítélt kártérítési igényének a bejelentésével, és továbbá csatolásra került a képviseleti jogosultságát igazoló részére adott meghatalmazás is. A BV elutasította a kárigényt és én onnan számolta a 30 napos határidőt, hogy részére megküldték az elutasító határozatot.
Sajnálatos módon az I. fokon eljáró Bíróság a határidő számítását nem fogadta el, ezért visszautasította a keresetet.
Más ügyben is járt már így, ezért a Szegedi Törvényszék korábban hozott végzéseire is hivatkozott, így a ... és a /2020/2. sz. végzéseire, melyben a bíróság tájékoztatja a felperest, hogy személyiségvédelmi igény közvetlenül a bíróság előtt is érvényesíthető, nem kell azt megelőznie a BV eljárásnak, a bíróságnak nem kell vizsgálnia a fenti keresetindítási határidő betartását, ha nem a BV határozat elleni jogorvoslattal kíván élni.
Előadta, hogy álláspontja szerint az elítéltet nem érte kár, figyelemmel a fenti végzésekre is, mert elévülési határidőn belül megindítható a személyiségi jogi per.
Hivatkozott arra is, hogy a BV álláspontja szerint vélhetően direkt úgy küldte a levelet, hogy a 30 napból biztosan kicsússzon..
Hivatkozott arra is, hogy a BV által az elítélt költségmentességi nyomtatványa részére 30 napon túl került kiküldésre. Ez azért fontos, mert a kártérítés összegének magas az illetéke, ha esetlegesen nem, vagy részlegesen lesz pernyertes az elítélt. Ez közel egy éves BV illetménye.
Előadta, hogy amikor visszautasították a keresetet, akkor írt egy levelet a ... úrnak, amire nem kapott választ, így nem voltam olyan helyzetben, hogy el tudjon vele számolni. A legutóbbi levelére már válaszolt, felvette vele a kapcsolatot, és így az elszámolás megtörtént közöttünk, melyet a már bejelentő levele is igazol.
Tovább tájékoztatta bejelentőt is, hogy újra elő tudja terjeszteni a kártérítési igényét.
A vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában az eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat teljes mértékben nem tartotta fenn. Álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd terhére az róható, hogy a megbízó részére nem adott megfelelő tájékoztatást az eljárás lehetséges kimeneteléről, és az igény érvényesítés módjáról. Megítélése szerint ez abból következik, amit a bejelentő a kamarához tett bejelentésében írt, ahol is elsősorban a 30 nap elmulasztását sérelmezte, megfelelő tájékoztatás ismeretében azonban tisztában kellett volna lennie azzal, hogy a megbízás alapján más jogcímen kerülhet érvényesítésre az igénye. Álláspontja szerint a megfelelő tájékoztatás elmulasztásával eljárás alá vont ügyvéd az Etikai Szabályzat 13.10. pontját megsértette. Az elszámolási kötelezettség elmulasztása véleménye szerint nem róható eljárás alá vont ügyvéd terhére, tekintettel az akadályoztatása miatt, és tekintve arra, hogy akadályoztatását követően a teljes munkadíjat visszafizette bejelentő részére, ezzel lényegében elszámolási kötelezettségének eleget tett. A fentiekre figyelemmel indítványozta, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétségét a tanács 1 rb. szándékos fegyelmi vétségben állapítsa meg, és ezért megrovás fegyelmi büntetést szabjon ki, és marasztalja az átalány költségben.
Eljárás alá vont ügyvéd zárónyilatkozatában hivatkozott arra, hogy az ügyfél volt tájékoztatva , igaz, hogy dokumentálva nem volt erről. Elsődlegesen a megszüntetést indítványozta az eljárásnak, másodlagosan, pedig egyetértett a vezető fegyelmi biztos indítványával azzal, hogy lehetőség szerint az átalányköltség megfizetésének egy része alól mentesítésre kerüljön, mert a felfüggesztése okán szerény jövedelemmel rendelkezik.
A vezető fegyelmi biztos módosított indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállást bejelentő vallomása, eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata és a csatolt okiratok alapján állapította meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd védekezését részben fogadta el. Nem fogadta el azon védekezését a fegyelmi tanács, hogy tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Hiszen eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott arra, hogy megfelelően tájékoztatta bejelentőt az eljárás lehetséges kimeneteléről, azonban erre vonatkozó dokumentumot nem tudott csatolni. Így nem tudott arra vonatkozó dokumentumot csatolni, hogy a visszautasított keresettel érvényesített követelése bejelentőnek személyiségvédelmi igényként közvetlenül a bíróság előtt is érvényesíthető elévülési időn belül.
Bár bejelentő jelezte, hogy a fegyelemi eljárás alapját képező üggyel kapcsolatban további igénye eljárás alá vont ügyvéddel szemben nincs, de ez nem adhat alapot a fegyelmi eljárás megszüntetésére.
Elfogadta eljárás alá vont ügyvéd védekezését, a tekintetben, hogy az akadály elhárulta után elszámolt bejelentővel, melyet bejelentő is megerősített levelébe foglaltan.
Eljárás alá vont ügyvéd, akkor járt volna el helyesen, ha írásban tájékoztatja bejelentőt az ügye lehetséges kimeneteléről valamint arról, hogy az igénye milyen módon érvényesíthető elévülési időn belül.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a szerint: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem tudta igazolni, hogy megfelelően tájékoztatta bejelentőt az ügy lehetséges kimeneteléről és az igény érvényesítése módjairól, megszegte az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 5.12. pontjában írt szabályt. Azaz nem tájékoztatta bejelentőt a létrehozni kívánt jogügylet, megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire.
Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása az Üttv. 108. § a) pontjába írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta. A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni az ügy tárgyi súlyát és azt, hogy bejelentőt nem érte kár.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács úgy értékelte, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés áll arányban az elkövetett fegyelmi vétségekkel.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2022.10.04. napján jogerős és végrehajtható.