A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [....] debreceni ügyvéd ellen [....] bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. február 10. napján tárgyaláson kívül meghozta az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [....] KASZ: [....] székhely: [....] .) eljárás alá vont ügyvéd
1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
120.000 Ft (százhúszezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 30.000 Ft (azaz harmincezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11738008–20011363 számú bankszámla számára befizetni az ügyszámra hivatkozással.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:
- - -
Ellene korábban nem indult fegyelmi eljárás:
- - -
Előzetesen a Fegyelmi Tanács rögzíti az alábbiakat:
Tekintettel arra, hogy a bejelentésnek a per vitelére, az ott végzett ügyvédi tevékenységre vonatkozó részében a fegyelmi biztos az eljárást – fegyelmi vétség megállapításának hiányában – 2023. január 23-án külön határozatával megszüntette, a fegyelmi eljárást kizárólag az email szövegezése miatt rendelte el, ezért a Fegyelmi Tanács eljárása is kizárólag az email tartalmának a vizsgálatára tejed ki.
A Fegyelmi Tanács a bejelentő által rendelkezésre bocsátott iratok, valamint az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli nyilatkozata és annak mellékletei alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
[....] 2022. szeptember hó 21-én személyesen nyújtotta be „feljelentés” megjelölésű beadványát a Debreceni Ügyvédi Kamarába, melyben előadta, hogy fia, G.R. bízta meg a [....] Ügyvédi Irodán belül dr. [....] ügyvédet a [....] Zrt. elleni peres képviselet ellátásával, „aki egy tárgyaláson vett részt, mely 15 percig tartott és ott nem volt hajlandó elmondani azt, amit kértek tőle. 30.000 Ft volt az ügyvédi munkadíj, amit számlával tudnak igazolni. Rájöttek, hogy ügyvéd nem őket védi, ezért felmondták a megbízást és a visszakapott iratok között találtak egy emailes levelezést, amire nem találtak szavakat. Kifejezte értetlenségét a vonatkozásban, hogy ha egy 15 perces tárgyalás ilyen jelzőre kényszeríti, akkor ő nem való ügyvédnek. Tudomása szerint ő arra esküdött fel, hogy védi a bajba jutott embereket. Véleménye szerint egy ügyvéd büntetlenül nem tehet ilyet, a kiemelt szövegrészre külön magyarázatot is kért, hogy az mit jelent.”
Mellékelten csatolt egy e-mail-es levelezést, melyet ügyvéd 2022. június hó 07-én 12:44-kor küldött a [....] Ügyvédi Iroda munkatársainak: dr. [....], [....], [....], és Dr. [....], amely az aznapi tárgyalási jelentést tartalmazza és amelyben a bejelentőre nézve – a IV. fejezetben részletesen rögzítetten – eljárás alá vont ügyvéd olyan szavakkal illette bejelentő személyét, amelyek megalázó, bántó, emberi méltóságot sértő, lealázó szóhasználatokat, szófordulatokat tartalmaznak, mely kijelentések megengedhetetlenek és teljességgel méltatlanok az ügyvédi hivatáshoz.
Eljárás alá vont ügyvéd a fentieket és a fegyelmi felelősségét elismerte.
Eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata 2022. november hó 3-án érkezett, melyben sajnálatát és elnézését fejezte ki az esettel kapcsolatban mind az Ügyvédi Kamara, mind [....] felé, mivel „nem állt szándékában [....] sem megsérteni, sem megbántani, hanem sajnálatos módon egy irodai belső levelezés (tárgyalási jelentés) jutott a bejelentő birtokába. A bejelentő fiának, mint megbízónak történő – az iroda munkavállalója általi – iratvisszaadás során került az iratanyagba azon tárgyalási jelentés (e-mail), amely jelen eljárás tárgyát képezi. Megjegyezte, hogy az ügyvédi titoktartás az ügyvédi iroda minden munkatársát köti, így az meg sem történhetett volna, hogy a belső levelezés harmadik személy birtokába kerüljön.”
[....] email címéről [....] email címére küldött levél teljes terjedelemben.
„[....]
______________________________________________________________________
Feladó: [....]
Küldve: 2022. június 7. 12.44
Címzett: [....], [....]
Másolatot kap: [....] , Dr. [....]
Tárgy: G.R. [....]
Tárgyalási jelentés:
2022.06.07. 10 h
A tárgyaláson átadásra került a kiegészítő szakvélemény, amelyre 15 napon belül – legyen – 2022. 06. 20-ig. észrevételt kell tennem. Készítem.
A tárgyaláson jelen volt az ügyfelünk mélyprimitív idegbeteg anyja, aki a tárgyalás végén sírva/kiabálva a bírót szidalmazta (nem igazságszolgáltatás, számonkérése a bírónak stb.)
A fent említett hülye kurva jött be a múlt hét pénteken egyeztetni a semmiről, nem bírja az állatja felfogni, hogy bíró vezeti a tárgyalást pp. szerint, nem pedig ő tanúként. Ha nem az eljárás vége lenne, már rég felmondtam volna a megbízást, de így már nem lehet, mert csak magunknak ártunk vele
15 perc volt a tárgyalás, azt se kérdezte, hogy mennyit fizessen, hanem a folyosón folytatta a hisztit.
Ha téged keres [....] hozzám irányítsd ezt a hülye kurvát.
Tisztázni kellene, hogy tartoznak-e, mert [....] járt a tárgyalásokra.
Határnap: 2022.09.20. 8:30 én megyek, rám jöjjön a sz...r, meg a panasz.”
Eljárás alá vont ügyvéd a fenti e-mail általa történt szövegezését elismerte.
A fegyelmi biztos indítványa szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy dr. [....] ügyvéd megsértette az ÜESZ Preambulumának d), 13.1. valamint a 13.10 pontjának előírásait, amellyel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt (Üttv. 108. § b) pont).
Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács tárgyaláson kívül hozzon határozatot, tekintettel arra, hogy az adott ügy egyszerű megítélésű és a tényállás a rendelkezésre álló adatok alapján tisztázott.
A fegyelmi biztos indítványa alapos, a Fegyelmi Tanács az elkövetett fegyelmi vétség tekintetében azt megalapozottnak tartja.
Az Üttv. 107. §-a alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A tényállásban leírt magatartásával eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, és az ÜESZ 10.3 pontját, amelyek szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
A leírtak sértik az ügyvédi hivatás alapelvei és alapértékei közül az ÜESZ Preambulumának d.) pontjában megjelölt, „ jogászi hivatás méltóságát és becsületét”, valamint az ÜESZ 13.1. pontját, amely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.”
Eljárás alá vont ügyvéd a fenti szabályok megszegésével 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, amelynek összege alkalmas arra, hogy az ügyvédet a jövőben körültekintőbb eljárásra ösztönözze.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy az emailben foglaltak bejelentő általi megismerése miatt csorbult az ügyvédi hivatás tekintélye.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy eljárás alá vont ügyvéd az elkövetett cselekményéért a bejelentőtől írásban bocsánatot kért. Az ügyben a vétkességét elismerte, tettét megbánta, továbbá, hogy két kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik.
A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. rendelkezései szerint került sor, az Üttv. 208. § (22) bekezdése, továbbá a FESZ 42.6. pontja értelmében.
A Fegyelmi Tanács a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban folyt, és az eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul. A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése alapján egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
(2) A tárgyaláson kívül hozott határozatban a kizárás kivételével bármely fegyelmi büntetés alkalmazható.
(4) Ha az eljárás alá vont személy
b) tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos az ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. március 1-én jogerős és 2023. március 31. napján végrehajtható.
Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság DRFB–5/2023. (P48/2022)