A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) volt ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. február 6. napján 2022.F.230/6. szám alatt hozott határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont volt ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. június 23. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.230/6. számú határozatát helybenhagyja.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács másodfokú eljárási költség megállapítását mellőzi.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen – elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
Dr. (...) ügyvéd ellen a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást és a 2022.F.230/6. szám alatt 2023. február 6. napján meghozott határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta, melynek időtartama 5 (öt) év, kötelezte továbbá 80.000,- Ft elsőfokú átalányköltség megfizetésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában a Kormányhivatal Földhivatali Főosztály részéről a főosztályvezető arról tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, az eljárása során észlelte, hogy a szerződés aláírásának időpontjában az ingatlant átruházó fél a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerint már nem élt.
A bejelentő által előterjesztett tájékoztatás alapján a vezető fegyelmi biztos 2022. április 14én előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, az előzetes vizsgálat 2022. július 13-án további 3 hónappal meghosszabbításra került.
A fegyelmi biztos 2022. október 13. napján kelt határozatával az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A Kormányhivatal Földhivatalai Főosztály főosztályvezetője az előzetes vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 2022. szeptember 1. napján küldte meg a Budapesti Ügyvédi Kamara részére.
A megküldött iratokból az Elsőfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a földhivatal a 2021. június 9-én kelt csereszerződés alapján a .../7/2021. számú határozatával:
a) a Budapest (...) Kerület, belterület .../7/A/21. hrsz. alatt felvett (...) kizárólagos tulajdonában lévő ingatlanra (...) kizárólagos tulajdonjogát, csere jogcímen;
b) a Budapest (....) Kerület, belterület .../26/A/129. hrsz. alatt felvett, 1/2 arányban (...) tulajdonában lévő ingatlanra 1/2 hányadban (...) tulajdonjogát csere jogcímen;
c) a Budapest (...) Kerület, belterület .../17/A/25. hrsz. alatt felvett 1/2 hányadban (...) tulajdonában álló ingatlanra 1/2 hányadban (...) tulajdonjogát csere jogcímen;
d) a Győr, belterület .../0/A/18. hrsz. alatt felvett 1/2 arányban (...) tulajdonában lévő ingatlanra 1/2 hányadban (....) tulajdonjogát csere jogcímen;
e) a Győr, belterület .../0/A/7. hrsz. alatt felvett, 3/10 arányban (...) tulajdonában lévő ingatlanra 3/10 hányadban (....) tulajdonjogát csere jogcímen;
f) a Győr, belterület .../0/A/20. hrsz. alatt felvett 3/10 arányban (...) tulajdonában lévő ingatlanra 3/10 hányadban (...) tulajdonjogát csere jogcímen bejegyezte.
A NAV arról tájékoztatta a földhivatalt, hogy (...) cserélő fél 2021. április 10. napján elhalálozott.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. július 20-án tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a Kormányhivatal Földhivatalai Főosztályához, kérte (...) tulajdonos 1, és (...) tulajdonos 2. közötti csereszerződés szerint a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetését. Ezen csereszerződés 2021. június 9. napján kelt.
A földhivatal a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból lekért adatok alapján megállapította, hogy a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem alapjául szolgáló, 2021. június 9-én kelt csereszerződésben cserélő félként érintett (...) 2021. április 10-én elhunyt, így a csereszerződés érvénytelen.
A korábbi tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó határozatot a földhivatal visszavonta, a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet elutasította, az érintett tulajdoni lapokon az eredeti állapotot helyreállította.
A fegyelmi biztos indítványa szerint az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett ingatlan-csereszerződés keltekor a szerződésben félként szereplő (...) már nem élt, nem lehetett a szerződés alanya, következésképpen az okiraton tulajdonosként szereplő névaláírások nem származhattak tőle, vagyis azok hamisak. Az eljárás alá vont ügyvéd lényegében bűncselekmény elkövetésében vált közreműködővé, magatartásával 6 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont magatartásával megszegte a 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 1. § (3) bekezdésében, a 32. § (7) bekezdésében, valamint a 44. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. tv. 73. § (1) bekezdésében foglaltakat is.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács 2023. február 6. napján fegyelmi tárgyalást tartott. A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont volt ügyvéd nem jelent meg. A fegyelmi tárgyalás megkezdése előtt az eljárás alá vont ügyvéd rövid úton, telefonon jelezte, hogy 2023. február 2-án postai úton beadványt intézett a fegyelmi tanácshoz, melyhez mellékleteket is csatolt. Egyben bejelentette azt is, hogy betegsége miatt a fegyelmi tárgyaláson személyesen nem tud megjelenni.
A tárgyalás megkezdése előtt mellékletek nélkül érkezett beadvány a fegyelmi tárgyaláson ismertetésre került.
Az eljárás alá vont ügyvéd a kézzel írt beadványában előadta, hogy a felek között eredetileg 2020. június 9. napján készült el a csereszerződés, mely a földhivatalba beadásra került.
2020. december 18-án vette át a földhivatal határozatát, melyben a tulajdonjog bejegyzését elutasították.
Ezt követően új szerződést írtak alá a felek.
(...) elhalálozásról 2022-ben szerzett értesülést a Budapesti Ügyvédi Kamarától az eljárás alá vont ügyvéd.
Előadta továbbá, hogy az egészségi állapota megromlott, 47%-os rokkantsággal leszázalékolták, nyugdíja 71.000,- Ft. Az édesanyjával él egy háztartásban.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta, kizárás fegyelmi büntetés kiszabására és eljárási költségekben történő marasztalásra tett indítványt.
A fegyelmi tanács az általa meghozott határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta, melynek időtartamát 5 (öt) évben határozta meg, továbbá kötelezte 80.000,- Ft átalányköltség megfizetésére.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett 2020. június 9-én kelt csereszerződésben a felek aláírásánál olvasható nevük nem került feltüntetésre, emiatt a Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya a bejegyzési kérelmet elutasította.
A felek nevével azonosítható feltüntetésével 2021. január 18-án ismételten elkészített csereszerződés benyújtását követően sem került sor a tulajdonjog változás átvezetésére, ezért az eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 9-én kelt, a felek aláírását tartalmazó csereszerződéseket csatolt, a dokumentumok alapján az ingatlanügyi hatóság 2021. október 5én kelt .../7/2021. számú határozattal a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kérelmet a csereszerződésben megjelölt ingatlanok vonatkozásában teljesítette.
A földhivatal megállapította, hogy a 2021. június 9-én kelt szerződésben félként feltüntetett
(...) 2021. április 10-én elhunyt, emiatt a szerződés nyilvánvalóan érvénytelen. A földhivatal a 2022. február 3-án kelt .../1/2022. számú határozatával a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó rendelkezését visszavonta, a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet elutasította, az érintett tulajdoni lapokon az eredeti állapotot visszaállította.
Az elsőfokú határozat az eljárás az vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét az Üttv. 1. § (3) és (5) bekezdésében, a 37. § (7) bekezdésében, a 2017. évi LIII. tv. 73. § (1) bekezdésében, az Üttv. 44. § (1) bekezdésében írt kötelezettségek megszegése miatt az Üttv. 107. § a) pontja alapján 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt megállapította, a súlyosító és enyhítő körülményeket értékelve az Üttv. 108. § e) pontja szerint 5 év időtartamban megállapított kizárás fegyelmi büntetést alkalmazott.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdés és az FE 40.2. a) és c) pontja alapján az eljárás alá vont volt ügyvédet átalányköltség megfizetésére kötelezte.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. február 22-én fellebbezést terjesztett elő, melyben előadta, nem volt tudomása arról, hogy (...) tulajdonos elhalálozott.
Mentális betegsége miatt, önhibáján kívül nem emlékszik arra, hogy mit küldött be a földhivatalba. Kérte, hogy a Másodfokú Fegyelmi Tanács a földhivatallal szemben érvényesítse a felek akaratával megegyezően a tulajdonjog bejegyzést. 2020-tól 2021. március 27-ig folyamatos betegállományban volt, 2022. március 10-től 47%-os rokkantsággal leszázalékolták. Dolgozni nem tud. Kérte a 80.000,- Ft átalányköltség mérséklését, a pénzbírságokat nem tudja kifizetni, kéri azok méltányosságból történő elengedését, vagy mérséklését.
A MÜK országos fegyelmi főbiztosa az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt.
A fellebbezés nem megalapozott.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban FE) rendelkezései alapján a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között felülbírálta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályokban, illetve szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FE) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
A büntetés kiszabásának az időpontjában már a 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) rendelkezései irányadóak az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a 2023. június 23. napján megtartott tárgyaláson az ügy teljes iratanyagát áttekintette, megállapította, hogy az elsőfokú határozat a jogszabályi előírásoknak megfelel, az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen értékelte.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás megalapozott, kiegészítése, pontosítása nem indokolt.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a tényállást Kormányhivatal Földhivatali Főosztály részéről a főosztályvezető által adott tájékoztatás, az általa megküldött iratok, mellékletek alapján állapította meg.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az Üttv. és a fegyelmi szabályzatok rendelkezéseit betartotta, a tényállást helyesen állapította meg, a tényekből helyes következtetést vont le.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint teljes mértékben megalapozatlan az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett fellebbezés. Az elsőfokú határozatban a tényállás kellő mértékben felderítésre került, a rendelkezésre álló iratok alapján helyesen állapította meg az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét, az indokolási kötelezettségének eleget tett.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás folyamán érdemben nem nyilatkozott az ismételten elkészített csereszerződés aláírásának körülményeiről.
Az előterjesztett fellebbezés nem érinti a kizárás fegyelmi büntetést, a jogorvoslati kérelem gyakorlatilag az első fokon kiszabott 80.000,- Ft átalányköltség elengedésére, vagy mérséklésére irányul.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a FE 40.9. c) pontban írt rendelkezésre is figyelemmel arra a megállapításra jutott, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az általa megállapított 80.000,- Ft elsőfokú átalányköltség viseléséről a fegyelmi szabályzatban írt szempontokat értékelve határozott, megváltoztatása a másodfokú eljárásban nem indokolt.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a fellebbezésében, illetve a másodfokú eljárásban történő személyes meghallgatása során előadta, hogy az egészségi állapotában javulás nem következett be, továbbra is 47%-os rokkantsággal van leszázalékolva, nyugdíja minimális mértékben emelkedett, annak jelenlegi összege: 80.000,- Ft/hónap. Édesanyjával él együtt, gyakorlatilag a kettejük nyugdíja biztosítja megélhetésüket, dolgozni a mentális betegsége miatt nem tud.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd által a másodfokú eljárás során ismertetett körülményeket a Másodfokú Fegyelmi Tanács figyelembe vette és értékelte, erre tekintettel az FE 40.9. c) pontja alapján méltányosságból a másodfokú eljárási költség megállapítását mellőzte.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács olyan eljárási szabályszegést nem észlelt, amely az elsőfokú fegyelmi határozatra érdemi kihatással lett volna.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatában helyesen állapította meg az eljárás alá vont volt ügyvéd által megvalósított kötelezettségszegéseket, a 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy helyesen jutott arra következtetésre a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megsértette a 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdésében, a 32. § (7) bekezdésében, valamit a 44. § (1) bekezdésében írt rendelkezéseket, továbbá a 2017. évi LIII. tv. (Pmt.) 73. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat.
Az eljárás alá vont ügyvéd kamarai tagságát a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége igazgatás keretében kelt határozatával az Üttv. 22. § (1) bekezdés f) pontja alapján megszüntette, és 2022. március 9-i hatállyal az eljárás alá vont volt ügyvédet a kamarai nyilvántartásból törölte, emiatt nem kellett rendelkezni az elsőfokú határozatban az ügyvédi tevékenység felfüggesztéséről.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja.
A határozat 2023. június 23. napján jogerős és 2023. augusztus 29. napján végrehajtható.