Magyar

 

Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elsőfokú Fegyelmi Tanácsának RFSZ–2/2023/14. határozata

keresetlevelet bíróság általi kétszeri visszautasításáról, ügyvéddel való nehéz kapcsolattartásról

A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elsőfokú Fegyelmi Tanácsa a Dr. ..... szegedi ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. év április hó 14. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja szerint 3 rendbeli szándékos 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért az Üttv. 108. § b) pontja szerinti 100.000 Ft pénzbüntetés fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a pénzbüntetés összegét, továbbá a 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403–19082040–36000001 számú bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.

Ezen határozat ellen az eljárás alá vont személy, valamint a fegyelmi biztos a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül a másodfokú fegyelmi tanácshoz indokolással ellátott fellebbezést nyújthat be, melyet az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást kezdeményezték A fellebbezést „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelöléssel terjesztheti elő. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.

A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Eljárás alá vont ügyvéd 555 lajstromszám alatt – az 1994-től 1997-ig terjedő ügyvéd jelölti tevékenységét követően nyert 1997. július 1. napjával felvételt a Szegedi Ügyvédi Kamarába. Családi állapotáról, az általa eltartottakról, és előző évi nettó átlagjövedelmének egyhavi összegéről nincs nyilatkozata.

A jelen eljárással egy időben RFSZ–3/2023. ügyszámon indult ellene fegyelmi eljárás, ami szerint – nem jogerős – írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel zárult.

II.

2022. március szeptember 19. napján személyesen került benyújtásra a Szegedi Ügyvédi Kamarába .............. alatti lakos, bejelentő beadványa, amelyben vállalt tevékenységét sérelmezi.

Alapvető probléma az volt, hogy a beadott keresetlevelet a Szegedi Törvényszék 2 alkalommal visszautasította, mert nem volt alkalmas perfelvételre. A 2020. augusztus 18. napján indított eljárás csak 2021. szeptember 22. lett alkalmas az első tárgyalás megtartására. Véleménye szerint egyértelműen a szakmaiatlan ügyvédi munka volt a kiváltó ok, amit a jogi képviselő nem ismert el azt a bíróságra hárította. A lefolytatott és végül pervesztes ügyben a tárgyalásokra nem készült fel, érdemi észrevételeket nem tett. A személyes egyeztetések rövid ideig tartottak és nem jártak kellő felvilágosítással, hogy érdemes-e fellebbezni, ill. milyen perköltség vonzata van. Magát a fellebbezést is saját akadályoztatására hivatkozva az utolsó percre hagyta, majd pedig különösebb magyarázat nélkül nem javasolta benyújtani. Az elfogadhatatlan ügyvédi magatartás miatt a megbízást a bejelentő azonnali hatállyal 2022. szeptember 5. napján e-mailben felmondta, ill. kérte az eljárás során keletkezett dokumentumok kiadását és az általa kifizetett 400.000 Ft ügyvédi munkadíjról szóló számla megküldését. A kamarai bejelentés beadásáig ez nem történt meg. Az ügyvédi mulasztásból felmerült pervesztés 25.000.000 Ft-os kárát, ill. a hosszas pereskedés miatt megnövekedett albérleti költségeinek kárát is szeretné érvényesíteni.

A bejelentés alapján a Szegedi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2022. szeptember 23. napján előzetes vizsgálatot rendelt el. A határozatban felhívta a vizsgálat alá vont ügyvédet észrevételei a megtételére és egyidejű iratcsatolásra. Az előzetes vizsgálat 3 hónapos határideje meghosszabbításra került. A bejelentett ügyvéd az előzetes vizsgálatot kezdeményező határozatot átvette, ám a felhívás szerinti iratcsatolásnak nem tett eleget, ill. észrevételt sem tett.

A vezető fegyelmi biztos 2023. február 16. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett dr. ........... székhelyű ügyvéd ellen, a ............ által tett panasz tárgyában.

A Szegedi regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke 2023. február 25. napján rendelkezett a fegyelmi eljárás lefolytatásához az elsőfokú fegyelmi tanács elnökének és tagjainak kijelöléséről.

III.
(tényállás)

A rendelkezésre álló dokumentumok és a fegyelmi tárgyaláson megjelent bejelentő előadása alapján szerint az eljárás alá vont ügyvéd közös vagyon megszüntetése tárgyában indított polgári perben csupán meghatalmazás aláírásával – tényvázlat felvétele és megbízási szerződés megkötése nélkül – vállalta el 2020 augusztusában a bejelentő felperesi jogi képviseletét.

Az általa beadott keresetlevél 2 alkalommal lett visszautasítva és, e miatt csak 2021. szeptember 22. napján került sor a perfelvételi tárgyalás kitűzésére.

A bejelentővel való kapcsolattartás, a tárgyalásra történő felkészítés, az alperesi beadványokra szükséges észrevételezés mindvégig problémás volt.

A tárgyaláson becsatolt e-mailen történő levélváltás dokumentálja, ill. alátámasztja ezt.

A bejelentő az I. fokú ítélet szerint pervesztes lett. A fellebbezési határidő lejárta előtti utolsó napon kapott döntés hozatalra arról tájékoztatást, hogy a 74.500.000 Ft pertárgy érték mellett 1.377.000 Ft illeték és kb. 1.000.000 Ft perköltség várható, ezért ilyen feltételek mellett a fellebbezést nem javasolja. A bejelentőnek nem maradt ideje egyeztetni, ill. végül a költségek ismeretében elállt a fellebbezéstől.

Az ügyben keletkezet iratokat nem kapta meg, csak az ítéletet tudta önmaga letölteni.

IV.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelőssége tárgyában nem tett nyilatkozatot.

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját változatlanul fenntartotta, így álláspontja szerint megállapítható jelen ügyben a fegyelmi vétség elkövetése az eljárás alá vont ügyvéd által, mert megsértette az Üttv. 39. § (1) és (3) bek., az 52. § (2) bek. első és második fordulatában, valamint a FESZ 14.2 c) pontjában rögzített előírásokat. További fegyelmi vétséget követett el az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a bejelentő nyilatkozata szerint megbízási szerződést nem vett fel. Az eljárás alá vont ügyvéd nem bocsátotta rendelkezésre az ügyre vonatkozó iratokat sem a vezető fegyelmi biztos, sem pedig a fegyelmi tanács részére, nyilatkozatot az ügyben nem tett, e miatt, nem cáfolhatók a bejelentő által megjelölt mulasztások.

Az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget és 1 rb. folytatólagos, gondatlan mulasztásban megnyilvánuló fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy

– felhívásra az ügy iratait nem bocsátotta a Kamara rendelkezésére

– megbízási szerződést nem vett fel

– az ügyben a megbízót illető iratokat felhívásra nem adta vissza

– nem adott megfelelő tájékoztatást a megbízónak az ügyben tett intézkedésekről (ezek megtétele nem igazolható), a jogszabályok tartalmáról, polgári ügyben nem tájékoztatta a megbízót a jogorvoslat hatályos szabályairól és lehetőségeiről

Az indítványozta, hogy a fegyelmi tanács pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, továbbá kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet az eljárási költségek megfizetésére.

V.

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi

Eljárás alá vont ügyvéd azzal hogy a peres képviselet elvállalása során – a bejelentő nyilatkozata szerint – megbízási szerződést nem vett fel, nem tájékoztatta a megbízót a jogorvoslat hatályos szabályairól és lehetőségeiről, a megbízás megszűntével nem bocsátotta rendelkezésre az ügyre vonatkozó iratokat, fegyelmi vétséget követett el, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd felhívásra az ügy iratait nem bocsátotta a Kamara rendelkezésére

Megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 39. § (1) és (3) bek., az 52. § (2) bek. első és második fordulatában, valamint a FESZ 14.2 c) pontjában rögzített előírásokat.

39. § (1) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint irányítása mellett a helyettesítésére jogosult, bíróság, közjegyző vagy más hatóság előtt, illetve harmadik személyekkel szemben az ügyfél jogi képviselőjeként eljárhat. (3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

52. § (2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.

Mindezekkel 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget és 1 rb. folytatólagos, gondatlan mulasztásban megnyilvánuló fegyelmi vétséget követett el.

VI.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

JOGERŐS: 2023. 06. 24.