A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa dr. (....) ügyvéd fegyelmi ügyében a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. január 27. napján F.40/2022. sz. alatt hozott határozata ellen a fegyelmi biztos részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. május 31. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának F.40/2022. sz. határozatát megváltoztatja. Megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000,- Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási átalányköltséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Pest Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
[1] Eljárás alá vont ügyvéd ellen elrendelt fegyelmi eljárást lefolytatását követően a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa az F.40/2022. sz. határozatával a fegyelmi eljárást megszüntette az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.
[2] Az (...) Korlátolt Felelősségű Társaság képviseletében (...) ügyvezető 2022. szeptember 12. napján érkezett beadványában bejelentéssel élt (...) ügyvéddel szemben, aki 2019. április 29. napján adásvételi szerződéseket és letéti szerződést kötött az (...) Kft. mint eladó és (...) vevők között.
A bejelentő kifogásolta, hogy az okiratszerkesztő, letétkezelő ügyvéd az ügyvédi letétbe helyezett tulajdonjog bejegyzési engedélyt a tiltása ellenére kiadta a vevők részére. Álláspontja szerint több szabályt megszegett az eljárás alá vont ügyvéd, kérte a fegyelmi felelősségre vonását.
[3] A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2022. szeptember 30. napján elrendelte.
[4] Az eljárás alá vont ügyvéd az észrevételeit, igazoló jelentését, az üggyel kapcsolatos iratait a 2022. október 14. napján a kamarának megküldte. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy álláspontja szerint az adásvételi szerződés és a letéti szerződés rendelkezései szerint járt el, amely szerint az ingatlan vételárának hitelt érdemlő megfizetésének igazolását követően köteles kiadni a letétbe helyezett bejegyzési engedélyt. A vevők átadták részére a vételárrészletek átutalását igazoló bizonylatokat. Hivatkozott arra, hogy az adásvételi szerződés rendelkezései szerint a kötbér maximális összege 3.000.000.- Forint, amelyet a vevők jogosultak voltak alkalmazni, beszámítani az eladó késedelme miatt. Kérte az eladó céget, hogy adja ki a részére az ingatlan birtokba adási jegyzőkönyvet, amelyet bejelentő az igazoló jelentés keltének napjáig sem tett meg. Előadta, hogy a szerződéstől elállásról őt nem értesítették a felek. Miután a vevők az eredeti banki bizonylatokat átadták a részére, kiadta vevőknek a tulajdonjog bejegyzési engedélyt, amely alapján a földhivatali ügyintézést a vevők vállalták.
Előadta továbbá, hogy tudomása szerint az eladó cég az építési projekt során minden alvállalkozóval haragos viszonyba, vagy perbe keveredett, amely miatt kitolódott a műszaki átadás, illetőleg valójában meg sem történt.
Az eljárás alá vont ügyvéd az igazoló jelentéséhez csatolt egy táblázatos kimutatást a vételárrészletek megfizetéséről, amelyben olvasható a „levonandó” oszlopban 3.000.000.- Ft összeg. Csatolta továbbá a banki átutalási bizonylatokat, valamint a vevők 2022. június 27. napján kelt felszólító levelét is, amelyben a vevők a tulajdonjog bejegyzési engedély kiadását követelték az eljárás alá vont ügyvédtől azzal, hogy annak elmaradása esetén bejelentést fognak tenni a Pest Megyei Ügyvédi Kamaránál.
Előadta azt is, hogy időközben beteg volt, amely miatt a munkáját 2020. és 2021. években nem tudta végezni. Álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget.
[5] Az eljáró fegyelmi biztos 2022. november 9. napján kelt határozatával rendelte el a fegyelmi eljárást, kifejtette, hogy a panaszolt ügyvéd azzal, hogy az okirati letétben lévő tulajdonjog bejegyzési engedélyt úgy engedte ki a letétből, hogy tudomással bírt arról, a vevők 3.000.000.- Ft vételárrészt kötbérként visszatartottak, az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követett el, indítványozta, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 1 rendbeli az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt pénzbüntetés kerüljön kiszabásra, egyben kérte kötelezni az eljárással okozott költségek megtérítésére is.
A fegyelmi biztos szerint vizsgálni kellett az elévülés kérdését is, figyelemmel arra, hogy az adásvételi szerződés és a letéti szerződés 2019. április 29-én keletkezett és a panasz benyújtására három éven túl, 2022. év szeptember hónapban került sor. Álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a vétkes ügyvédi magatartás 2022. év július hó 4. napján következett be, amikoris a panaszolt ügyvéd kiadta az okirati letétben lévő tulajdonjog bejegyzési engedélyt a vevőknek, ebből eredően elévülés nem állapítható meg, mert az elévülés kezdő időpontja ebben az esetben 2022. év július hó 4. napja volt.
[6] A kijelölt eljáró Fegyelmi Tanács 2023. január 27. napján tartott tárgyalást az ügyben, meghallgatta eljárás alá vont ügyvédet, és meghallgatta tanúként a bejelentő cég képviseletében az ügyvezetőt.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a lakásra vonatkozó adásvételi szerződést csatolta az eljárás irataihoz.
A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy ténybelileg minden úgy történt, ahogy a fegyelmit elrendelő határozatban rögzítésre került, de álláspontja szerint ezzel nem valósított meg fegyelmi vétséget. Előadta azt is, hogy súlyos beteg volt és mind a két fél fenyegette ebben az ügyben. Az eljárás alá vont ügyvéd részletesen előadta, hogy ismerte az építkezés történetét, ismerte az ingatlanközvetítőket, a kivitelező céget, jó viszonyban volt velük, gyakran járt el az építkezés előtt, mert az a közelében zajlott, azonban a vevőket nem ismerte, valamint a tanúként megjelent ügyvezetőt sem ismerte korábban. Előadta, hogy látta, hogy hiányosságok vannak az építkezésen, kérte az eladó cégtől a szerződés szerint előírt használatbavételi engedélyt, látta, hogy még mosdó sincsen, illetve, hogy milyen egyéb hiányosságai vannak az építkezésnek.
[7] Az eladó jogi képviseletét ellátó dr. (...) ügyvéd 2022. év január hó 24. napján emailben felszólította az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az okirati letétben lévő tulajdonjog bejegyzési engedélyt változatlanul tartsa letétben, mert állítása szerint a vevők a vételár megfizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
Dr. (...) ügyvéd 2022. január 26-i keltezéssel felszólító levelet küldött a vevők részére.
Az eladó cég a Budapesten, 2022. év június hó 22. napján kelt, dr. (...) ügyvéd által aláírt és vevőknek megküldött levélben az adásvételi szerződéstől elállt, hivatkozva arra, hogy a vevők a még hátralékos 3.000.000.- Ft vételárat nem fizették meg.
A szerződő felek az elállásról nem tájékoztatták eljárás alá vont ügyvédet.
A vevők 2022. év június hó 27. napján felszólítást küldtek okiratszerkesztő ügyvédnek. A Budapesten, 2022. év június hó 27. napján kelt és eljárás alá vont ügyvédhez intézett felszólító levelükben fegyelmi eljárás kezdeményezését helyezték kilátásba, ha az eljárás alá vont ügyvéd a lakóingatlan vonatkozásában nem adja ki részükre az okirati letétben lévő tulajdonjog bejegyzési engedélyt.
A vevők banki bizonylatok átadásával igazolták az eljárás alá vont ügyvéd felé az ingatlan 65.500.000.- Ft vételárának – a 3.000.000.- Ft kötbér összegén kívüli teljes 62.500.000.- Ft összeg – megfizetését, ezért az eljárás alá vont ügyvéd a tulajdonjog bejegyzési engedélyt a vevőknek kiadta, akik azt benyújtották az illetékes Földhivatalhoz. A vevők tulajdonjoga ezt követően az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre került.
Az eladó cég a vevők ellen nem kezdeményezett semmilyen eljárást, hanem eljárás alá vont ügyvéd ellen élt panasz bejelentéssel és kérte felelősségre vonását.
[8] A Fegyelmi Tanács a tényállást az ügyben keletkezett iratok, a fegyelmi tárgyaláson csatolt adásvételi szerződés, továbbá a fegyelmi tárgyaláson szóban előadott nyilatkozatok alapján állapította meg. Annak eldöntéséhez, hogy megvalósult-e fegyelmi vétség, a Fegyelmi Tanács kénytelen volt vizsgálni az adásvételi szerződés és a letéti megállapodás tartalmát, a szerződés szerű teljesítést, az eladó cég késedelembe esését, a kötbér igényt is, nemcsak a letét kezeléssel kapcsolatos panaszt.
[9] A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd nem sértett jogszabályt, sem etikai szabályt, hanem szerződésszerűen járt el, amikor a tulajdonjog bejegyzési engedélyt a letétből kiadta a vevők részére, mert ezzel őket károsodástól óvta meg.
A vevők hitelt érdemlő módon, a banki bizonylatok átadásával igazolták az eljárás alá vont ügyvéd felé a lakás ingatlan 65.500.000.- Ft vételárának – a 3.000.000.- Ft kötbér összegén kívüli teljes 62.500.000.- Ft összeg – megfizetését, ezért az eljárás alá vont ügyvéd a tulajdonjog bejegyzési engedélyt a vevőknek kiadta, akik azt benyújtották az illetékes Földhivatalhoz. A vevők tulajdonjoga ezt követően az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre került.
A Fegyelmi Tanács hivatkozott az adásvételi szerződés 6.4. pontjára, amelyben a felek rögzítették, hogy az „esetlegesen felmerülő időarányos kötbért az eladó a vevők harmadik utolsó vételárrészletből történő beszámítás útján fizeti meg a vevőknek”.
A vevők a vételár részleteket teljesítették, az utolsó vételárrészből kötbér igényük elszámolására 3.000.000.- azaz hárommillió Ft összeget visszatartottak, beszámítottak.
Hivatkozott továbbá a letéti szerződés 3. pontjára, amely tartalmazza, hogy bármely fél elállása esetén hitelt érdemlő módon kell a letétkezelő ügyvédet értesíteni és ebben az esetben a letevő részére kell a tulajdonjog bejegyzési engedélyt visszaadni.
Ilyen értesítést a panaszlott ügyvéd nem kapott.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az adásvétellel kapcsolatos ügyben az eladó cég, a bejelentő nem járt el teljes mértékben jóhiszeműen, ugyanis az iratok alapján megállapíthatóan már 2022. januárjában vitatta ugyan a vevők kötbér követelését, mégsem indított a vevők ellen peres eljárást a kötbér elszámolási vita feloldása érdekében sem 2022. júniusáig, sem pedig a fegyelmi tárgyalás napjáig 2023. január 27. napjáig, hanem az ügyvezető tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a fegyelmi eljárástól vártak megoldást.
[10] A Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Szabályzatának 2.2. pontja értelmében „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél előadásainak szem előtt tartásával látja el. „
Megállapította a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látta el. Az általa készített okirat joghatás kiváltására, a tulajdonjog bejegyzésre alkalmas volt, a vevők a kötbér beszámításával a vételárat teljesítették.
[11] A Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Szabályzatának 2.4 pontja értelmében „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével – erre hivatkozva megállapította a Fegyelmi Tanács, hogy az eladó jogi képviselővel járt el, de az eljárás alá vont ügyvéd mind az eladó, mind a vevő érdekében eljárt és nem tanúsított olyan magatartást, amely az eladó cég érdekével ellentétes lett volna, vagy kárt okozott volna.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a 2019. április 29. napjától három éve folyamatban lévő ügyben, a hosszadalmas eljárásban a vevők teljesítése okán a vevőknek a tulajdonjog szerzéshez fűződő érdeke nagyobb jelentőségű volt, mint az eladó cégnek a vitatott kötbér elszámolás iránti igénye.
[12] Az elsőfokú határozat ellen a Pest Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa nyújtott be fellebbezést.
Fellebbezésében kérte, hogy a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozat megváltoztatásával állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért fegyelmi büntetésként az Üttv. 108. § b) pontjába meghatározott pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, valamint kötelezze eljárás alá vont ügyvédet az FE 40.2.a) és c) pontjában meghatározott kamarai költségátalány megfizetésére.
[13] Indokolásában hivatkozott arra, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a tényállást helyesen állapította meg, de abból helytelen jogi következtetésekre jutott.
A tényállásból lényegesnek tartotta kiemelni a következőket: Eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, illetve elismerte, hogy a letétbe vett bejegyzési engedélyeket a vevők részére kiadta, annak ellenére, hogy tudomása volt azon tényről, hogy a vevők, a teljes vételárból 3.000.000.- Ft vételár részletet még nem fizettek meg eladó részére.
A meg nem fizetett vételár részletről, eljárás alá vont ügyvédnek egyrészt tudomása volt az eladói oldal részéről, mert annak jogi képviselője, a letétbe vett okiratok kiadását megelőzően arról tájékoztatta, hogy a letétbe vett bejegyzési engedély kiadásához nem járulnak hozzá, mert a vevők a teljes vételárat, hiánytalanul még nem fizették meg az eladó részére.
A meg nem fizetett vételár részletről eljárás alá vont ügyvédnek a vevői oldal részéről is tudomása volt.
Vevők nyilatkoztak eljárás alá vont ügyvéd részére arról, hogy a hátralékos 3.000.000.- Ft összeget nem is kívánják megfizetni, mert a szerződésben meghatározott kötbérkövetelésüket, igényüket érvényesíteni kívánják. Vevők a kötbérkövetelésüket a hátralékos, a meg nem fizetett 3.000.000.- Ft vételár részletbe be kívánták számolni, ezáltal ők teljesítettnek tekintik a teljes vételárat és egyúttal kérték eljárás alá vont ügyvédtől, hogy a részükre a bejegyzési engedélyt adja ki.
[14] Vizsgálandó kérdésnek tartja, hogy ha az eladó és a vevők között, azaz a felek között, jogvita alakul ki a kötbérigény jogosságáról, összegszerűségéről, beszámíthatóságáról, akkor annak elbírálására jogosult-e az okiratot szerkesztő ügyvéd.
Álláspontja szerint a jogvita elbírálásra polgári bíróság jogosult, a hivatkozott törvényi előírások az eljárás alávont ügyvéd részére, ilyen irányú jogosultságot nem biztosítanak.
Kifogásolta az elsőfokú határozat indokolását is, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd a letétbe vett okirat kiadásával, nagyobb károsodástól óvta volna meg a vevőket.
Az adásvételi szerződéshez kötődő letéti szerződés, de maga az adásvételi szerződés sem tartalmaz ilyen megbízási feladatot eljárás alá vont ügyvéd részére.
[15] Az Országos Fegyelmi Főbiztos egyetértett a fellebbezésben foglaltakkal, és indítványozta, hogy a Másodfokú Fegyelmi Tanács derítse ki az esetleges további enyhítő, súlyosító körülményeket és mindezek figyelembevételével változtassa meg az elsőfokú határozatot oly módon, hogy 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget állapítson meg és pénzbírságot szabjon ki.
[16] A Másodfokú Fegyelmi Tanács az ügyben tartott tárgyaláson többek között tisztázta, hogy az eljáró ügyvéd mindkét fél megbízottjaként járt el, mivel a szerződés nem tartalmazta az ezt kizáró nyilatkozatot. Tisztázódott az is, hogy az adásvételi szerződést a tulajdonjog fenntartása tényének bejegyzése iránti kérelemmel küldte be az eljáró ügyvéd, nem pedig a tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárás függőben tartását kérte.
[17] A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljáró ügyvéd felelősségét elsődlegesen a letéti szerződés rendelkezéseinek alapos vizsgálatával lehet és kell elbírálni, hiszen e szerződés rendelkezéseinek megsértése volt a fegyelmi eljárás elrendelésének indoka.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács ebben a körben hivatkozik a letéti szerződés 3. pontjára, amely szerint: „Felek megállapodnak, hogy amennyiben bármely fél a preambulumban körülírt ingatlan adásvételi szerződésben rögzített elállási jogát gyakorolja, Letéteményes az elállást rögzítő nyilatkozat átvételét hitelt érdemlően tanúsító okirat bemutatását követően a nyilatkozatokat Letevő részére adja ki.
A Felek rögzítik, hogy egyéb esetekben Letéteményes – a Felek egybehangzó nyilatkozatát kivéve – a nyilatkozatokat nem jogosult a letétből kiadni.”
A Másodfokú Fegyelmi Tanács hivatkozik arra, hogy az eljáró ügyvédnek – ha az elállásról nem is – arról tudomása volt, hogy dr. (...) ügyvéd 2022. év január hó 24. napján emailben felszólította az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az okirati letétben lévő tulajdonjog bejegyzési engedélyt változatlanul tartsa letétben, mert állítása szerint a vevők a vételár megfizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
Mivel a vételár kérdésében a feleknek nem volt egybehangzó nyilatkozata, az eljáró ügyvéd nem volt jogosult a tulajdonjog bejegyzési engedélyt egyik fél számára sem kiadni, ezért egyetértett a fellebbező fél álláspontjával, miszerint ezzel az eljáró ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
[18] A Másodfokú Fegyelmi Tanács a büntetés mértékének megállapításánál vizsgálta azt is, hogy a letéti szerződés előírásinak megszegésére milyen motívumok vezették az eljáró ügyvédet. Ennek körében a Másodfokú Fegyelmi Tanács elfogadta azt az érvelést, hogy a Ptk. 6:49. § [Pénzkövetelések beszámítása] szabályai szerint a kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja és a beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. Erre tekintettel az eljáró ügyvéd alapos okkal gondolhatta, hogy a vételár kifizetése megtörtént, és a letéti szerződés 2. pontja szerint kell eljárnia.
Erre tekintettel nem szándékos, hanem súlyosan gondatlan magatartásként értékelte csak a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy a tulajdonjog bejegyzési engedélyt az eljáró ügyvéd a letétből kiadta.
Ugyancsak enyhítő körülménynek tartotta a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy az okirat beadásával a feleknek az eljáró ügyvéd nem okozott kárt. Önmagában a tulajdonjog bejegyzésének a ténye ugyanis nem dönti el azt a vitát, hogy a beszámítás jogos volt-e a vevők részéről, illetve, hogy a vételár megfizetésének hiányára alapozott eladói érvelés elegendő volt-e az elállás bejelentéséhez.
Ezeket a kérdéseket a feleknek polgári bíróság előtt lefolytatott peres eljárásban kell és lehet eldönteni.
[19] A Másodfokú Fegyelmi Tanács kifejezetten egyetért a Fegyelmi Tanács álláspontjával, miszerint az adásvétellel kapcsolatos ügyben az eladó cég, a bejelentő nem járt el teljes mértékben jóhiszeműen, ugyanis az iratok alapján megállapíthatóan már 2022. januárjában vitatta ugyan a vevők kötbér követelését, mégsem indított a vevők ellen peres eljárást a kötbér elszámolási vita feloldása érdekében sem 2022. júniusáig, sem pedig a fegyelmi tárgyalás napjáig 2023. január 27. napjáig, hanem az ügyvezető tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a fegyelmi eljárástól vártak megoldást.
Azzal azonban már nem ért egyet a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy az okirat benyújtásával az ügyvéd a vevőket kértól óvta volna meg, hiszen a tulajdonjog fenntartásával történt adásvétel tényének feljegyzése időkorláttól függetlenül biztosítja a feleknek azt, hogy a jogügyletükről jóhiszemű harmadik felek tudomást szerezzenek.
[20] A Másodfokú Fegyelmi Tanács határozottan visszautasítja azt, hogy a fegyelmi eljárás szabályait bárkik jogviták eldöntésére kívánják felhasználni. A fegyelmi eljárás egyedüli célja e panaszlott ügyvéd felelősségének elbírálása, és ebben az eljárásban a kamarai fegyelmi szervek kizárólag az ügyvédekre vonatkozó szabályok megtartását vizsgálhatják.
[21] A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja.
A másodfokú fegyelmi tanács határozatát az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 138. § (1) bekezdés b) pontjában írtak alapján hozta meg.
A határozat jogerős, és 2023. augusztus 3. napján végrehajtható.