Ügyiratszám: – dig. közzététel
Az ügy száma: –
Határozat száma: –
A tanács megjelölése: Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei I. Tanácsa
A tanács tagjai: –
Az eljárás alá vont személy neve, ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája, képviselője: ügyvéd (személyesen eljáró) – Ügyvédi Iroda
Határozat meghozatalának módja: az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FESZ) alapján, tárgyaláson
Eljárás alá vont személy: ügyvéd (Ügyvédi Iroda tagja)
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei I. Tanácsa az eljárás alá vont ügyvéddel, mint az Ügyvédi Iroda tagjával szemben indult fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján
megszünteti.
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás során felmerült 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint kamarai átalányköltséget, mint eljárási költséget a Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A FESZ 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
Amennyiben a fellebbezésre jogosultak a határozat ellen nem fellebbeznek, a határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
A Járási Hivatal bejelentő 2020.11.17. napján a Megyei Ügyvédi Kamarába érkezett beadványával és ahhoz csatolt mellékletekkel az eljárás alá vont személy vonatkozásában – tartalmát tekintve panaszt terjesztett elő. Beadványához a bejelentő csatolta a Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály bü. számú, bűnügyek egyesítéséről szóló határozatát, melyből megállapíthatóan a bejelentő feljelentést tett ismeretlen tettes ellen áron aluli ingatlanértékesítés és vételárral való jogosulatlan sajátkénti rendelkezés miatt; valamint ismeretlen tettes ellen hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt, mely ügyeket – azok személyi összefüggései miatt a büntető hatóság egyesített. A büntetőügyek ügyvédi okiratokkal összefüggő cselekményeket is tartalmaztak, melyek során az eljárás alá vont személy járt el okiratszerkesztő és ellenjegyző ügyvédként. Csatolásra került továbbá törvényes képviselői jognyilatkozatot elutasító határozat, valamint annak véglegessé válását megállapító végzés; a bejelentő által benyújtott feljelentések; X hrsz-ú ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap másolat; Y hrszú ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap másolat; kézzel írott meghatalmazás; aktív korúak ellátásának megállapítása iránti kérelmek; vagyonnyilatkozatok; egyéb kérelem; nyilatkozatok bankszámla feletti rendelkezési jogról; nyilatkozat ellátásokról; személyi adatok lekérdezése; 2020.09.07. napján kelt, az eljárás alá vont személy fejléces papírján benyújtott és általa aláírt kérelem jognyilatkozat jóváhagyása, szerződés záradékolása iránt; 2020.09.01. (2020.09.04) napján kelt, az eljárás alá vont személy által szerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződés (X hrsz.); eljárás alá vont személy 2020.09.01. napján kelt nyilatkozata okirat aláírás módjáról; 2020.09.01. (2020.09.04) napján kelt, az eljárás alá vont személy által szerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződés (Y hrsz.); az eljárás alá vont személy által szerkesztett és ellenjegyzett, 2020.06.09. napján kelt, kérelem; 2020.06.18. napján kelt, az eljárás alá vont személy által szerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződés (X hrsz.).
A bejelentő beadványa alapján az előzetes vizsgálat elrendelésre került, melyről a vezető fegyelmi biztos tájékoztatta a bejelentőt, valamint az eljárás alá vont személyt, akit iratcsatolásra hívott fel, kifejtve, hogy mely iratok megküldését várja. Az eljárás alá vont személy az iratot 2021.12.17. napján, míg a bejelentő panaszát 2021.12.18. napján átvette.
Határidőn túl, 2021.01.26. napján az eljárás alá vont személy igazoló jelentést terjesztett elő, melyhez csatolta a bejelentőtől eltérő Járási Hivatal törvényes képviselői nyilatkozatot jóváhagyó határozatát; az ügyvédi tényvázlatot és megbízást; a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői véleményét; szakorvosi véleményt; 2020.09.01. napján kelt, Y hrsz-ú ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést; 2020.09.01. napján kelt ügyvédi nyilatkozatot aláírás módjáról. Védekezésében az eljárás alá vont személy vitatta felelősségét, szabályszerűnek állította az okiratszerkesztés és ellenjegyzés során az eljárását, tevékenységét a jogszabályokkal összhangban állónak állította, előadása alátámasztására okiratokat csatolt.
2021.04.13. napján kelt határozatával a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont személlyel szemben az Üttv. 1. § (3) bek., 44. § (1) bek., szándékos megsértésének megállapítása iránt, melyről a bejelentőt és az eljárás alá vont személyt tájékoztatta.
A Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke kijelölte az eljáró fegyelmi tanácsot, majd a fegyelmi tanács egyik tagja eljárásának akadálya miatt határozattal került kijelölésre az eljárás lefolytatására jogosult új fegyelmi tanács.
A kijelölt fegyelmi tanács elnöke megkereste az iratok alapján 2021.05.18. napján kelt iratával a Rendőrkapitányságot, mely nyomozó hatóság válaszának hiányában újabb megkereséssel élt, melyre érkezett válasz alapján a fegyelmi eljárást a fegyelmi tanács felfüggesztette a Rendőrkapitányság előtt bü. számon folyamatban lévő büntetőeljárást jelölve meg indokként, mint olyan előkérdést, mely befolyással bír a fegyelmi eljárás eldöntésére. A felfüggesztés időtartama 2021.09.24. napján kezdődött. (114 nap telt el a felfüggesztésig)
2022.04.21. napján a nyomozó hatóság tájékoztatta a fegyelmi tanácsot, hogy a büntetőeljárás jogerősen megszüntetésre került.
2022.11.28. napján az eljárt fegyelmi tanács eljárási jogosultsága a regionális fegyelmi bizottságok tekintetében lefolytatott választásokra figyelemmel, a Regionális Fegyelmi Bizottság megalakulásának napjával megszűnt.
2022.11.29. napján az iratok felterjesztésre kerültek új tanács kijelölése érdekében a Regionális Fegyelmi Bizottság Elnökéhez.
A kijelölt új fegyelmi tanács elnöke az ügy iratait 2022. december 2. napján vette át, egyben az Üttv. 126. § (2) bek. c) pontjára figyelemmel tárgyalást tűzött, melyre idézte a fegyelmi biztost és az eljárás alá vont személyt, mely idézésben rendelkezett a fegyelmi eljárás folytatásáról a FESZ 29.1. pontja alapján, melyre figyelemmel a fegyelmi eljárás 2022. december 2. napjával folytatódott.
A fegyelmi tanács beszerezte az eljárás alá vont személy személyi lapját.
Az eljárás alá vont személy 2022.12.05. napján kelt, elektronikus úton benyújtott beadványában elfogadta a tárgyalási időköz leszállítását, nem ellenezte a fegyelmi tárgyalás megtartását a kitűzött időpontban, jelezve, hogy azon részt venni nem kíván, a korábbi beadványaiban foglaltakat fenntartva vitatta fegyelmi felelősségét, bizonyítási indítványt nem terjesztett elő.
A 2022. december 9. napján tartott fegyelmi tárgyaláson a vezető fegyelmi biztos a tanács elnökének kérdésére akként nyilatkozott, hogy nem kifogásolja a fegyelmi tárgyalás megtartását az Üttv. 128. § (1) bekezdésének ismeretében sem, kifejezetten kéri a tárgyalás megtartását. A felek egyező előadására figyelemmel a fegyelmi tanács úgy ítélte meg, hogy a fegyelmi tárgyalás megtartásának akadálya – a felek közös kérelmére – elhárult, az ügy érdemére így az időköz leszállítása nem hat ki, és a tisztességes eljáráshoz, az ügyek mielőbbi befejezéséhez fűződő érdek fennállására is figyelemmel a fegyelmi tárgyalást megtartotta.
A fegyelmi biztos a tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy a rendőrségi tájékoztatásra, bűncselekmény elkövetésének hiányára is figyelemmel a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozza.
Bizonyítási indítványt, egyéb észrevételt a fegyelmi tárgyaláson a vezető fegyelmi biztos nem terjesztett elő.
A bejelentő és az eljárás alá vont személy nyilatkozatai, az általuk rendelkezésre bocsátott egyéb iratok, a rendőrségi iratok, az eljárás alá vont személy személyi lapja alapján az alábbi összefoglaló tényállás állapítható meg:
Az eljárás alá vont személy adásvételi szerződéseket szerkesztett két különböző ingatlanra, melyben ugyanazon kiskorú személy szerepelt egyik esetben eladóként, míg a másik esetben vevőként. Az átruházott ingatlan forgalmi értékét a kiskorú általi értékesítés során adó- és értékbizonyítvány igazolta, melyet a bejelentő nem támadott meg, így az abban foglalt ingatlanértéket az átruházás során közokirat igazolta. A kiskorú személy törvényes képviseletét ellátó személyek közül az egyik személy letartóztatásba került, az adásvételi szerződésektől független, jelentős tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetésének gyanújával, melyre figyelemmel idegi állapota megromlott, de ez nem befolyásolta ügyei viteléhez szükséges belátási képességét. A rendelkezésre álló orvosi iratokból megállapíthatóan ezen törvényes képviselő nevének aláírása nehézségekbe ütközött, értelmi képességei gyengének voltak mondhatók, azonban ezen körülmények törvényes képviselőkénti eljárását nem korlátozták, erre nézve adat nem merült fel.
A törvényes képviselők által a képviselt nevében aláírt adásvételi szerződések a törvényes képviselők jognyilatkozatának jóváhagyása és a szerződések záradékolása céljából benyújtásra kerültek a bejelentőhöz, aki – mint a kiskorú érdekben nem álló jogügyletet – nem hagyta jóvá, egyben büntető feljelentést tett pénzkezeléssel kapcsolatos bűncselekmények, okirati bűncselekmények, valamint kiskorú veszélyeztetése miatt ismeretlen tettes ellen. A feljelentés alapján a büntetőeljárás elindult, azonban a nyomozó hatóság tájékoztatása szerint az jogerősen megszüntetésre is került, az eljárás alá vont személy felelősségét a bejelentő által sérelmezett körben a büntető hatóság nem látta megállapíthatónak, gyanúsítására sem került sor. A szerződésekben érintett kiskorú személy időközben másik megyébe költözött, ahol a bejelentő, mint hatóság már nem volt illetékes eljárni. Az érintett jogügyletek kapcsán utóbb eljáró, a bejelentőtől eltérő Járási Hivatal – mely a kérelmezői lakcím megváltozására figyelemmel vált illetékessé a döntésben – a kérelemnek helyt adva a törvényes képviselői jognyilatkozatokat – változatlan feltételek mellett –jóváhagyta.
A vezető fegyelmi biztos indítványa a fegyelmi eljárás lefolytatása tekintetében – figyelemmel a büntetőeljárás elrendelésére – alapos volt, a módosított, a fegyelmi eljárás megszüntetésére irányuló indítványa szintén alapos.
Az eljárás alá vont személy 2021.01.01. napjától végez ügyvédi tevékenységet, jelenleg Ügyvédi Iroda tagja.
A fegyelmi eljárásban nem vizsgálható a bejelentő motivációja, bejelentésének szakmai megalapozottsága, pusztán az eljárás alá vont személy tekintetében rendelkezésre álló adatok összessége és az annak alapján megállapítható tényállás, abból levonható jogi következtetések. Így az, hogy az eljárás alá vont személy véleménye szerint a bejelentőt mi motiválhatta a bejelentés megtételekor, a fegyelmi eljárás lefolytatása szempontjából közömbös.
A fegyelmi tanácsnak a jelen eljárásban azt kellett vizsgálnia – melynek nem akadálya az sem, hogy a büntetőeljárást az eljárás alá vont személy felelősségének megállapítása nélkül megszüntették –, hogy a bejelentő által sérelmezett körben, valamint a fegyelmi biztos által feltárt tényállás keretei közt, a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható-e fegyelmi szabályszegés, a tényállás tisztázásához szükséges-e a bizonyítás kiegészítése.
Nem vitás, hogy a fegyelmi eljárás alapját képező okiratok – tartalmában szerkesztésével kapcsolatban kifogás az eljárás alá vont személyt érintően nem merült fel, azaz senki nem hivatkozott arra, hogy az okiratok tartalma a felek akaratának nem felelt meg, vagy ne lett volna jogosult az eljárás alá vont személy megszerkeszteni az okiratokat, vagy az nem az abban szereplők nyilatkozatát tartalmazná; ahogy – figyelemmel a bejelentőtől eltérő más Járási Hivatal döntésére is, és arra, hogy a büntetőeljárásban sem merült fel ezzel ellentétes adat – az okiratok tartalma jogszabályba ütközése sem állapítható meg.
Az, hogy a bejelentő kifogásolja valamely okból az okiratok tartalmát, nem alapozza meg önmagában az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségét, ha egyébként szakmája szabályait az okirat szerkesztése során megtartotta.
A fegyelmi tanács ekként nem lát megállapíthatónak az okiratok szerkesztésével összefüggésben fegyelmi szabályszegést. Az eljárás alá vont személy gondossága annak rögzítésére is kiterjedt, hogy az iratok közt rögzítette az eltérő helyen történő, és eltérő módon való aláírás körülményeit is.
A fegyelmi tanács megjegyzi azonban, hogy bár a meghatalmazás polgári jogi szabályai alapján nem kifogásolható anyagi jogilag, hogy a nyilatkozat tartalmából az derül ki, hogy azt az eljárás alá vont személy előtt írták alá, holott – saját nyilatkozata alapján is –jogszerűen igénybe vett helyettese járt el, azonban célszerűbb a helyettes útján való eljárás tényét is rögzítenie a jövőben, feltüntetve a helyettesként eljáró adatait is, esetlegesen a helyettesítés okát annak érdekében, hogy kiküszöbölhetőek legyenek félreértések bárki részéről a továbbiakban. Bár jelen eljárásban a helyettes igénybevételét, annak módját sem kifogásolta senki.
A fegyelmi tanács az alábbiakat emeli ki általánosságban arra figyelemmel, hogy a bejelentő kifogását az eljárás alá vont személlyel szemben tartalmában arra alapozta, hogy álláspontja szerint az „XXX” aláírás nem volt elfogadható az egyik érintett részéről, aki más iratokat még folyóírással aláírt:
– azon körülmény jelen esetben, hogy korábban még az érintett fél nevének folyó írással való rögzítésére képes volt, de ezen képességét pszichés állapota miatt tartósan vagy átmenetileg elvesztette – mely belátási és ügyviteli képességének elvesztésével nem járt a rendelkezésre álló adatok alapján – a fegyelmi tanács álláspontja szerint a jelen ügyben orvosi és egyéb iratokkal, adatokkal bizonyított, ennek ellenkezőjére adat nem merült fel;
– az adásvételi szerződés egy jognyilatkozatokat tartalmazó okirat, ebből fakadóan írásban rögzített, melyet a 2013. évi V. tv. (továbbiakban: Ptk.) 6:7. § (2) bekezdésére is tekintettel szükséges aláírni – ha az írásbeliség követelmény – írásban. Az aláírás – papír alapú irat esetében – nyelvtani értelmezés szerint az aláírótól származó kézjegy, függetlenül attól, hogy azt akár folyóírással, akár nyomtatott írással, akár más módon (pl. XXX) kézjegyként helyezi el az aláíró az okiraton. Nem jogi követelmény, hogy az aláírás egyebekben olvasható névírást jelentsen, ahogy arra a Kúria 2/2016. Polgári jogegységi határozata is utal.
A fentiek előrebocsátása után – anélkül, hogy a fegyelmi eljárás kereteit meghaladva egy okirat polgári jogi érvényességéről a fegyelmi tanács állást foglalna a fegyelmi tanács rögzíti, hogy a Ptk. 6:7. § (4) bekezdése alapján az írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előtte írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előtte saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el. Jelen esetben minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az okiraton ügyvédi ellenjegyzés szerepel, mely önmagában vélelmezi a törvény erejénél fogva, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot az ügyvéd előtt írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előtte saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el. A kézjegy az általános felfogás szerint bármilyen olyan írásnyom, mely az érintett kezétől származik, és papíron rögzített. Az orvosi iratokból megállapíthatóan alapvető tanulási nehézségei ugyan voltak az érintett személynek, de a 8 általános iskolai osztályt elvégezte, nem tanulmányai végzésével, hanem viselkedésével, magatartásával volt alapvető probléma az iskolában, melyből a fegyelmi tanács azt a következtetést vonja le, hogy olvasni az érintett személy tudott. Az olvasási képességét az aláíró testi adottságai sem zárták ki. Erre figyelemmel a Ptk. 6:7. § (4) bekezdésének második fordulatát, mely az olvasni nem tudó személyekre vonatkozó többlet érvényességi kellékre vonatkozik, a fegyelmi tanács nem vizsgálja. A 2016. évi CXXX. tv. (továbbiakban: Pp.) 325. § (1) e) pontja alapján az ügyvéd által ellenjegyzett okirat teljes bizonyító erejű magánokirat.
A fentiek alapján sem az okiratszerkesztés szabályai, sem az ellenjegyzés szabályai megszegése nem állapítható meg a jelenleg rendelkezésre álló iratok, bizonyítékok alapján – melyek bővítésére indítványt senki nem tett jelen eljárásban, így mást értékelni nem tud a fegyelmi tanács, a rendelkezésre álló adatok alapján pedig a hivatalbóli bizonyítást a fegyelmi eljárás keretei között szükségtelennek tartotta a fegyelmi tanács –, mely körben a fegyelmi tanács az alábbiakat emeli ki:
Nem vitás a jelen ügyben, hogy ki szerkesztette az okiratot, és azt sem kifogásolta senki, hogy azt mikor, hol írták alá, ahogy a helyettes eljárását sem kifogásolta senki, az okiratokból és egyéb adatokból pedig nem merül fel nyilvánvalóan az okiratok tartalma tekintetében kétely, mely a hivatalbóli tovább-bizonyítást egyebekben önmagában is megalapozná. Az Üttv. okiratok keletkezésekor hatályos rendelkezései alapján az Üttv. 43. §-nak sérelme nem állapítható meg, az okirat jogszabálynak való megfelelősége hiányát az okirat tartalma nem támasztja alá, a megfelelőséget a bejelentőtől eltérő más Járási Hivatal döntése megerősíti.
Nem merült fel kétely az ellenjegyzési szabályok egyéb megsértése tekintetében sem – így ebben a vonatkozásban hivatalbóli bizonyításra nem volt szükség –, bizonyítási indítványt ebben a körben senki nem terjesztett elő. Az ügyvédi ellenjegyzés az Üttv. 44. § (1) bek. d) pontja alapján igazolja, hogy az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el, és ezt az eljárás egyéb adatai is alátámasztják.
Miután a fegyelmi tanács álláspontja szerint sem az okiratszerkesztés, sem az ellenjegyzés szabályainak megsértése a jelen ügyben nem állapítható meg, valamint nincs olyan hivatkozás, adat, mely alátámasztaná, hogy eljárása során az Üttv. 1. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával, a jogszabályok betartásának mellőzésével járt volna el az eljárás alá vont személy az okiratok szerkesztése, ellenjegyzése során – hiszen az, hogy az adó- és értékbizonyítványon milyen összeg szerepel, ráhatása az okiratszerkesztő ügyvédnek nincs, és annak elfogadása nem valósíthat meg önmagában semmilyen jogsértést –, így az Üttv. 107. a) pontjának még gondatlan megsértése sem merül fel a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján.
A tényállás megállapítása, annak jogi értékelése során a fegyelmi tanács figyelembe vett valamennyi rendelkezésre álló adatot, bizonyítékot, azokat egyenként és összességében mérlegelve alakította ki álláspontját.
A fegyelmi tanács döntését a törvényes határidőn belül hozta meg (122 napon belül), figyelemmel az Üttv. 116/A. §, Üttv. 126. § (1), (4)–(5) bekezdésére.
Az eljárás során 80.000 Ft első fokú eljárási átalányköltség merült fel. Miután az eljárás az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségének megállapítása nélkül zárult, így az Üttv. 142. § (2) bek. megfelelő alkalmazásával ezen költség megfizetésére nem kötelezhető. A FESZ 40.6. pontja alapján azon költségeket, melyek az eljárás alá vont személyre nem háríthatók, a fegyelmi vétség elkövetésekor nyilvántartó kamara, azaz a Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
Az elsőfokú határozattal szembeni jogorvoslati jogot az Üttv. 135. § biztosítja.
A jelen határozat az Üttv., a Ptk., a Pp., a FESZ, valamint az elektronikus ügyintézés a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv. rendelkezésein alapul.
A határozat –jogorvoslati kérelem hiányában – 2023.01.09. napján jogerőre emelkedett.