Magyar

 

Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elsőfokú Fegyelmi Tanácsának RFSZ–3/2023/17. határozata

felkészületlen képviseletről, beadványokra nem kellő időben történő reagálásról

A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elsőfokú Fegyelmi Tanácsa a Dr.................. szegedi ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év február hó 04. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja szerint 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403–19082040–36000001 számú bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.

Ezen határozat ellen az eljárás alá vont személy, valamint a fegyelmi biztos a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül a másodfokú fegyelmi tanácshoz indokolással ellátott fellebbezést nyújthat be,melyet az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást kezdeményezték A fellebbezést „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek » ügytípus megjelöléssel terjesztheti elő. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.

A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Eljárás alá vont ügyvéd „, lajstromszám alatt – az 1994-től 1997-ig terjedő ügyvéd jelölti tevékenységét követően nyert 1997. július 1. napjával felvételt a Szegedi Ügyvédi Kamarába. Családi állapotáról, az általa eltartottakról, és előző évi nettó átlagjövedelmének egyhavi összegéről nincs nyilatkozata.

Korábban fegyelmi eljárás nem indult ellene.

II.

........ 2022. szeptember 9-i keltű, Szegedi Ügyvédi Kamarába benyújtott bejelentése szerint panasszal élt dr. ........ ügyvédi munkájával kapcsolatban.

A Szegedi Járásbíróságon felperesként pert indított volt házastársa, ............ ellen közös vagyon megszüntetése tárgyában.

A képviseltében eljáró dr. ............ ügyvéd meglátása szerint kezdetektől fogva figyelmetlen volt

– nem megfelelő módon határozta meg a kereset tárgyát

– az ügyvédi meghatalmazás későbbi keltezésű volt, mint a keresetlevél

– teljes személyes költségmentességet kért az illetékfeljegyzés helyett, annak ellenére, hogy vagyoni viszonya ellenére várható volt annak elutasítása

– a tárgyalásokra való felkészülést, bizonyítási indítványok megtételét, nem kellő hatékonysággal, és csak külön kérésre tette meg

– az alperesi beadványokra nem kellő időben reagált

– elérhetetlen volt a kapcsolattartás szempontjából

A megbízási szerződést mindezek miatt felmondta, de az eljáró ügyvéd keletkezet iratokat csak késve adta ki. Utóbb kiderült, hogy azt is hiányosan, ami miatt a következő tárgyaláson ennek hiányában felkészületlenül jelent meg az új jogi képviselőjével.

A bejelentő két alkalommal meghatalmazás aláírásakor, ill. az első tárgyalás után 200.000 Ft+100.000 Ft ügyvédi munkadíjat fizetett ki, melyről számlát mindeddig nem kapott.

Dr. Jakab Tamás vezető fegyelmi biztos a bejelentés alapján 2022. december 12. napján elrendelte az előzetes vizsgálatot felhívva a vizsgálat alá vont ügyvédet észrevételeinek megtételére, és egyidejű iratcsatolásra.

Az előzetes vizsgálat határideje meghosszabbításra került miután Dr. Jakab Zoltán általános helyettes ügyvéd bejelentése szerint a vizsgálat alá vont ügyvéd betegsége miatt kórházi ápolásra szorult.

A vezető fegyelmi biztos 2023. február 16. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett ...................... bejelentőnek dr. ........................... székhelyű ügyvéd ellen tett panasza tárgyában, miután nem volt kizárható a rendelkezésre álló nyilatkozat alapján, hogy a bejelentet ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában rögzített fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsítható.

Az előzetes vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat és teljességi nyilatkozatot a megadott határidőben nem terjesztette elő, ezzel önmagában megsértette az iratcsatolásra vonatkozó irányadó jogszabályt.

E miatt nem cáfolhatók a bejelentő által megjelölt mulasztások.

Magatartása alkalmas 2 rendbeli szándékos (kamarai iratcsatolás elmulasztása, irat átadás a megbízónak 1 rendbeli folytatólagosan megvalósult több tényállási elemet felölelő gondatlan fegyelmi vétség megállapítására.

Megsértette az Üttv. 39. § (1) és (3) bek., az 52. § (2) bek. első és második fordulatában, valamint a FESZ 14.2 c) pontjában rögzített előírásokat. Indítványa szerint fegyelmi tárgyalás megtartásával hozzon határozatot a kijelölt fegyelmi tanács.

A Szegedi regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke 2023. február 25. napján rendelkezett a fegyelmi eljárás lefolytatásához az elsőfokú fegyelmi tanács elnökének és tagjainak kijelöléséről.

A fegyelmi tárgyalás 2023. április 14. napjára lett kitűzve.

III.
Tényállás

Eljárás alá vont ügyvéd Dr. .................... felperesi jogi képviselet ellátására kapott megbízást a bejelentőtől.

Tényvázlat, ill. megbízási szerződés nem áll rendelkezésre.

A bejelentő .................... előadása szerint az eljárás alá vont ügyvédet megbízta Szegedi Járásbíróságon 11.P........................... ügyszámon folyamatba tett, volt férjével szembeni házastársi közös vagyon megosztását célzó polgári perben az ő képviseletével.

A bejelentés szerint a meghatalmazás két nappal korábbra datált, az eljáró ügyvéd a kereseti kérelemben nem helyesen fogalmazta meg a kereset tárgyát, a perköltség megfizetésére – megbízó kérése ellenére – nem illeték feljegyzést, hanem költségmentesség iránti kérelmet nyújtott be, aminek elutasítása az eljárás elhúzódását eredményezte.

Magával az ügyvéddel való kapcsolattartása nem működött, mert csak többszöri kérésre volt hajlandó egyeztetni, ill. nem kellő időben töltötte le az ellenérdekű fél beadványait az észrevétel tétel érdekében.

A perben 2 év alatt öt perfelvételi tárgyalást tartottak az ügyvéd felkészületlensége miatt. Miután az ügyellátása nem az ügyfél érdekeit szolgálta a megbízás felmondásra került.

A megbízás felmondáskor letöltött, a bejelentőt illető iratot elmulasztotta kiadása okán az új jogi képviselő az elkövetkező tárgyaláson érdemben nyilatkozni nem tudott, ami miatt az eljárás szünetelésre került.

A fegyelmi tárgyalás idején sincs még jogerős döntés.

IV.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelőssége tárgyában nem nyilatkozott.

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta.

Megállapítható jelen ügyben a fegyelmi vétség elkövetése az eljárás alá vont ügyvéd által, mert megsértette az Üttv. 39. § (1) és (3) bek., az 52. § (2) bek. első és második fordulatában, valamint a FESZ 14.2 c) pontjában rögzített előírásokat. Az eljárás alá vont ügyvéd nem bocsátotta rendelkezésre az ügyre vonatkozó iratokat sem a vezető fegyelmi biztos, sem pedig a fegyelmi tanács részére, nyilatkozatot az ügyben nem tett, így álláspontom szerint nem cáfolhatók a bejelentő által megjelölt mulasztások. Az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget és 1 rb. folytatólagos, gondatlan mulasztásban megnyilvánuló fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy

– felhívásra az ügy iratait nem bocsátotta a Kamara rendelkezésére

– felhívásra nem adta át a megbízónak a megbízás megszűnése után letöltött bírósági iratot

– nem adott megfelelő tájékoztatást a megbízónak az ügyben tett intézkedésekről (ezek megtétele nem igazolható), a jogszabályok tartalmáról, a polgári perben nem töltötte le időben a bíróság által megküldött iratokat, így azok tartalmával a tárgyaláson nem volt tisztában, ezért nem is tájékoztathatta a megbízót az ügy aktuális állásáról.

Az indítványozta, hogy megrovás fegyelmi büntetést szabjon ki a fegyelmi tanács, az eljárási költségekkel terhelve.

V.

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozat tétele és távolmaradása miatt személyes meghallgatása hiányában teljes mértékben elfogadta a bejelentő által előadott, az ügyvállalás során eljárás alá vont ügyvédi mulasztásokat, amellyel megvalósította az Üttv. 39. § (1) és (3) bek., az 52. § (2) bek. első és második fordulatában írt szabályszegést, a megbízó tájékoztatásának elmulasztását, az iratvisszatartást, továbbá megalapozottnak tartotta a FESZ 14.2 c.) pontjában rögzített előírás helyett az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: Etikai Szabályzat 12.3. pontjában írt szabályok megsértését, miszerint

„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.”

VI.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

JOGERŐS: 2023. 06. 24.