A Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a Dr. ................. ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. június 13. napján, tárgyalás tartása nélkül, zárt ülésen meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
Dr. ........
eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos elkövetésű fegyelmi vétséget követett el, ezért őt
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Szegedi Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403–19082040–36000001 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A tárgyaláson kívül hozott határozatok ellen csak a fegyelmi biztos fellebbezhet, az eljárás alá vont személy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.
Ha az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
Ha az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos az ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be tárgyalás tartása iránti kérelmüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A tárgyalás tartása iránti kérelmét az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelöléssel úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a határozatot hozták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a tárgyalás tartását kérő nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy tárgyalás tartása iránti kérelmét két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei körében a kamarai nyilvántartás adatai alapján az alábbiakat rögzíti: .........................................................................
A Fegyelmi Tanács az eljárás fontosabb eseményeit az alábbiak szerint összegzi:
2022. július 18. napján kelt és a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2022. július 20. napján érkezett ........... bejelentő beadványa, mely beadvány 2022. július 20. napján kelt átirattal, illetékességből a Szegedi Ügyvédi Kamarának került továbbításra, ahová 2022. július 25. napján érkezett. A beadványban foglaltak szerint, a bejelentő megbízást adott az eljárás alá vont személynek, hogy büntetés-végrehajtási ügyben lássa el jogi képviseletét: a jogszabályban előírt élettér hiányára és az ehhez kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülményekre hivatkozva, képviseletében járjon el kártalanítási igény érvényesítése iránt. A bejelentő előadása szerint, a megbízás egyrészről arra vonatkozott, hogy az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt az eljárás alá vont személy a bejelentő képviseletében nyújtson be kérelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságához, valamint Magyarországon is terjesszen elő kártalanítási kérelmet.
Ennek alapján az eljárás alá vont személy a bejelentő képviseletében kártalanítási kérelmet terjesztett elő egyrészről az Emberi Jogok Európai Bíróságához, melyet 2015. május 4. napján ............... számon nyilvántartásba is vettek, másrészről a 2017. április 17. napján a Szegedi Törvényszékhez, melyet azonban a Szegedi Törvényszék a ................. számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasított.
A bejelentő szerint az elutasítás oka a jogi képviselő mulasztása volt, az, hogy a Szegedi Fegyház és Börtön Parancsnokánál nem terjesztett elő panaszt a fogvatartott nevében, a 2016. december 31. napját megelőző fogvatartási időszakra vonatkozóan, holott a Bv. tv. 10/A. § (6) bekezdése szerint a kártalanítás előfeltétele a Bv. tv. 144/B. § szerinti panasz előterjesztése a végrehajtó szerv vezetője felé, a sérelmezett időszakra vonatkozóan.
A beadvány szerint az eljárás alá vont személy ezen mulasztása miatt a bejelentő joghátrányt szenvedett, mintegy 70 havi, kb. 2 és fél millió forint összegű kártalanítástól esett el, ami miatt nem tudta kifizetni gyermektartásdíj-tartozását, ami azóta is kamatozik.
A bejelentő hivatkozott továbbá arra, hogy ügyében az eljárás alá vont személy alkotmánybírósági panaszt is előterjesztett, melynek eredményéről azonban nem adott részére semmilyen tájékoztatást.
Előadta, hogy emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult tájékoztatásért, ahonnan 2021.11.11. napján azt a választ kapta, hogy az Alkotmánybíróság az ügyben hozott végzést 2020.10.13. napján megküldte az eljárás alá vont személy részére, az átvételt igazoló iratról pedig másolatot küldött a bejelentő részére.
A bejelentő beadványával semmilyen melléklet nem érkezett.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos a 2022. augusztus 30. napján kelt, Bp. 184/2022/2. számú határozatával, az Üttv. 119. § (1) bekezdés b) pontja alapján előzetes vizsgálatot rendelt el eljárás alá vont személlyel szemben.
A vezető fegyelmi biztos határozatával a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 14.2. pont c) alpontja alapján felhívta az eljárás alá vont személyt az előzetes vizsgálat lefolytatásához szükséges iratoknak és az iratok hiánytalanságára vonatkozó teljességi nyilatkozatának nyolc napon belüli megküldésére azzal, hogy az iratcsatolásra az eljárás alá vont személy az irányadó jogszabály és fegyelmi szabályzat alapján köteles, egyúttal figyelmeztette, hogy az előzetes vizsgálat lefolytatásának nem akadálya, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem tesz nyilatkozatot.
E határozatot – és az abban írt felhívást – az eljárás alá vont személy a NISZ letöltési igazolása alapján 2022. szeptember 14. napján 15:09:13 óra időpontban átvette, de a vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére az ügyre vonatkozó iratokat nem csatolt és a felhívásra nem válaszolt.
A bejelentő 2023. április 16. napi keltezéssel a Budapesti Ügyvédi Kamarához újabb bejelentést tett, melyhez mellékelte a Szegedi Törvényszék Bv. Csoportjának ................. számú végzését, mellyel a Szegedi Törvényszék a bejelentő jogi képviselője útján az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt előterjesztett kártalanítás iránti kérelmét – érdemi vizsgált nélkül – elutasította.
Az elutasítás indokaként a végzés szerint az szolgált, hogy a kérelmező a Bv. tv. 144/B. §-a szerinti panaszt legkésőbb az eljárás tárgyát képező, 2017. április 17. napján kelt kártalanítási kérelmével egyidejűleg nem terjesztette elő, ezért a kérelem benyújtásakor a kártalanítás iránti igény érvényesíthetőségének feltétele nem állt fenn.
A fegyelmi biztos a 2023. május 9. napján kelt, Bp. 184/2022/6. – RFSZ–6/2023/6. – számú határozatával, az előzetes vizsgálat eredményeként, az Üttv. 123. § (1) bekezdés b) pontja és ugyanezen jogszabályhely (5) bekezdése alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont személlyel szemben. Határozatának indokolásában a fegyelmi biztos kifejtette, hogy az iratok csatolása hiányában a bejelentő beadványában írt mulasztások elkövetése tárgyában megalapozottan nem lehet állást foglalni, így azt sem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a bejelentés szerinti fegyelmi vétség esetleges elkövetésétől eltelt-e az Üttv. 112. § (2) bek.-e szerinti 3 év elévülési idő, és így áll-e fenn a fegyelmi felelősségre vonást megszüntető ok. Ugyanakkor az eljárás alá vont személy azzal, hogy az ügy iratait felhívás ellenére nem küldte meg a kamarának, vétett a FESZ 14.2. pontja ellen, és ezzel önálló fegyelmi vétséget valósított meg.
Ennek alapján az eljárás alá vont személy önmagában az ügy iratainak megküldésére vonatkozó felhívás negligálásával megvalósíthatta az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rendbeli fegyelmi vétséget, ezért indokolt vele szemben a fegyelmi eljárás megindítása.
A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke a fegyelmi eljárás lefolytatására 2023. május 12. napján az elsőfokú fegyelmi tanács elnökeként dr. Kollár Andort, a fegyelmi tanács tagjaként dr. Balázs Júlia vagy akadályoztatása esetén dr. Posgay Kázmér fegyelmi bizottság tagjait jelölte ki, a fegyelmi tanács delegált tagjaként pedig dr. Nagy Imre, a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság elnökhelyettesét kérte fel.
A kijelölt tanácselnök 2023. május 31. napján tett intézkedésével, az Üttv. 126. § (2) bekezdés b) pontja alapján – az eljárás alá vont személy és a bejelentő egyidejű értesítése mellett – az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.
A Fegyelmi Tanács a bejelentő előadásai, továbbá a rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A bejelentő megbízást adott az eljárás alá vont személynek, hogy büntetés-végrehajtási ügyben lássa el jogi képviseletét: a jogszabályban előírt élettér hiányára és az ehhez kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülményekre hivatkozva, képviseletében járjon el kártalanítási igény érvényesítése iránt. A megbízás egyrészről arra vonatkozott, hogy az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt az eljárás alá vont személy a bejelentő képviseletében nyújtson be kártalanítási kérelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságához, valamint Magyarországon is terjesszen elő kártalanítási kérelmet.
Ennek alapján, az eljárás alá vont személy a bejelentő képviseletében kártalanítási kérelmet terjesztett elő egyrészről az Emberi Jogok Európai Bíróságához, melyet 2015. május 4. napján .........számon nyilvántartásba is vettek, másrészről 2017. április 17. napján, a bv. intézet útján, a Szegedi Törvényszékhez, melyet azonban a Szegedi Törvényszék a ........... számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasított.
Az elutasítás indokaként az szolgált, hogy a kérelmező a Bv. tv. 144/B. §-a szerinti panaszt legkésőbb az eljárás tárgyát képező, 2017. április 17. napján kelt kártalanítási kérelmével egyidejűleg nem terjesztette elő, ezért a kérelem benyújtásakor a kártalanítás iránti igény érvényesíthetőségének feltétele nem állt fenn.
A fegyelmi eljárás során az nem volt minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kártalanítási kérelem Szegedi Törvényszékhez történő előterjesztése kapcsán az eljárás alá vont személy bármilyen mulasztást követett volna el, és ez vezetett volna a kártalanítás iránti igény érdemi vizsgálat nélküli elutasításához, és ezzel összefüggésben a bejelentő az eljárás alá vont személy mulasztása miatt szenvedett volna joghátrányt, esett volna el mintegy 70 havi kártérítéstől.
A bejelentő ügyében az eljárás alá vont személy alkotmánybírósági panaszt terjesztett elő, mely eljárás eredményéről azonban az eljárás alá vont személy a bejelentőt nem tájékoztatta, holott arról tudomása volt az alábbiak szerint: a bejelentő a panasz ügyében az Alkotmánybírósághoz fordult tájékoztatásért, ahonnan 2021.11.11. napján azt a választ kapta, hogy az Alkotmánybíróság az ügyben hozott végzést 2020.10.13. napján megküldte az eljárás alá vont személy részére, az átvételt igazoló iratról pedig másolatot küldött a bejelentő részére.
A vezető fegyelmi biztos a 2022. augusztus 30. napján kelt, Bp. 184/2022/2. számú, előzetes vizsgálat elrendelése tárgyában meghozott határozatával a FESZ 14.2. pont c) alpontja alapján felhívta az eljárás alá vont személyt az előzetes vizsgálat lefolytatásához szükséges iratoknak és az iratok hiánytalanságára vonatkozó teljességi nyilatkozatának nyolc napon belüli megküldésére azzal, hogy az iratcsatolásra az eljárás alá vont személy az irányadó jogszabály és fegyelmi szabályzat alapján köteles, egyúttal figyelmeztette, hogy az előzetes vizsgálat lefolytatásának nem akadálya, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem tesz nyilatkozatot.
E határozatot – és az abban írt felhívást – az eljárás alá vont személy a NISZ letöltési igazolása alapján 2022. szeptember 14. napján 15:09:13 óra időpontban átvette, de a vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére az ügyre vonatkozó iratokat nem csatolt és a felhívásra nem válaszolt.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat az alábbiak szerint értékelte, döntésének indokait az alábbiakban jelöli meg.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A bejelentő beadványaiban következetesen állította, hogy az eljárás alá vont személy a bejelentő alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási igényének a Szegedi Törvényszékhez történt előterjesztése kapcsán mulasztást követett el azzal, hogy a Szegedi Fegyház és Börtön Parancsnokánál nem terjesztett elő panaszt a bejelentő nevében a 2016. december 31. napját megelőző fogvatartási időszakra vonatkozóan, holott a Bv. tv. 10/A. § (6) bekezdése szerint a kártalanítás előfeltétele a Bv. tv. 144/B. § szerinti panasz előterjesztése a végrehajtó szerv vezetője felé, a sérelmezett időszakra vonatkozóan. A bejelentő arra hivatkozott, hogy ezzel összefüggésben őt joghátrány érte, mivel az eljárás alá vont személy mulasztása miatt több mint 70 hónapnyi kártalanítástól esett el.
Az eljárás alá vont személy a bejelentésben foglaltakra észrevételt nem tett, iratokat nem csatolt, álláspontját az ügyben semmilyen formában nem terjesztette elő.
Az ugyanakkor a bejelentő beadványaiban előadottak, valamint a Szegedi Törvényszék bejelentő által csatolt végzésének indokolásában foglaltak alapján egyaránt megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont személy a bejelentő kárigényének érvényesítése érdekében több fórum előtt is eljárt, mind az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mind a Szegedi Törvényszékhez kérelmet terjesztett elő. A Szegedi Törvényszék végzésének indokolásából megállapítható továbbá, hogy az eljárás alá vont személy a Törvényszékhez a bejelentő képviseletében 2017. április 17. napján előterjesztett kérelmét a 2018. február 12. napján előterjesztett beadványával, a sérelmezett időszak vonatkozásában pontosította, akként, hogy kártalanítási igényét a továbbiakban csak a 2016. december 31-ig tartó fogvatartási időszak vonatkozásában tartja fenn, a 2017. január 1. napjától kezdődő fogvatartási időszak vonatkozásában pedig újabb kártalanítási eljárást kezdeményezett a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokához intézett panasz útján, melynek nyomán a Szegedi Törvényszék Bv. Csoportja előtt Bv. 605/2018 számon indult eljárás.
A bejelentő beadványából továbbá megállapítható volt az is, hogy az eljárás alá vont személy a Szegedi Törvényszéknek a bejelentő kártalanítás iránti igényét elutasító végzése ellen alkotmánybírósági panaszt is előterjesztett.
Fentiek alapján, a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, az eljárás alá vont személy az elvárható gondossággal járt el a bejelentő kártalanítás iránti igényének érvényesítése kapcsán, a bejelentő képviseletében eljárva, minden lehetséges fórumhoz kérelmet terjesztett elő, azokat szükség szerint kiegészítette, módosította, a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.
A Fegyelmi Tanácsnak más fegyelmi eljárások adatai alapján hivatalos tudomása van továbbá arról, hogy több hasonló, alapvető elhelyezési körülmények miatti kártalanítási ügyben hozott a Szegedi Törvényszék a bejelentő által csatolttal megegyező tartalmú és jogi hivatkozású elutasító döntést, amely elutasítások a Bv. tv. 2017. január 1. napjával hatályba lépett módosítására illetve az azzal összefüggő jogértelmezési nehézségekre, különbségekre és következetlen bírósági gyakorlatra voltak visszavezethetőek.
Mindezen bizonyítékok együttes mérlegelése alapján, a Fegyelmi Tanács nem tudta azt kétséget kizáró módon megállapítani, hogy az eljárás alá vont személyt a bejelentő kárigényének érvényesítésével összefüggő bármely eljárásban mulasztás terhelte volna.
Ellenben, a bejelentő beadványában hivatkozott, egyéb bizonyítékok által meg nem cáfolt előadása alapján, az kétséget kizáró módon megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont személyt mulasztás terheli azzal összefüggésben, hogy az általa a bejelentő képviseletében az Alkotmánybírósághoz előterjesztett panasz miként elbírálásáról a bejelentőt annak ellenére nem tájékoztatta, hogy arról a bejelentő beadványában hivatkozottak szerint hivatalos tudomása volt. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont személy védekezést e vonatkozásban sem terjesztett elő, a Fegyelmi Tanács a bejelentő ezen vonatkozásban tett előadását bizonyítottnak fogadta el.
Annak megállapításához, hogy az eljárás alá vont személy nem tett eleget a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálat elrendelése tárgyában meghozott határozatában foglalt, iratcsatolásra vonatkozó – részére igazolt módon kézbesített – felhívásának, a fegyelmi eljárás adatai elegendő adatot szolgáltattak.
A Fegyelmi Tanács nem értett egyet a fegyelmi biztos azon álláspontjával, hogy az iratok csatolása hiányában a bejelentő beadványában írt mulasztások elkövetése tárgyában megalapozottan nem lehet állást foglalni, így azt sem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a bejelentés szerinti fegyelmi vétség esetleges elkövetésétől eltelt-e az Üttv. 112. § (2) bek.-e szerinti 3 év elévülési idő, és így áll-e fenn a fegyelmi felelősségre vonást megszüntető ok.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, az eljárás alá vont személynek volt lehetősége arra, hogy az eljárásban a bejelentésben foglaltakat esetleg cáfoló nyilatkozatokat tegyen vagy iratokat csatoljon, amelyekből esetlegesen a fegyelmi felelősségének hiányára lehetett volna következtetni, vagy az elévülési idő bekövetkeztét, mint fegyelmi felelősségre vonást megszüntető okot lehetett volna megállapítani. Az eljárás alá vont személy ezen lehetőséggel – amely egyben kötelezettsége is lett volna – nem élt, a Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok alapján a tényállást aggálytalanul megállapíthatónak látta, fegyelmi felelősségre vonást megszüntető okot pedig, az elévülés bekövetkeztét alátámasztó bizonyíték hiányában nem tudott figyelembe venni.
A Fegyelmi Tanács mindezért nem tartotta szükségesnek az ügyben tárgyalás kitűzését és az eljárás alá vont személy illetőleg a bejelentő személyes meghallgatását, vagy további bizonyítás lefolytatását, esetlegesen további okirati bizonyítékok beszerzését, az ügyet az Üttv. 127. § szerinti eljárásban, tárgyalás kívül elbírálhatónak találta.
Az Üttv. 107. §-a szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A Fesz 14.2. c) pontja szerint az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatnak tartalmaznia kell azt a rendelkezést, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat az eljárás alá vont személy nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárásban a bejelentő nem cáfolt előadása alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont személy a bejelentő képviseletében az Alkotmánybírósághoz előterjesztett panasz elbírálásának eredményéről a bejelentőt, annak ellenére nem tájékoztatta, hogy arról az Alkotmánybíróságnak a bejelentő részére megküldött tájékoztatása szerint tudomása volt, megállapítható, hogy eljárás alá vont személy ezen mulasztásával 1 rendbeli szándékos elkövetésű, az Üttv. 107. § a) pontja szerinti fegyelmi vétséget valósított meg.
A fegyelmi eljárás iratai alapján, kétséget kizáróan megállapítható volt továbbá, hogy az eljárás alá vont személy a vezető fegyelmi biztos 2022. augusztus 30. napján kelt, Bp. 184/2022/2. számú, előzetes vizsgálat elrendelése tárgyában meghozott határozatában foglalt, az előzetes vizsgálat lefolytatásához szükséges iratoknak és az iratok hiánytalanságára vonatkozó teljességi nyilatkozatnak nyolc napon belüli megküldésére vonatkozó, általa 2022. szeptember 14. napján átvett felhívásának nem tett eleget. Ezen magatartásával eljárás alá vont személy vétett a FESZ 14.2. pontja ellen, és ezzel további 1 rendbeli, szándékos elkövetésű, az Üttv. 107. § a) pontja szerinti fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során, az alábbiakat vette figyelembe:
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont személlyel szemben, a rendelkező részben írtak szerint, az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a bejelentő Alkotmánybíróság határozatáról történő tájékoztatásának elmulasztásában megnyilvánuló fegyelmi vétség vonatkozásában, az annak elkövetése óta bekövetkezett jelentős időmúlást, valamint azt, hogy az eljárás alá vont személyt fegyelmi eljárásban korábban jogerősen nem marasztalták el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményt nem észlelt.
A Fegyelmi Tanács az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlyát is figyelembe véve, az enyhítő körülményekre, és különösen a jelentős, több éves időmúlásra tekintettel úgy ítélte meg, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben a legenyhébb fegyelmi büntetés, írásbeli megrovás kiszabása is megfelelően szolgálja az azzal elérni kívánt célokat.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont személyt az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezte a fegyelmi eljárás fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. b) pontja szerinti átalány költségének – tárgyaláson kívüli eljárás esetén 30.000 forint – megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont személy figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata az Üttv. 127. § (1)–(2) bekezdésén, a határozat elleni jogorvoslati jog az Üttv. 127. § (3)–(4) bekezdésén alapszik.
JOGERŐS: 2023. július 17.